Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-06-14 / 132. szám
1925. junius 14. JSfYÍRYIDBE 5 Szabolcsvármegye közönsége impozáns gyűlésen demonstrált az államfő mellett. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Nyíregyháza, junius 13. Saját tudósitónktól. Szabolcs /és Ung ideiglenesen, egyesitett varmegyék törvényhatósági bizottsága ma délelőtt hatalmas demonstráló közgyűlést tartott az államfő mellett és egyhangú határozatban ítélte el azt a kvalifikálhatatlan támadást, amely legutóbb a kormányzó, személyét érte. A gyűlésen a bizottság tagjai majdnem kivétel nélkül megjelentek amire úgyszólván emberemlékezet óta nem volt példa, de ott láttuk az egyes hivatalok tisztviselőiből alakult küldöttségeket, valamint a vármegyéből és városból összesereglett érdeklődőkét is, akik a történelmi jelentőségű közgyűlésnek tanúi akartak lenni. A nagyterem és ia karzat fcsufolásig megtelt, s ebben az ünnepélyes hangulatban egynegyed 11 órakor nyitotta meg az ülést fekete diszmagyarban Kállay Miklós dr. főispán, aki a következőket mondotta : — Ha végigtekintek a közgyűlésen megjelentek imponáló, diszes tömegén, voltaképen egy szót sem kellene szólnom, mert ez a kép, mely elém tárul, mindent elmond helyettem. Ha visszatekintünk a magyar nemzet történelmének küzdelmes évszázadaira, a szenvedélyes politikai csatákra, azt tapasztalhatjuk, hogy a magyar ember az államfő személyét mindig tiszteletben tartotta. Egy' tipikus jelenséget figyelhetünk "meg, azt, hogy most is azok támadják az államfő személyét, .akik régebben .sem tudtak tihztelettel viseltetni a legelső magyar ember iránt. Jellemző rájuk nézve, hogy annak idején a maguk választotta köztársasági elnök személyét sem kímélték meg. Ennek a törvényhatóságnak a bizalmát szívesen fogadják, mert olyan közülettől jön, amely magasabb etikai szempontból mindig csak az egységes magyar nemzeti <*érdekeke( tartotta szem előtt, s túltette magát az alacsony pártszempontokon. Ez az üdvözlet, amelyet az államfőnek küldeni akarunk, " jobb és igazabb lesz a többinél, mert olyan emberektől jön, akik magyarabbak és becsületesebbek. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Virányi Sándor vármegyei főjegyző felolvassa az állandó választmány javaslatát, amelyet szó szerint az alábbiakban közlünk : Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! '; A legnagyobb megdöbbenéssel szereztünk tudomást a hírlapokból arról, hogy évek előtt történt — még forradalmi idők romboló hatásara, erkölcsi s az emberi indulatok általános elvadulására visszavezethető s igy más beszámittás alá eső, de ennek dacára kétségtelenül a törvény teljes szigorával üldözendő^ s megtorlandó súlyos bűncselekménnyel kapcsolatban a politikai életben szereplő egyének részéről egyes sajtó orgánumok által is támogatott olyan lépések, olyan kísérletek történtek és történnek, amelyeknek nyilvánvaló célja nem más, mint az államfő személyének a bűnténnyel kapcsolatos politikai torzsalkodás szennyes hullámaiba való berántása, sőt egyenes meggyanusitása, az ország nehéz küzdelmek árán megteremtett conisoliidátiójának a külföld előtt nehezen visszaszerzett erkölcsi súlyának és hitelének alá ásása és az igy támadt zavaroknak önző és veszélyes politikai célok érdekében való kihasználása. Bár abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a Kormányzó Ur Öfőrnéltőjságánikr 'személye iránt érzett mélységes hálát, tiszteletet és hódolatot, az évezredes hagyományokból és nemzeti érzésből fakadó államfői tekintélyt az ilyen kicsinyes merényletek le nem ronthatják és hogy a Magyar Nemzetet szükségtelen emlékeztetni azokra az elévülhetetlen érdemekre, amelyeket a Kormányzó a bolsveizmus letörése után "a Magyar Nemzetnek a végpusztulással fenyegető veszedelmekből <kivezetésével, a Viemzetl védő erő alapjainak lerakásával a legválságosabb időkben szerzett, s aímelyekkel a