Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-10 / 129. szám

1925. junius 10. JSftÍBSIDÉK Balatoni levél. A nyiregyházi polgári fiúiskola mintegy 30 növendéke Tamáska Endre igázgató, Kovách Árpád és Laka Jenő tanárok vezetése alatt csütörtökön este indult el Nyíregyházáról, hogy néhány napra ter jedő tanulmányúton ismerjék meg a magyar tenger szépségét. A Máv. igazgatóságának elő zékenységéből az egész utat 111. oszt. kü lön kocsiban tettük meg. Az ut a legkitűnőbb hangulatban telt el. A fiuk jóformán semmit sem aludtak, mégis frissek, eleve^ nek maradtak, bár az éjszakázás alatt többen hangosan sóhajtozva gondoltak az otthoni puha ágy kényelmére. Bennünket is megviselt egy kicsit a III. osztály szokatlan keménysége, amelyet a hazulról elhozott párnákkal és pokrócokkal igyekeztünk megpuhítani, de hiába, egy tanulmányi kirándulás gyönyöreiért mindenkinek meg kell szenvednie. » Azután, nem szabad elfelejtenünk szép asszonyok is utaztak velünk, akiknek a kacagása mindnyájunkat felfrissített. Tréfával, anekdotázással telt el az éjszaka és a másnap délelőtt, s amikor Csajágröcsöge állomás után, az alagútból kijövet megpillantottuk a Balaton döbbenetesen nagy víztömegét, egyszerre elfeledtünk minden táradságot, s alig tudtunk betelni a természet szépségeivel. A vonat a Balaton füredi partján halad. A déli nap verőfényében ködös szürkeségben villan elénk a siófoki túlsó part, előttünk pedig a tihanyi bérctető feketéllik komor, fenséges egyszerűségben. Erős szél fuj, a Balaton tküre hullámos fodrokban csillog, s a futó felhők árnyékot húznak a tó vizére. A vonat többnyire közvetlen a part mellett rohan, folyton a vizet nézzük, alig fordítunk valami figyelmet a kocsi szembenlévő ablakain át látható tájkép-panorámára. A csopaki szőlőföldek vörösszinű homokja valóságos mesebeli fantasztikum. Ebben terem az aranyzöldszinü csopaki bor, amelynek erejéről legendákat beszélnek. A rétek virágos szinpoinpája ezen a vörös homokon pittoreszk hatású. Ezzel ellentétebn az utak fehér meszes pora vakítóan veri vissza a napsugarakat. Elég öt percig menni ezen az utorf, s a cipő letörölhetetlen fehér szint kap. Első állomásunk Balatonfüred. Fél tizenkettőkor érkeztünk meg. A gyerekek kettős sorba álltak és megindultunk a község felé, amely mintegy két kilométer távolságra! fekszik a Balatontól egy magaslaton ; míg a fürdőtelep közvetlen a viz partján épült. A tűzoltó-laktanyába megyünk, itt szállásolnak ei bennünket. Egy nagy emeleti teremben friss, zizegő szalmaágy fogadja a kis társaságot. Elhelyezkedünk, megmosdunk, azután ebédelni megyünk. Ebéd után rövid pihenő, azután ki a fürdőtelepre I Csodaszép hely ! A parti sétány, a maga szent csöndjével, a százados, hatalmas fákkal, a gyönyörű virágágyakkal és épületekkel, s szemben a Balaton végtelen tükre vizbeépült óriási várszerű fürdőépülettel, amelyhez széles, hosszú hid vezet s a vizben horgonyzó vitorlás és motoros yachtok megszámlálhatatlan tömege : felejthetetlen látvány. Az első terv az volt, hogy másnap gyalog megyünk Tihanyba. Megkerüljük a Balaton széles öb'Jét és a 12 kilométeres utat turista módra az apostolok lován tesszük meg oda is, vissza is. A parton horgonyzó két bérmótorcsónak megpillantása azonban a kirándulás agilis és fáradhatatlan rendezőjének és utimarsalljának Kovách Árpádnak villámgyorsan jött ötletet adott, amelyet pár perc alatt végre is hajtott. Motorcsónakon megyünk Tihanyba, egyenesen átvágjuk az öböl torkát. A nagyobbik csónakba huszonötén ültünk, a kisebbikben pedig öten. A többiek, akik nem mertek az útra vállalkozni, ott maradtak a parkban. / A tihanyi part ugy látszik, közei van, majd eléri az ember kézzel. De valóságban huszonöt percig rohan a vizben a karcsú motoros yacht, amig odaérünk. A viz erősen hullámzik, ugy táncol a kis hajó, mintha hintázni való kedve üenne, az egyik gyerek tengeri betegséget is kap, de sebaj, katonadolog, a 25 perc olyan gyorsan elmúlik, hogy észre sem vesszük, már be is fordulunk a tihanyi kikötő hullámtörője mögé. Egy pár másodperc múlva a »kicsi« is megjön, kiszállunk, s egyenesen nekivágunk a hegynek. A gyerekek fürgén, fáradság nélkül másszák meg a meredek, rossz, gondozatlan utat, e sorok Írójának lényegesen nagyobb