Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-17 / 134. szám

1925. junius 17. JMtüűnooÉK 3 tani, mondja, azért, hogy $zenvedö embertársaimon segítsek. Bibliaolvasó, vallásos ember va­gyok s nem nézhetem azokat a gaz­dagokat, akik a szegényeknek sem­mit sem juttatnak. Ezektől loptam s amit igy szereztem, azt a szegé­nyek között osztottam szét, koldu­soknak adtam, a Szent Antal per­' iselyébe tettem, vagy az Üdv had­seregéhez juttattam. Krisztus dicsőségére vágytam és tudom, én is szenvedni fogok a börtönben szenvedek embertársaim bűnéért, amelyekért én vezekelni fogok. Somogyinak ez a vallomása mély megütközést és csodálkozást kelt. Így még nem hallották beszélni. — Vagy patholograi jelenség, mélyről jövő őszinte megnyilatkozás, vagy egy uj trükk a zseniális bűnöző trükkje. Uj vád Somogyi ellen a bűnpártolás. Somogyi, majd a többi vádlott vallomása és a bizonyítékok feltá­rása után tolcsvai Bónis Ferenc kir. ügyész Somogyival szemben több lopási esetben elejti a vádat, de a Denyén Ferenc betörőről bevallott adatok alapján bűnpártolás címén uj vádat emel Somogyi ellen. Dr. Szesztay András védő ügyvéd So­mogyi Jenő elmeállapotának meg­vizsgálására vonatkozó indítványát a biróság nem fogadja el. A vedő igy semmiségi panasszal él s a tárgyalás tovább folyik és tolcsvai Bónis Ferenc kir. ügyész elmondja vádbeszédét. Üzletszerű, közönséges lopással vádolják Somogyit. A vádbeszéd azt a kérdést fejte­geti behatóbban, hogy miért lopott Somogyi és, bizonyítja, hogy a So­mogyi által hangoztatott ethikus ok áltatás, Somogyi lopott, hogy pezs­gős vacsorákra legyen pénze. Csá­bította a cigánymuzsika, a vidám kacaj, a vágyódás többnek, na­gyobbnak, valakinek látszani, csábí­totta a grófi cim. Közönséges bű­nöző, aki üzletszerűen végzi a lo­pásokat. Szó sincs róla, hogy su­gallatra lopna és a lopott érzéke­ket a szegények között osztaná el. Maga vallotta be, hogy egy ízben a cirkusz személyzete között osztotta szét a lopott pénzt. Tettének csak súlyosbító körülményei vannak. Az elnök megdor­gálja Somogyit. A Biluska Gerő, Perl Vilmos és Grósz Zsigmondra vonatkozó vád­beszéd azt igyekszik kimutatni, Jiogy ezek a kereskedők ugy tudták, hogy a vásárolt és eladott érték­tárgyak Somogyitól származnak, vagy legalább is gyaníthatták. A vádbeszéd után Brenner->Mi­hály tanácselnök kérdést intéz So­mogyihoz. Megértette e, hogy a kir .ügyész több esetben elejtette a vádat, de uj vádat is emelt ellene, a bűnpártolás vádját. Nem kiván­ja-e tehát a tárgyalás elhalasztá­sát? Somogyi erre a kérdésre mo­gorván felel: Nem kívánok semmit. Belenyugszom még a halá­los ítéletbe is. Erre a kijelentésre Brenner Mihály tanácselnök szigorúan rászól So­mogyira: Nincs szükség itt az ilyen kijelentésre. A biróság csak igazsá­got szolgáltat. Viselje magát becsü­letesen, mert különben törvényad­ta jogommal szigorú fegyelmi íté­letben részesítem 1 Somogyi felteszi a szalmakalapot A tanácselnök ezután felsorolja azoknak a nevét, akiknek ügyében a vádat el kellett ejteni, hogy je­lentkezzenek, nem vállalják-e a vád képviseletét. Egy feketeruhás, szegény asz­szony jelentkezik. Varga Ferencné, akit Sátoraljaújhelyen látogatott meg Somogyi. Odalép eléje és a szemébe néz. Ő az, megismerem, mondja haragosan és megfenye­geti Somogyit, aki hosszasan né­zegeti a szigorú öreg nénikét, aki­től 1924. augusztus 16-án három­millió készpénzt lopott el. — ö is megismer engem — mondja Vargáné — azért néz ugy a sze­rnembe. Varga Ferencné részlete­sen elmondja, miként surrant be egy reggel Somogyi Jenő a laká­sukba. Ö akkor kabátot porolt az udvaron és háttar állt. Mikor So­mogyit észrevette, azt gondolta róla, hogy finánc, de Somogyi mint borkereskedő mutatkozott