Nemzet örök háláját biztosította. Mégis szükségét látjuk ainnak, hogy a Nemzet közvéleménye ebben a kérdésben megnyilatkozzék, és e megnyilatkozásnak az ország összes törvényhatóságai, mint a közélet tisztaságának, az alkotmányos nemzeti érzésnek és a törvényes államfő iránt köteles hűség és hódolat megőrzésének mindenkor hivatott letéteményesei nyiltan és határozottan kifejezést adjanak. Indítványozzuk tehát, mondja ki a vármegye törvényhatósági bizottsága, hogy : az évekkel ezelőtt történt, kétségtelenül súlyosan elitélendő és szigorú megtorlást érdemlő bűncselekmény üldözésére, elbírálására és megtorlására az arra rendelt törvényes hatóságokat s bíróságokat tartja egyedül hivatottaknak, s jogosultaknak. A leghatározottabban tiltakozik minden olyan szándék ellen, amely az ily bűncselekményeket társadalmi osztályok és rétegek közötti egyenetlenség és gyűlölség vagy politikai zavarok keltésére akarja felhasználni; elítéli s felháborodással utasítja vissza azokat a vakmerő kísérleteket, hogy az államfő magasan álló személye a kicsinyes 'és mindennapi politikai' torzsalkodásaival kapcsolatba hozassék. Mondja ki a törvényhatóság, hogy a Kormányzó Ur őfőméltósága iránt érzett mély hálájának és tisszteletének kifejezést adan dó, — Öt változatlan hódolatáról lés i ragaszkodásáról biztosítja jéá súlyt helyezvén arra, hogy ez irány ban az ország összes törvényhatoságainak felfogása s általuk az ország közvéleménye is megnyilatkozzék, az összes törvényhatóságokat megkeresi az iránt, hogy hasonlóan állást foglalva, s alkalmul a Vitézi Rend tagjainak felavatátására ez évben rendezendő országos ünnepet felhasználva, változatlan ragaszkodásukat, szeretetüket, tiszteletüket és hódolatukat az országos ünnepre kiküldendo, s a Kormányzó Ur előtt (együttesen; tisztelgő, hódoló küldöttségeik utján juttassák a Kormányzó yr tudomására. A _ közgyűlésen megjelentek lelkes éljenzéssel fogadják a javaslatot, majd Megyery Géza nyug. kir. törvényszéki elnök, kúriai biró, bizottsági tag emelkedik szólásra : Rövid néhány évvel ezelőtt — úgymond — ez a szegény megcson kitott ország, végkétségbeesésében, örömtüzeket gyújtva, hódolattal vette körűi Horthy Miklós Főméltósága személyét, ki fővezéri minőségében mint második honfoglaló, magyar lelke egész melegével törekedett ezt a nemzetet visszaadni önmagának, előkészítvén a jogrend helyreállításának útját. Á nemzet hálás szeretete emelte aztán őt nagy lelkesedéssel az ország kormányzói méltóságára. A kormányzói bölcseség helyreállította az ország jogrendjét s megteremtette ezáltal az ország belnyugalmát. A nemzet életének a konszolidáció utján haladása tért hó. ditott a külföldi hatalmaknál is, s megtörte azok rideg ellenszenvét. Ez a magasztos hazafiúi működés kell, hogy minden igaz magyar ember lelkében, a hódolat, a szeretet, az elösmerés fokozottabb érzését váltsa ki. Éppen ezért a hazafiúi felhábo. rodás érzete tölti el lelkeinket, midőn tapasztalnunk kell, hogy egyes szeméiy, vagy politikai párt, akár személyes gyűlölködés, akár pártpolitikai silány célzatból, nem átalják durva támadást intézni Kormányzó ur őfőméltósága személye ellen. Ezt a durva támadást, melyben az ország belső rendjének felbontását célzó törekvést látunk: Szabolcs és a vele ideiglenesen egyesített .Ungvármegye egész közönsége nevében a leghatározottabban visszautasítjuk és elítéljük; mert ennek a vármegyének minden egyes tagja lelkét, á hódolatteljes szeretet és bizalom tölti el Kormányzó ur őfőméltósága magas személye iránt. A határozati javaslatot elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Lelkes éljenzés.) Geduly Henrik ev. püspök bizottsági tag : Amiket az előttem szólóktól hallottam, azokhoz nemcsak mint a bizottság tagja, hanem mint egyes testületek vezetője is, hozzájárulok, (Politikai kérdésről lévén szó, felszólalásom indokait ennek erkölcsi vonatkozásaiban keresem és