fáradságába és idejébe került a felmenetel, miután tekintélyesen nagyobb súlyt kellett felszállítania a hegytetőre. A fő az, hogy sikerült, s a pár percnyi késedelmet észre sem vették a többiek, akik a templom előtt várakoztak az ajtó kinyitására. A Garay költő által megénekelt tihanyi apátsági kéttornyú templomról van szó. Nemsokára kinyitják az ajtaját, s mi belépünk. A külső nemes egyszerűségével szemben a belső díszítés és pompa a bárok stílus remeke. Az oldalhajók oltárainak szobrai, gyertyatartói, általában az egész díszítés a művészi ízlés és egyházi pompa teljes kibontakozása. A főoltárhoz amely egészen emeletmagasságban van, sok lépcső vezet. Megilletődve látjuk, hogy egy feketeruhás szerzetes áhítatos imába zárkózva térdel a főoltár királyi pompája előtt, s ez a jelenet méltó kiegészítője a templom misztikus csöndjének és homályának. Az egyházfi elmondja a templom történetét, mely a honalapitési első századában kezdődik. — Azután lemegyünk a régi templom megmaradt kápolnájába, ahol I. Endre király hamvai feküsznek. Amint kijövünk a templomból, kecskekörmöt áruló gyerekek jönnek elénk, akik a balatoni regéből ismert kecskeköröm formájú kavicsokat árusítják tetszés szerinti áron. A tihanyi visszhangot is kipróbáltuk, de sikertelenül. Az eredménytelenség okát sokan a nagy szélben találták, mások azt állítják, hogy a tihanyi apátság uj építkezései következtében szűnt meg ez a külön természeti tünemény. A csónak vár, sietnünk kell. Vízhordó asszonyokkal találkozom. Pléh öntöző kannákban a fejükön viszik fór a Balaton vizét a hegytetőre, ahol ugy látszik nincs kút. Azt hiszem Tihanyban igen nehéz cselédviszonyok lehetnek. Ezt gondoltam magamban, midőn lefelé bandukoltam a hegyről. A,hullámverés most még nagyobb volt, mint odafelé. A két kis hajó, különösen a kisebbik, ugy táncolt a vizén, hogy minden pillanatban ugy látszott, mintha el akarnának sülyednL De szerencsére csak látszott. A gyerekek nyugodtak voltak, baj nem történt semmi, kis hajónk repülve szelte a habokat, s nagyokat kacagtunk, amikor egy-egy hatalmas hullám hátára kapott, majd ledobott bennünket magáról. Minden incidens nélkül szerencsésen érkeztünk meg Balatonfüredre a vásárolt kecskekörmökkel és egy pompás kirándulás soha el nem muló emlékévei Mielőtt hazaérkeztünk volna, megtekintettük a fürdőtelepet, s ittunk a herenc József forrás természetes szénsavas vizéből, amely valóságos közkincs. A gyerekek közül sokan »Balatonfüredi emlék«-et vásároltak, azután hazaballagtunk. A gyerekek megvacsoráltak és lefeküdtek, mi pedig elpoharazgattunk a hires csopakiból, két világ körül utazó hesseni fiatalemberrel együtt, akiket vendégül láttunk. A történeti hűség kedvéért meg kell említenem, hogy a csopaki bor a szabolcsi fiukon nem fogott ki, amivel szemmel láthatólag gyarapítottuk tekintélyünket a vendéglős előtt. Holnap a csopaki völgybe és a hiros »Aligvári« csárdába rándulunk. Legközelebbi levelemben erről is beszámolok. V. Mozgalom indnlt meg városunkban az állandó telefonszolgálat érdekében. Nyíregyháza, junius 8. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza rálépett az amerikai méretek szerint való fejlődés utjárá, amelynek tüneteit nem a város hatalmas kövezést programja, nem az ívlámpák sokasága,, a Sóstónak modern fürdővé tétele, az utcáknak vízvezeték utján való locsoltatása szolgáltatja, hanem az a körülmény, hogy nálunk sem az ipar, sem a kereskedelem forgalma nem bénult meg annyira, mint más városokban. Ennek pedig „az az oka, hogy Nyíregyházán és környékén az emberek végzik a termelő munkát és viszálykodások helyett mezőgazdasági termékeket produkálnak, amelyeket aztán az iparosok feldolgoznak, a kereskedők tovább adnak. Nyíregyházától iigyanis északra esik Záhony 66 kilométeres távolságra, keletre pedig Csenger 94 kilométernyire, ame lyeket negyedkör alakban a trianoni határvonal zár el régi piacaiktól, u,gYi hogy egy olyan negyedkör aiaku terület alakult ki, amelynek csakis Nyíregyházán át van az ország központjával' vasúti összeköttetése. Ez a terület pedig éléstára az országnak, amelyen olyan intenzív munka folyik, hogy dacára annak, hogy az terület szempontjából csak az ország egy tizen harmad részét teszi ki, mégis az ország bevételének