Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-17 / 134. szám

1925. junius 17. JMtüűnooÉK 3 tani, mondja, azért, hogy $zenvedö embertársaimon segítsek. Bibliaolvasó, vallásos ember vagyok s nem nézhetem azokat a gazdagokat, akik a szegényeknek semmit sem juttatnak. Ezektől loptam s amit igy szereztem, azt a szegények között osztottam szét, koldusoknak adtam, a Szent Antal per' iselyébe tettem, vagy az Üdv hadseregéhez juttattam. Krisztus dicsőségére vágytam és tudom, én is szenvedni fogok a börtönben szenvedek embertársaim bűnéért, amelyekért én vezekelni fogok. Somogyinak ez a vallomása mély megütközést és csodálkozást kelt. Így még nem hallották beszélni. — Vagy patholograi jelenség, mélyről jövő őszinte megnyilatkozás, vagy egy uj trükk a zseniális bűnöző trükkje. Uj vád Somogyi ellen a bűnpártolás. Somogyi, majd a többi vádlott vallomása és a bizonyítékok feltárása után tolcsvai Bónis Ferenc kir. ügyész Somogyival szemben több lopási esetben elejti a vádat, de a Denyén Ferenc betörőről bevallott adatok alapján bűnpártolás címén uj vádat emel Somogyi ellen. Dr. Szesztay András védő ügyvéd Somogyi Jenő elmeállapotának megvizsgálására vonatkozó indítványát a biróság nem fogadja el. A vedő igy semmiségi panasszal él s a tárgyalás tovább folyik és tolcsvai Bónis Ferenc kir. ügyész elmondja vádbeszédét. Üzletszerű, közönséges lopással vádolják Somogyit. A vádbeszéd azt a kérdést fejtegeti behatóbban, hogy miért lopott Somogyi és, bizonyítja, hogy a Somogyi által hangoztatott ethikus ok áltatás, Somogyi lopott, hogy pezsgős vacsorákra legyen pénze. Csábította a cigánymuzsika, a vidám kacaj, a vágyódás többnek, nagyobbnak, valakinek látszani, csábította a grófi cim. Közönséges bűnöző, aki üzletszerűen végzi a lopásokat. Szó sincs róla, hogy sugallatra lopna és a lopott érzékeket a szegények között osztaná el. Maga vallotta be, hogy egy ízben a cirkusz személyzete között osztotta szét a lopott pénzt. Tettének csak súlyosbító körülményei vannak. Az elnök megdorgálja Somogyit. A Biluska Gerő, Perl Vilmos és Grósz Zsigmondra vonatkozó vádbeszéd azt igyekszik kimutatni, Jiogy ezek a kereskedők ugy tudták, hogy a vásárolt és eladott értéktárgyak Somogyitól származnak, vagy legalább is gyaníthatták. A vádbeszéd után Brenner->Mihály tanácselnök kérdést intéz Somogyihoz. Megértette e, hogy a kir .ügyész több esetben elejtette a vádat, de uj vádat is emelt ellene, a bűnpártolás vádját. Nem kivánja-e tehát a tárgyalás elhalasztását? Somogyi erre a kérdésre mogorván felel: Nem kívánok semmit. Belenyugszom még a halálos ítéletbe is. Erre a kijelentésre Brenner Mihály tanácselnök szigorúan rászól Somogyira: Nincs szükség itt az ilyen kijelentésre. A biróság csak igazságot szolgáltat. Viselje magát becsületesen, mert különben törvényadta jogommal szigorú fegyelmi ítéletben részesítem 1 Somogyi felteszi a szalmakalapot A tanácselnök ezután felsorolja azoknak a nevét, akiknek ügyében a vádat el kellett ejteni, hogy jelentkezzenek, nem vállalják-e a vád képviseletét. Egy feketeruhás, szegény aszszony jelentkezik. Varga Ferencné, akit Sátoraljaújhelyen látogatott meg Somogyi. Odalép eléje és a szemébe néz. Ő az, megismerem, mondja haragosan és megfenyegeti Somogyit, aki hosszasan nézegeti a szigorú öreg nénikét, akitől 1924. augusztus 16-án hárommillió készpénzt lopott el. — ö is megismer engem — mondja Vargáné — azért néz ugy a szernembe. Varga Ferencné részletesen elmondja, miként surrant be egy reggel Somogyi Jenő a lakásukba. Ö akkor kabátot porolt az udvaron és háttar állt. Mikor Somogyit észrevette, azt gondolta róla, hogy finánc, de Somogyi mint borkereskedő mutatkozott