találom meg. Még az a politikai szervezet sem volt képes erre a támadásra, amelynek internacionális elvei nem ismerik a vallási törvényeken felépülő erkölcsi felfogást, de valami egymás iránt tartozó tiszteletről és kötelességről mégis fogalmuk vaX? Valóban el nem tudtuk képzelni, hogy a mai gondterhes időkben valaki ilyesmit el merhet követni. Felháborító és mélyen elkeserítő, hogy a mai polijtikai íkonjstellációban akadjon egy volt belügyminiszter, aki a legszebb jelige alatt indult pártnak vezető tagja, s aki ilyen rágalmazást elkövessen. Ki kell mondanunk fölötte az erkölcsi verdiktet. Nekünk pedig várnunk kell addig türelemmel, amig visszaáll a nemzet régi dicsősége, hogy átvehessük a régi idők politikai formáit. (Zajos taps.) Minden bizalmunkkal amellett a fenkölt lelkületű férfiú mellett vagyunk, akinek sikerült az átmeneti utat a szerencsésebb jövő felé megtalálni és megőrizni. A javaslatot elfogadom. (Lelkes éljenzés és taps.) Énekes János róm. kath. prépost-kanonok, bizottsági tag: Úgyis mint a bizottság tagja, s több társadalmi egyesület vezetője, valamint a róm. kath. egyház helybeli reprezentánsa, csatlakozik a javaslathoz. — Mi — úgymond — a tekintély tisztelet elve alapján állunk, s elitélünk minden forradalmi törekvést Vallásunk tanai szerint minden államfőt, aki hatalmát Isten akaratából bírja, tisztelünk és becsülünk. Szent Pá! apostol mondja : Ha rosszat cselekedtél, féljed a Vezért, mert az nem ok nélkül hordja a kardot... Ezt a kardot olyan férfiú kezébe adta az isteni gondviselés, aki azt keresztény felebaráti szeretettel hordja, s aki az árulás folytán öLsszeoinlott nemzet felocsudásában a legnagyobb önmegtagadással viselte a legfőbb hatalom jelképét, s nem mártotta azl bűnös ember vérébe. Ezt a lelki nemességet sokat gyöngeségnek nézik ezért merészkednek alattomos támadást intézni ellene. Oda kell mindnyájunknak állnunk a háta mögé, hogy a magyar név becsületét ismét tiszteltté tegyük egész Európa előtt, s hogy a Ve/úr a kard mellett a ko^ ronát is biztosithassa. (Zajos taps és éljenzés.) Szabó Aladár ref. esperes, bizottsági tag: a szabolcsvármegyei három református egyházmegye nevében csatlakozik a javaslathoz. Távol van attól, hogy más vallásfelekezeteknek a népjólét, kultura, nemzeti, gazdasági és szociális tevékenységét ne a valódi értéke szerint becsülje meg. Mi, magyar reformátusok — úgymond — a nemzeti érzésen és hazaszereteten kivül a hazának földjéhez vagyunk odanőve. A mi egyházunk magyar nemzeti egyház, amelynek gyökerei szorosan összenőttek a magyar kulturális és politikai élettel. — Ha ebből kiszakítják, elvonják nedveit, elszárad, elsorvad, semmivé lesz. Okunk és kötelességünk, hogy támogatására siessünk annak a férfiúnak, aki nagy tudását, lángoló hazaszeretetét, nemes munkáját arra a célra fordította, hogy a sajá thütlen fia iáltal koldussá tett Hazát ismét naggyá tegye. (Lelkes éljenzés.) Csatlakozik a javaslathoz. Klekner Károly dr., kórház'i főorvos, bizottsági tag: Félve nyul a tárgyhoz; ugy érzi azonban, hogy valami hiányzik a javaslatból, amelynek azt is kifejezésre kellene juttatnia, hogy a türelmünk a nap-nap mellett megismétlődő államfősértegetések miatt fogytán van. (Hosszantartó taps és éljenzés.) Nem birjuk kivárni a teljes konszolidációt, amely nem azt jélenti, hogy bárkinek joga legyen sarat fröccsenteni az épülő Magyarország munkásaira. Fejezze ki a javaslat azt is, hogy tettekkel is készek vagyunk a legelső magyar ^ember védelmére sietni. (Zajos taps és éljenzés.) Bodor Zsigmond földbirtokos, az izr. hitközség elnöke, bizottsági tag: Hazafias kötelességet teljesítünk mindannyian, ha ezt az orvtámadást, amelyet az igazság kerePárig, Berlin, világhírű művészeit fogja Rádión hallgatni a Bőripari Sport Egyesület vasárnap délutáni Budapest nagy népünnepélyén Villamos és küiönvonaf járatok köziekeffnek délután 3 órától reggelig