egyhatodát adja. Hiszen csak szeszgyár 68 van ezen a területen, amelyek a nélkülözhető burgonyát feldolgozva juttatják a külföldre és ezzel nemcsak idegen valutát hoznak be tőkeszegény országunkba, hanem az állam bevételeit is erősen fokozzák a szesztermelési adó folyton növekvő tételeivel. Nyíregyháza város tehát meggondoltan fogott bele városfejlesztési programmjába, mert tudta azt, hogy a vidék nemcsak megköveteli városunktól nagyvárosias jellegét, hanem hozzá is járul annak a kiépítéséhez, mert itt szerzi be szükségletét és kereskedőink és iparosaink közvetítésével itt adózik. Hogy ez igy van, kitűnik abbót is, liogy jun. 5-én 6 uj vonatot iktatott be me

netrendjébe a Máv. nyíregyházi vonatkozással akkor, amikor sok vonalon csökkentette a vonatok számát, vagy ha azt meg is hagyta, de a kocsik mennyiségét redukálta. Nyíregyházára tehát nem vonatkozhat a pénzügyminiszter kijelentése, hogy a háború folyamán a kereskedelmi és ipari vállalatok száma megkétszereződött és igy a szanálás folyományaként minden második vállalatnak meg kell bukni, hogy a normális állapotok helyreálljanak, mert itt nem voltak a konjunktura kihasználására szolgáló vállalkozások és igy pereskedőink és iparosaink nehezen éinek ugyan, de kibírják a megpróbáltatásokat. Nálunk csődeljárás is alig volt indítva. Ilyen reális alapokon áll tehát Nyíregyháza város fejlődése, amelyet felismertek az országot bejáró menekültek is, akik legszívesebben itt telepszenek le, mivel itt még van élet. De felismerték ezt a fővárosiak is, akik nemcsak plakátok özönével látják el hirdetési tábláinkat, hanem megjelentek sétányainkon az egykerekű kerékpárosok, az elegáns cikoriás hölgyek, az üdvhadsereg katonái, a japán árusok, a néger röpcédula osztók és más egyéb reklamirozó csoportok, akik számontartják, hogy Nyíregyháza vcsomagforgaímát nim lehet immár a rendes postakocsik utján lebonyolítani, hanem teherszállító vasúti kocsikban jön meg annak a zöme, Nyíregyházára. — Igyekszik tehát mindegyikük minél nagyobb záradékot lekötni az ideirányuló óriási áruszállításokból, íyriinek érdekében a legdrágább reklamirozásoktól sem ráadnak vissza. A vidék és a főváros Nyíregyházán ad tehát egymásnak találkozót, éppen ezért csak helyeselhetjük a polgármester eljárását, aki külön utmutatót szerkesztett az idegenforgalom emelése céljából. Az ideseregletteket pedig fogadjuk szeretettel, mert azok itt mind pénzt költenek, akár a portékájukat kínálják sokszor amerikai ötletességgel, akár a falun öszszekuporgatott banknótáikat akarják árura átcserélni. Ne felejtkezzünk meg róluk, hogy a sok névtelen között vannak B. listás fővárosi telefonkapcsolónők és egyéb állami alkalmazottak, akiket az agyonszanált állam eltartani ritm kepes. Most tehát a magyar ipar és kereskedelemnek csinálnak propagandát, hogy az felpezsdülve aíapja lehessen az állam megrendült háztartásának . A nap háromnegyed részében mozgalmas élet van tehát Nyíregyházán. Csak éjféltől csendes minden, mert még a telefonközpontot is becsukják, holott Nyíregyháza városnak 69 közhivataía és óriási idegenforgalma valósággal nélkülözhetetlenné teszi azt, hogy a nagyvilággal állandó összeköttetésben legyen. A multkorában is megesett, hogy egy helybeli tekintélyes család a 6 órakor érkező repülőgépen olyan ujságpéldányt kapott, amelyen az volt leközölve, liogy az ország egyik vezetőpolitikusa éjfélkor elhalt és erről az illetőnek itten levő rokonságát éjfél utáni 1 órakor sem telefonon, sem távírón értesíteni nem lehetett, amelynek tagjai a 6 óra 20 p-kor induió gyorsvonatról igy le is késtek. Máskülönben Nyíregyházára 4 óra egynehány perckor bejön a pesti vonat és 7 óráig kilencfelé mennek szét annak a csatlakozásai. Nap-nap mellett akarnak tehát az emberek övéikkei" villamos uton érintkezni, de ezt nem tudják megtenni, mert Nyíregyházán ilyenkor még hivatalosan minden csendes . A vasúti állomásra hozhatnak súlyos betegeket, de a mentőket nem lehet felhívni. A nemzetközi kapcsolatot adó csapi vonalon igye kezhet megszökni olyan nagystílű gonosztevő, akit a vasúti rendőrség pár főnyi legénysége elfogni nem tudhat és telefonon kellene figyelmeztetni a határmenti állomásokat. De a vármegyénket körülvevő Tisza mentés is akadhat gátszaka-