be. Levezette a pincébe és a lép­csőn azt kérdezte Somogyi, van-e sok pénze. Pedig akkor a három millió a zsebében volt. Odafenn észrevette, hogy hiányzik a pénz pénz és utána futott, de hiába. — Most megismeri. Brenner Mihály tanácselnök felmutatja a sárga szalmakalapot. Ez a kalap volt rajta? Vegye csak fel, Somogyi. Erre Somogyi felveszi a gyűrött, sárgult szalmakalapot. Bizony na­gyon szánalmasan fest benne. — A hallgatóság nevetésre fakad, Vargáné felismeri Somogyit, aki ki­jelenti, hogy homályosan se em­lékszik az újhelyi esetre, de ha Vargáné felismeri, akkor nincs ki­zárva ,hogy ugy történt. Másfélmilliárdos ékszerlopás. Vargáné után Deutsch Mórné csabai asszony jelentkezik és vál­lalja a vádat Somogyival szemben, aki másfél milliárdot érő gazdag ékszerkészletét lopta el. Leánya egy fővárosi ékszerész kirakatában felismerte nyakláncának egyik da­rabját s igy nyomozták ki, hogy a tolvaj Somogyi Jenő. A láncdarab itt van a bűnjelek közt. A jelenlévő szakértő 798 ezer koronára be­csüli a láncot. — Most Biluska Gerő jelentkezik és arra kéri a bíróságot, hogy kérdezze meg a szakértőtől: kötelessége-e az üzleti alkalmazottnak főnöke utasítására cselekedni? A biróság elnöke nem ad helyt a kérdésnek. Ez jogi kérdés, mondja Brenner Mihály. tanácsel­nök, ezt a biróság dönti el. Dr. Landau Jenő ügyvéd, Per) Vilmos védője nyilatkozat felolva­sását kéri. A nyilatkozat arról szól, hogy Bayer Zobel Ábrahám­né üzletére az van kiírva, hogy «órás és ékszerész». Ez nagyon fon­tos megállapítás a boltban ék­DIADAL Junius hó 17, 18 szerda, csütörtökön Hanns Heinz Ewers regénye filmen A szellemidéző Egy lélekbüv51ő kalandor iz galmas kalandjai 6 felvonás­ban Főszerepben: Suzanne Marvilie, Georg Sohnell, Ferdinánd von Altel. Fényes kisérő műsor. Előadások hétköznap 7 és 9. szereket vásárló Perl és Grósz \ Zsigmond szempontjából. A bi­róság rövid tanácskozás után dönt A bizonyítás kiegészítésének helyt nem ad, mert csak okirat olvas­ható fel . Szesztay András dr. Somogyi múltjáról. A kir. ügyész az elejtett vádak egy részét újra vállalja. Most a védelem munkája következik. Dr. Szesztay András mondja el nagy tudományos készültséggel megala­pozott, kiváló szónoki erővel felépí­tett beszédét. Somogyi bűnösségét pathologiai /'elenségnek fogja fel. Nagyszabású védőbeszéde után me­legen gratulálnak a fiatal ügyvéd­nek, akihez elsősorban Szegedy Gyula dr. udvari tanácsos, volt ügyvédi kamarai elnök siet, hogy üdvözölje. A védőbeszéd a követke­zőket tárja fel Somogyi életéből : Tekintetes Kir. Törvényszék 1 A vádlottak padján ülő ember tipi­kus példája annak, hogy az ópium­nak és az alkoholnak mily rombo­ló hatása van és az akaratnak in­/determinációját mily mértékben be­folyásolja és milyen patológikus aberrációkat idéz elő az akaratot szabályozó idegrendszerben. Ahhoz, Ihogy a kir. törvényszék ugy a vád­ra és védelemre, mint az anyagi igazságra nézve megnyugtató íté­letet hozhasson, elkerülhetetlen, hogy pár szóval ne világítsam meg ^védencemnek gyermek és ifjúkorát, s a bűncselekmények elkövetése előtti életmódját. Somogyi ópiummérgezése. Alig, hogy iskolába adták, gyer­meki könnyelműséggel kiment az akkor nagyon jómódú édes atyja mákföldjére s telhetetlen vággyal oly mennyiségű félérett mákot fo­gyasztott el, hogy az alig hétéves gyermek, ezt követőleg több mint két esztendőn keresztül súlyos ópiummérgezéssel élet és halál kö­zött vivódva fekszik betegen. Attól kezdve, hogy a gyermek elhagyja a betegágyat, agyára a bódultság köde ereszkedik és az ABC-t is csak a botütések tudják ez eltom­pult agyba belevésni. Hiába min­iden erőfeszítés, hiába a szülei kény­szer, a gyermek agya képtelen tu­dományok appercipiálásara, atvja isem ellenzi a