Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-04 / 124. szám

1925. junius 4. jíYsmwm 3 88. Szabolcs (Nyiregyháza) csapat lombfürész, agyagmunkákat állított ki. Külön említésre méltó Szalay Sándor főgimn. VII. oszt. tanuló, 4 lámpás rádió felvevőkészüléke, melynek összes házilag előállítható alkatrészét dicséretre méltó szorgalommal és rendkívül finom kivitelben Szalay Sándor őrsvezető készítette. A több millió koronát érő rádiófelvevő készülék dísze volt a kiállításnak. Figyelemreméltó volt Kozák István főgimnáziumi tanárnak versenyen kivül kiállított s a célzástanitásánál fontos hiba-háromszög kereső készüléke. A nyírbátori ősi minorita templomban megszólaltak a hősök emlékére szentelt uj harangok Az uj harangokat Énekes János prépost kanonok szentelte lel. Erdőhegyi Lajos nemzetgyűlési képviselő a harangszentelési ünnepet követő banketen a vallás és a politika viszonyáról mondott beszédet. Vasárnap este fényes hangverseny volt Nyírbátorban a minorita templom javára. Nyíregyháziak a nyírbátori hangversenyen. Nyíregyháza, junius 3. A Nyirvidék tudósítójától. A történelmi hangulatu Nyírbátorban vasárnap impozáns ünnepség volt, amelynek keretében felszentelték az ősi minorita templom uj harangjait. Este a Nagyvendéglő termében értékes művészi programmal hangversenyt rendeztek, amelyen előkelő nyiregyházi szereplők működtek közre és számos nyiregyházi vendég jelent meg. A nyírbátori pünkösdi események magasan kiemelkedtek a harangszentelésí ünnepségek szokott keretéből. Ezek az események, a délelőtti harangszentelés is, az esti hangverseny is egészséges magyar közszellemnek értékes társadalmi erőknek, a felekezetek békés és kölcsönösen támogató összefogásának volt megnyilatkoztatója. Báthori István erdélyi fejedelem temploma. A nyírbátori ősi'minorita templomról a dicsőséges és gyászos magyar történelem tekint le ránk. A «Stephaneum» kiadásában most megjelent fényképes füzet, amely a nyírbátori minorita templommal foglalkozik, irja, hogy: A konventuaiis minoriták Nyírbátorban 1332-ben telepedtek le. Templom és kolostor már akkor volt, de mint a régi feljegyzésekből következtetni lehet, a kolostor kezdetleges, a tempiom pedig befejezetlen VOIL. A későbbi adatokról már a Canonica Visitaciók számolnak be. Ezek szerint a templomot és a kolostort is 148Ü körül Báthori István erdélyi fejedelem a kenyérmezei zsákmány egy részéből teljesen újra építtette. Ib87 körül a folyton ismétlődő török-tatár és oláh betörések miatt minden tönkre ment, a tempiomot teljesen kifosztották. Ettől kezdve 130 éven keresztül mindkettő romokban hevert. Végül 1717-ben gróf Erdődy Gábor egri püspök ajánlatára gróf Károlyi Sándor akkori nyírbátori földbirtokos, mint kegyúr, a tempiomot rendbehozatta és a kolostorral együtt újból a minoritáknak adományozta. Azóta többször tűzvész pusztította. Legutóbb 1889-ben villámcsapás következtében a tető teljesen leégett, a torony beomlott, a harangok elolvadtak. A tetőt akkor ugyan megcsinálták, de a torony és a falak azóta feltartóztathatlanul porladnak. Ma már a tető is rom és összeomlás fenyegeti a templomot . Nyírbátoriak és nyíregyháziak az ősi templomért Nyírbátor lelkes minorita házfőnöke és plébánosa, Heiser Mihály az egész társadalom megértő támogatásával buzgolkodik a nagy múltról vallomást tevő gyönyörű műemlék megőrzése érdekében. «Hősök harang-aiapja» néven a keresztény felekezetek együttes támogatása segítségével olyan pénzalap létesült, amely lehetővé tette két uj harang beszerzését és megindult a mind eredményesebb mozgalom a templom erősen romló tetőzetének kijavíttatása érdekében is. A harangszenteiést követő hangverseny jövedeime is erre a célra szolgált s a műemlék megmentése érdekében megindított mozgalomban Heiser Mihály plébános maga mellett találta magyar testvéreinek hatalmas táborát felekezeti különbség nélkül. A hangverseny érdekében fáradságot nem ismerve fáradozott Erdőhegyi Lajos nemzetgyűlési