Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-07 / 281. szám

1954. december 7 fetfAffllR&MM WMMMIt mmmmm valódi amerikai prima minőségben SöT J*i »ar € r Htinpria Cipőaruliáziia Nyiregyhazf, Zrínyi Ilona-utca 5. sz Telefon 195. Teíefon : 195. Óriási választékban kapható nők. fórnak és gyermekek ré­szen: minden nagyságban ts formában Mindenei most vaséról ja be szükségletét, ameddig ezen olcsó hészíaf tart. Javításokat elfogadunk. 1 kereskedelmi és iparkamara uj alelnöke. Az uj szakosztályi eínök 1 1 Fa'.k Lajos kereskedelmi szakosztályi elnök lemondott Eé^és LBJOS. Szerdán délután 4 órakor tartotta .ülését a kamara kereskedő szakosztálya, amelyen S/eil-Királyi Tivadar kamarai el­nök bejolent 'ti'., hogy Falk Lajos kamarai alelnök,, a keresik dö szakosztály elnöke ezen lisztéről szembaja xniall lemondott. A kamara elnöke meleg szavakkal emléke­zeti. meg Falk Lajosnak másfél évtizednél hosszabb idő alatt példás ügybluga 1 ommal kifejtett tevékenységéről,, amellyel a ka­mara szolgálatában a kereskedelem érde­keinek mindenkor fáradhatatlan \ezér­munkása volt s javaslalára a szakosz­tály egyhangúlag meleg köszön-lét fe­jezte ki távozó einökének s ; gyúltál érde­meinek jegyzőkönyvi megörökítése és a camara hálás köszönetének kifejezése iránt javaslatol terjeszt a kamara köz­gyűlése elé. Ezután a szakosztály egyhangú hatá­rozattal szakosztályi elnökké választotta meg Békés Lajos kereskedelmi tanácsos kamarai beltagot, kii megjelenése után Szent-Királyi Tivadar kamarai elnök üd­vözölt,. felkérve őt arra, hogy uj liszté­ben is legyen,, mint eddig" minden helyen, hol feladatol ruházott rá kartársainak bi­zalma,. a kereskedelem 'érdekeinek bátor szószólója és alkotó munkása . Békés Lajos megköszönve a szak­osztály irányában megnyilvánult bizal­mát, kijelentette, hogy vérbeli kereske­dőként teljesiteni l'ogja minden reá váró kötelességét,, kéri munkájához Isten áldá­sát,. kartársai bizalmát és támogatását. Az elnökválasztás után dr. Radó fő­titkár ismertette az ütés napirendjén sze­replő tárgyakat. Váltóbirálókul javasolja a szakosz­tály a Nemzeti Bank debreceni fiókin­tézete mellé Félegyházi János kereskedőt és Papler Géza földbirtokost,, a szolnoki liókiriitézet mellé dr. Füredi Ferenc és Kormos Árpád vezérigazgatókat. Állást foglalt a szakosztály egy Nyíregyházán felállítandó vámkirendeltség meflett. — Megszüntetendőnek tartja a szakosztály, hogy a távíró és telefonforgalomban va­sárnapokon csak «sürgős» forgalom van háromszoros tarifa mellett . Országos intervenziól larí szüksé­gesnek a behozatali kérelmek utólag fel­emeil áruérlékclés alapján történő lele­tezései miatt, amely teljesen i ulokolatla­mn nagyon méltánytalan terheket ró a kereskedelemre olyan esetekben is ami­kor az elutasított kérelmek lerótt bélyeg­illetéke is telj sen kárba veszeti . -,..-. s=s 3X Karácsonyi rí 1 I j | l árusítást i g ü; | f. hó 22-en megkezdtük. J | Felhívjuk n. b. vevőink | | f gyeimét áruink ez evi J | nagy váIasztékaira és | I olcsó árainkra! I = fVríi < s női divainnuhíiza. 