be. Levezette a pincébe és a lépcsőn azt kérdezte Somogyi, van-e sok pénze. Pedig akkor a három millió a zsebében volt. Odafenn észrevette, hogy hiányzik a pénz pénz és utána futott, de hiába. — Most megismeri. Brenner Mihály tanácselnök felmutatja a sárga szalmakalapot. Ez a kalap volt rajta? Vegye csak fel, Somogyi. Erre Somogyi felveszi a gyűrött, sárgult szalmakalapot. Bizony nagyon szánalmasan fest benne. — A hallgatóság nevetésre fakad, Vargáné felismeri Somogyit, aki kijelenti, hogy homályosan se emlékszik az újhelyi esetre, de ha Vargáné felismeri, akkor nincs kizárva ,hogy ugy történt. Másfélmilliárdos ékszerlopás. Vargáné után Deutsch Mórné csabai asszony jelentkezik és vállalja a vádat Somogyival szemben, aki másfél milliárdot érő gazdag ékszerkészletét lopta el. Leánya egy fővárosi ékszerész kirakatában felismerte nyakláncának egyik darabját s igy nyomozták ki, hogy a tolvaj Somogyi Jenő. A láncdarab itt van a bűnjelek közt. A jelenlévő szakértő 798 ezer koronára becsüli a láncot. — Most Biluska Gerő jelentkezik és arra kéri a bíróságot, hogy kérdezze meg a szakértőtől: kötelessége-e az üzleti alkalmazottnak főnöke utasítására cselekedni? A biróság elnöke nem ad helyt a kérdésnek. Ez jogi kérdés, mondja Brenner Mihály. tanácselnök, ezt a biróság dönti el. Dr. Landau Jenő ügyvéd, Per) Vilmos védője nyilatkozat felolvasását kéri. A nyilatkozat arról szól, hogy Bayer Zobel Ábrahámné üzletére az van kiírva, hogy «órás és ékszerész». Ez nagyon fontos megállapítás a boltban ékDIADAL Junius hó 17, 18 szerda, csütörtökön Hanns Heinz Ewers regénye filmen A szellemidéző Egy lélekbüv51ő kalandor iz galmas kalandjai 6 felvonásban Főszerepben: Suzanne Marvilie, Georg Sohnell, Ferdinánd von Altel. Fényes kisérő műsor. Előadások hétköznap 7 és 9. szereket vásárló Perl és Grósz \ Zsigmond szempontjából. A biróság rövid tanácskozás után dönt A bizonyítás kiegészítésének helyt nem ad, mert csak okirat olvasható fel . Szesztay András dr. Somogyi múltjáról. A kir. ügyész az elejtett vádak egy részét újra vállalja. Most a védelem munkája következik. Dr. Szesztay András mondja el nagy tudományos készültséggel megalapozott, kiváló szónoki erővel felépített beszédét. Somogyi bűnösségét pathologiai /'elenségnek fogja fel. Nagyszabású védőbeszéde után melegen gratulálnak a fiatal ügyvédnek, akihez elsősorban Szegedy Gyula dr. udvari tanácsos, volt ügyvédi kamarai elnök siet, hogy üdvözölje. A védőbeszéd a következőket tárja fel Somogyi életéből : Tekintetes Kir. Törvényszék 1 A vádlottak padján ülő ember tipikus példája annak, hogy az ópiumnak és az alkoholnak mily romboló hatása van és az akaratnak in/determinációját mily mértékben befolyásolja és milyen patológikus aberrációkat idéz elő az akaratot szabályozó idegrendszerben. Ahhoz, Ihogy a kir. törvényszék ugy a vádra és védelemre, mint az anyagi igazságra nézve megnyugtató ítéletet hozhasson, elkerülhetetlen, hogy pár szóval ne világítsam meg ^védencemnek gyermek és ifjúkorát, s a bűncselekmények elkövetése előtti életmódját. Somogyi ópiummérgezése. Alig, hogy iskolába adták, gyermeki könnyelműséggel kiment az akkor nagyon jómódú édes atyja mákföldjére s telhetetlen vággyal oly mennyiségű félérett mákot fogyasztott el, hogy az alig hétéves gyermek, ezt követőleg több mint két esztendőn keresztül súlyos ópiummérgezéssel élet és halál között vivódva fekszik betegen. Attól kezdve, hogy a gyermek elhagyja a betegágyat, agyára a bódultság köde ereszkedik és az ABC-t is csak a botütések tudják ez eltompult agyba belevésni. Hiába miniden erőfeszítés, hiába a szülei kényszer, a gyermek agya képtelen tudományok appercipiálásara, atvja isem ellenzi a gyerek óhaját s a második elemi osztály elvégzése után az iskola padját a gyéren világított, fülledt levegőjű pékműhely váltja fel. Az akaratszegeny pékinast mestere korbácsütései korcsmába kergetik és az uri körben felnőtt tizenkétéves kis fiút a borgőzös lebujból állítják először a bűnApolló Keddtől csütörtökig A világ legszebb dán filmje A szentivánéji bál Regény 8 felvonásban. És kísérő műsor. Előadások V*