képviselő vezetésével a nyírbátori társadalom szine-java és a hangversenyen a nyiregyházi társadalom számos előkelő reprezentánsa jelent meg hogy sikerre vigye a szent célért megindult akciót. A hangversenyen a bátori előkelőségeken kivül megjelentek a harangszentelési ünnepen funkcionáló Énekes János prépost kanonok, Kállay Miklós főispán és neje, Kállay Tamás nemzetgyűlési képviselő, báró Molnár Viktor és neje Dessewffy Duly grófnő, Gál Jenő és neje Dessewffy Mária grófnő, Molnár Baby Faragó Ödön és neje Urbán Juszti bárónő Gencsy Károly és neje, Bogáthy József és neje, Gerlóczy Gábor és neje, dr. Garay Gyula és neje, Irinyi Szabolcs és neje, Kausay Tibor, Keczel százados, Vadász Sándor, dr. Lázár Ferenc, Barkóczy Aladár, Harsányi László, Papp-Ragány főhadnagy, Molnár Béla, Péchy Sándor, Mikecz Tamás és még számosan. A Nyíregyházáról megjelentek közül báró Molnár Viktorné, Dessewffy Duly grófnő; Faragó Ödönné Urbán Juszti bárónő és dr. Garay Gyula művészi ének és zeneszámokkal sze repeltek és ezzel áldoztak követendő példaképen a hithüségnek, a testvéri szeretetnek oltárán. Diszes processzió kiséri be az uj harangokat. Pünkösd vasárnapján reggel diszes processzió indul a Nyírbátorba érkező Énekes János prépostkanonok és Heiser Mihály plébános vezetésével az uj harangok elé, az állomásra. A harangokat felékesített ökrös szekéren hozzák be a minorita templomhoz. Megkezdődik a szertartás, amelynek keretében Szmrecsányi Lajos egri érsek képviseletében Énekes János prépost kanonok felszenteli a hősök emlékét hirdető harangokat. A templom előtt ezernyi sokaság hallgatja Énekes János prépost kanonok szárnyaló bestédet a hősökről, a nagy szellemi és erkölcsi megtisztulásról, amelv a boldog nagy Magyarországhoz vezet. Az uj harangok a magasba szállnak, hogy ércszavuk hirdesse a hősök erényeit, az élők kötelességét a hittel, hazával, emberiséggel szemben. Megkezdődik az ünnepi szent mise. Énekes János prépost kanonok celebrálja a Végseő Dániel nyirgyulai g .kath. esperes, Kozma János nyírcsászári, Ardán István nyírbátori g. kath., Szabó Dániel, Berta Kálmán minorita lelkészek segédletével. Társasebéd a minorita rendházban. A harangszentelés után a minorita rendtiázban társas ebéd volt, ameiyen Énekes János kanonok, Erdőhegyi Lajos nemzetgyűlési képviselő és egyházi, világi, katonai társadalom reprezentánsai vettek részt. Al!. első pohárköszöntői Énekes János prépost kanonok mondotta Magyarország kormányzójára, majd Szabó Lajos ref. esperes emelkedett szólásra és nagyhatású beszédben méltatta a harmincnyolc éve Nyírbátorban tevékenykedő minorita rendház kulturális és társadalmi tevékenységét, amelynek jelentékeny szerepe van a nyírbátori felekezetek közötti békés együttmunkálkodás megteremtésében. Rámutat Heiser Mihály plébános vezéri érdemeire és a minoritákat, mint a békének, szeretetnek apostolát köszönti. — Heiser Mihály házfőnök, plébános lendületes beszédben Szmrecsányi Lajos egri érsekre mond köszöntőt. Szabó Lajos ref. esperes szavaira utaiva megköszöni azokat és a további együttműködés fundamentumának tekinti. Hehner Ferenc dohánybeváltóhivatali főnök Erdőhegyi Lajost, a nyírbátori kerület nemzetgyűlési képviselőjét köszönti, akinek Nyírbátor fejlődése és a társadalmi béke szempontjából rendkívüli érdemei vannak. Erdőhegyi Lajos a val íá« és politika viszonyáról. Az üdvözlő beszédre válaszolva Erdőhegyi Lajos nemzetgyűlési kép viselő rámutat, hogy bár mint a kerület nemzetgyűlési képviselője, tehát mint politikus kapcsolódott a szép ünnepségbe, mégis engedelmet kér, hogy ezalkalommal ne mint politikus szóljon. Könnyű ez nekem — mondotta Erdőhegyi dr. — annál is inkább, mert ugy érzem, egyrészt ez felel meg legjobban annak a levegőnek is, amely ez Ősi rendház termeit évszázadok óta betölti, másrészt pedig ez felel meg leginkább az én lelki világomnak, az én egyéni felfogásomnak is. Az én véleményem, álláspontéin szerint ugyanis nem helyes és sohasem