4985-15 iiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ york, Washington, Philadelphia, Boston, Cleveland és a többi amerikai városok népe fogadta, nemcsak, mint szerencsétlen ma­gyar hazájának vezérét, de mint a népek és nemzetek szabadságának lángszavu hir­detőjét. Amerikából visszatérve, sokáig Lon­donban lakott és élvezte a világ legnagyobb és legműveltebb nemzetének elismerését, vendégszeretetét. És ott látjuk Kossuth Lajost az 1859-ik .évben az osztrák—olasz—francia háború idején, amikor nemcsak a francia grandna­tion tüntette ki bizalmával, de maga III. Napoleon is tárgyalt vele. Végül rámutatok Olaszország nemes­lelkü elbánására Kossuth Lajossal szemben. Cawourra! nemcsak szoros politikai barát­ságban állott, de a nép is, klasszikus Itália évtizedeken át otthont és nyugodalmat biz­tosított az elaggott hontalanná vált magyar szabadsághősnek, aki 1894. évben Turinban fejezte be az egész világra nemes hatást gyakorolt életét. Hátha a világ legnagyobb szabad és müveit nemzetei Amerika, Anglia, Francia és Olaszország megbecsülték, bámulták és csodálták Kossuth Lajost, akkor az ezen nagy nemzetek védelme és pártfogása alatt szárnyait most is bontogató kis államnak, s Romániának s az egész román népnek, leg- j alább is tisztelettel kell viseltetnie Kossuth 2 Lajos el nem vitatható nagyságával szem- i ben még csak gondolniok sem lehetne arra, hegy Kossuth Lajos emlékszobra a saját szabadságáért lelkesedő és küzdő román­ságnak útjában avagy terhére van. Kossuth Lajos világnagyságától elte­kintve, szabadjon román világításból is rö- | viden rámutatni. Az köztudomásu, hogy Kossuth Lajos magyar politikájának egyik sarkalatos törekvése volt az, hogy Magyar, ország szakadjon el Ausztriától s igyekez­zék tagja lenni a kis nemzetek függetlenség­gének elvére alapított dunai állam szövetsé­gének (konföderáció) ahol a keleti kis ál­lamok is ^zek között Románia gazdasági és védelmi tekintetben együttes erőt ké­pezzenek. Kossuth ezen törekvésének nagy pártja volt s habár ez nem is sikerült, de tanúságot tesz Románia és a románság iránt táplált meleg rokonszenvéről. Tovább megyek! Kossuth Lajos a ro­mán népnek is támogatója volt anyagi ér­dekeiben is. Kezeim között van Kossuth La. jos kormányzó elnök által sajáfkeziileg alá­irt eredeti rendelet, amely kelt Debrecen­ben 1849. február 14-én 2096—e. szám alatt, mely Csányi László országos biztoshoz van intézve s amelyben ez foglaltatik: »Ezen­nel megbizatik országos biztos ur, hogy az: oly jobb érzelmű oláh papoknak felsegélye­zésére, akik szegénységüknél fogva erre méltán igényt tartanak, addig is, mig ama pótlékdijak mily arányban leendő kiszol­gáltatása iránt a beszerzendő biztos adatok nyomán lehetne intézkedni, ezen pótlékdijak fejében némi előlegezéseket tenni szíves­kedjék. Ehhez nem kell kommentár!! Ne akarja velem senkisem elhitetni, hogy a román nép nem tisztelte Kossuth Lajost. Évekkel ezelőtt ott voltam Nagysza­lontán, amikor az ottani Kossuth Lajos szob­rot leplezték le. Az ünnepélyen ezrével jelent meg a bihari román nép s nagy lelkesedés­sel setrejaskázott és tüntetve magasztalta a szónokot, aki román nyelven tolmácsolta az elhangzott beszédeket. Téved az, aki ezek után ráfogja, hogy a román nép lelke ellen­szenvvel viseltetik Kossuth Lajos neve és emléke iránt. (Folytatjuk.) | negjötteK a Bridgeporli fenepodakl

Next

/
Oldalképek
Tartalom