gyerek óhaját s a második elemi osztály elvégzése után az iskola padját a gyéren vilá­gított, fülledt levegőjű pékműhely váltja fel. Az akaratszegeny pék­inast mestere korbácsütései korcs­mába kergetik és az uri körben fel­nőtt tizenkétéves kis fiút a borgő­zös lebujból állítják először a bűn­Apolló Keddtől csütörtökig A világ legszebb dán filmje A szentivánéji bál Regény 8 felvonásban. És kísérő műsor. Előadások V* 8 és 1l*lO-kor. Legközelebbi műsor Herczeg Ferenc regénye Magdaléna két élete Henny Poitennel. tető biróság elé. Üres szavakként kongnak fülébe a biró atyai jóságú szavai, mert az első elfogyasztott pohár bor után uj világ nyílik az ifjú számára. Mint a terhes földre nehezedő ködtengert a felkelő nap sugarai öntözik, ugy oszlatta szét az agyát évek óta elhomályosító bódultságot az alkohol s a már ifjúvá serdült gyermek minden ke­resményét az értelmét felszabadító méreg megszerzésére fordítja. Ez az életet vágyó szenvedélye a bűn­tanyákba s innen újra meg újra az igazságszolgáltatás karjai közé feodorja, s az első kiszabott fogház­büntetés nyújt alkalmat neki arra, toogy a lopás mesterségét művészet­té tökéletesítse. A korcsma vonzó ereje a bün utja. A háború kitörésekor, — alig töltötte be 24 életévét — háta mö­gött már hat marasztaló ítélettel ke­rült ki a harctérre. Hadifogságból visszatérve Debrecenben telepszik meg s erős vágyat érez a polgária­sodás után. Se munka, se munka alkalom ! A lappangó genialitás cz egyszer utoljára ad l kezébe tisz­tességes kenyeret s két esztendőn keresztül táj- és arcképfestészetből tartja fenn magát. Képei kelendősé­gének azonban egyszer csak vége­tszakad, s a nyomor és nélkülözés újra a bün útjára kergeti a kétéve tisztességes uton haladó, akarat­gyenge lelket. Enyhe büntetését a jászberényi járásbíróságnál írnoki munkával tölti ki, és bár csak egy­két nap választja el szabadságá­tól, ellenállhatatlan erő húzza a korcsm afelé s az alkohol-vágy szö­késre bírja az egyébként tisztessé­ges igyekvő rabot. E nappal kez­dődik az az elkeseredett harc a vád­lott és a jogrend között, melynek talán nem is utolsó hadszintere ez a főtárgyalás. A szökött rab bujdokló élete korcsmáról korcsmára készteti, s szinte periodikusan váltja fel az idő előtt elhagyott cellát a lopásra késztető lebuj. A társadalmi eleten kivül élő, szerencsétlen páriából az ujságközlemények, legendás hirü kalandort varázsolnak a nagykö­zönség elé s ő maga is ezen az uton jut tudatára annak, hogy e csonka ország legzseniálisabb be­törőkirályává avanzsált­Abnormális lelkii. Orvosszakértő meghallgatása néikül is, ennek az embernek a szeméből, a bűncselekmény soroza­tok sokaságából, ^aikus szemmel is megállapítható, hogy a vádlott abnormális lelki összetételű, aka­ratkifejtésében korlátozott, a mo­rál insanitynek tipikus példáját de­monstrálja. Magából ebből a tény­ből, hogy a bűncselekmények elkö­vetését töredelmesen beismeri és magát ennek ellenére sem érzi bű­nösnek, hogy a lopást számos büntetések után sem tartja bün­tetendő cselekménynek és egész életmódjából megállapítható, hogy a cselekmények elkövetésekor so­hasem volt és soha sincs szociale­tikai rosszalást érdemlőségének tu­datában, már pedig enélkül aka­rat, akarat nélkül pedig szándék nem létezik. Ezzel az akaratnélküli emberrel szemben, akit az élet vi­hara, rnint egy gyenge bábot dob ide vagy oda, nem lehet alkalmaz­ni a törvény szigorú jogszabályait és én ugy gondolom, hogy a kir. törvényszék itt itélő birói is ugy érzik, hogy előttük nem egy fé­lelmetes haramia, hanem egy szá­nalomra méltó emberroncs áll. Nem érzett bűntudatot Ez az ember soha bűntudatot nem érzett, soha egy emberhez hozzá nem nyúlt. Ennek az enl*

Next

/
Oldalképek
Tartalom