vezetett és nem is vezethet jóra, ha a hit, a vallás felszentelt hajlékába beviszik a politikát, vagy megfordítva, a politika arénájába beviszik a hitet, a vallást, mert egyedül a hit, a vallás az, amely eoben az összekeveredésben, ebben az együttesben veszíthet az ő tisztaságából, az ő fenköltségéből, mert egyedül a hit, a vallás az, amelyet, ha nem tartatik be a kellő mérték — már pedig a politikában a kellő mértéket, a kellő hatást nagyon nehéz betartani — könnyen ledönthetnek a politika szenyes hullámai arról a magaslatról, arról a piedesztálról, amelyen pedig a hitnek, a vallásnak lenni kell, hogy az valóban az emberiség üdvét, boldogulását szolgálhassa. Erdőhegyi Lajos dr. ettől a felfogástól és gondolattól áthatva Énekes János prépost kanonokot köszinti, aki ennek az álláspontnak egyik példátadóan munkás reprezentánsa. — A beszéd méiy hatást tett a jelenlevőkre és a képviselőt meleg ovációban részesítették. Több nagyhatású beszédet mondott a társas ebéden Énekes János prépost kanonok, aki Erdőhegyi Ferenc dr. főszolgabírót és Nyírbátor polgárságát köszöntötte. — Baioghy József Nyírbátor agilis és népszerű főjegyzője Heiser Mihály r. kath. plébánosra emelte poharát. Még számos jelentős köszöntő hangzott el. Nyíregyháziak szereplése a hangversenyen. Déiután négy órakor a városháza előtt a nyiregyházi gyalogezred zenekara terzenet adott, este hat órakor pedig kezdetét vette a népünnepély és tánc, amelyen Nyírbátor gazdatársadaima vett részt. Ekkor már sorra érkeztek az autók és kocsik, ameiyek az esti nagy hangverseny közönségét hozták. A hangversenyen a Nagyvendéglő Ízlésesen felékesített termében előkelő közönség jelent meg. Az első szám Mendelssohn Sontangsmorgen, Herbstlied, majd Offenbach Barcarolle-ja a Hoffmann meséiből értékes művészi esemény volt. Báró Molnár V*torné, Dessewffy Duly grófnő meleg zengésű, tisztán meiódizáló énekszava felszínre hozta a zenemüvek minden gondolati szépségét, amelynek hatását Faragó Ödönné, Urbán Juszti bárónő művészi felfogással adott finoman árnyaló zongorakisérete fokozta. Erdőhegyi Ferenc baritonja teijes szépségében bontakozott ki és megkapó erővel és színgazdagsággal tolmácsolta a zenemüvet. Viharos tapsot kaptak. — Báró Molnár Viktorné, Dessewffy Duiy grófnő és Faragó Ödönné Urbán Juszti bárónő még két szám mai szerepelnek a kristályosan tiszta művészet szépségeit bontva ki a teremben. Az egyik szám Kurucz János—Kiss József: Oh miért oly későn c. dala, a másik Reinecker Frühlingslied-je volt. Az utóbbi szám hegedű szólamát Garay Gyula dr. játszotta értékes zenei elmélyedésre valló nagyszerű technikájú előadásban. A nyiregyházi szereplőket minden szám után lelkesen és hálásan tapsolta meg a közönség. A hangverseny töDbi száma is értékes művészi megnyilatkozás volt. Kondi Tamás főhadnagy bravúros technikájú, gazdag tónunu hegedüjátéka, amelyet Kirchoffer Kálmánné választékos zongorajátéka kisért, Pisztray Géza főhadnagy mélyen megindító szavalata mind egy-egy fényes mozzanatai voltak a nagysikerű hangversenynek . A hangverseny műsorán Heiser Mihály fenkölt gondolatokban gazdag beszédet mondott a harang jelentőségéről. Hangverseny után hajnalig tartó tánc volt. A közbirtokossági tanács által rendezett gazdabálon megjelent Kállay Miklós főispán is Erdőhegyi Lajos képviselő kiséretében. A főispán, akit Baracs István gazdaköri helyettes elnök üdvözölt, hosziszasan gyönyörködött a bátori fiatalság táncában és elbeszélgetett a kisgazdákkal. A gazdabál udvarán a katonazenekar játszotta a csárdást, a szomszédos Nagyvendéglő kertjében Zilahi Kokas Dezső nagyszerű zenekara nótázott. A szünetben általános kívánságnak engedve Erdőhegyi Ferenc szolgabíró dalolta el a legszebb magyar nótákat. A hangverseny és a táncmulatság közel husz millió bevétellel zárult a minoriták templomának javára . A legjobb tápszer a Portersör. Kalapok minden formában és minőségben Fodor Ferenc ís Társai-nál Zrisyi Ilona-utca 5.