8 és 1l*lO-kor. Legközelebbi műsor Herczeg Ferenc regénye Magdaléna két élete Henny Poitennel. tető biróság elé. Üres szavakként kongnak fülébe a biró atyai jóságú szavai, mert az első elfogyasztott pohár bor után uj világ nyílik az ifjú számára. Mint a terhes földre nehezedő ködtengert a felkelő nap sugarai öntözik, ugy oszlatta szét az agyát évek óta elhomályosító bódultságot az alkohol s a már ifjúvá serdült gyermek minden keresményét az értelmét felszabadító méreg megszerzésére fordítja. Ez az életet vágyó szenvedélye a bűntanyákba s innen újra meg újra az igazságszolgáltatás karjai közé feodorja, s az első kiszabott fogházbüntetés nyújt alkalmat neki arra, toogy a lopás mesterségét művészetté tökéletesítse. A korcsma vonzó ereje a bün utja. A háború kitörésekor, — alig töltötte be 24 életévét — háta mögött már hat marasztaló ítélettel került ki a harctérre. Hadifogságból visszatérve Debrecenben telepszik meg s erős vágyat érez a polgáriasodás után. Se munka, se munka alkalom ! A lappangó genialitás cz egyszer utoljára ad l kezébe tisztességes kenyeret s két esztendőn keresztül táj- és arcképfestészetből tartja fenn magát. Képei kelendőségének azonban egyszer csak végetszakad, s a nyomor és nélkülözés újra a bün útjára kergeti a kétéve tisztességes uton haladó, akaratgyenge lelket. Enyhe büntetését a jászberényi járásbíróságnál írnoki munkával tölti ki, és bár csak egykét nap választja el szabadságától, ellenállhatatlan erő húzza a korcsm afelé s az alkohol-vágy szökésre bírja az egyébként tisztességes igyekvő rabot. E nappal kezdődik az az elkeseredett harc a vádlott és a jogrend között, melynek talán nem is utolsó hadszintere ez a főtárgyalás. A szökött rab bujdokló élete korcsmáról korcsmára készteti, s szinte periodikusan váltja fel az idő előtt elhagyott cellát a lopásra késztető lebuj. A társadalmi eleten kivül élő, szerencsétlen páriából az ujságközlemények, legendás hirü kalandort varázsolnak a nagyközönség elé s ő maga is ezen az uton jut tudatára annak, hogy e csonka ország legzseniálisabb betörőkirályává avanzsáltAbnormális lelkii. Orvosszakértő meghallgatása néikül is, ennek az embernek a szeméből, a bűncselekmény sorozatok sokaságából, ^aikus szemmel is megállapítható, hogy a vádlott abnormális lelki összetételű, akaratkifejtésében korlátozott, a morál insanitynek tipikus példáját demonstrálja. Magából ebből a tényből, hogy a bűncselekmények elkövetését töredelmesen beismeri és magát ennek ellenére sem érzi bűnösnek, hogy a lopást számos büntetések után sem tartja büntetendő cselekménynek és egész életmódjából megállapítható, hogy a cselekmények elkövetésekor sohasem volt és soha sincs szocialetikai rosszalást érdemlőségének tudatában, már pedig enélkül akarat, akarat nélkül pedig szándék nem létezik. Ezzel az akaratnélküli emberrel szemben, akit az élet vihara, rnint egy gyenge bábot dob ide vagy oda, nem lehet alkalmazni a törvény szigorú jogszabályait és én ugy gondolom, hogy a kir. törvényszék itt itélő birói is ugy érzik, hogy előttük nem egy félelmetes haramia, hanem egy szánalomra méltó emberroncs áll. Nem érzett bűntudatot Ez az ember soha bűntudatot nem érzett, soha egy emberhez hozzá nem nyúlt. Ennek az enl*