Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-11 / 283. szám

4 JíMimmtm |9«4 december 11. ntnwwi' - ií i^T^mtsmsemmmsHHm Rongálják a városi padokat. I Munkában a brazíliai emberI kereskedők. Részeg emberek kitépik a betonba ágyazott padlábakat Nyoma sincs a tetteseknek. Nyíregyháza, december- 10. Saját tudósítónktól. " Í Már több ízben szóvá tettük,, hogy az •éjszaka illuminált lovagjai részben virtuskodásból, részben pedig a részeg ember rombolási dühéből folyólag megrongálják az orvosi és ügyvédi cégtáblákat s ujabban különösen az utcán és tereken elhelyezett padokat,, nyiregyháziasan 16cákat szemelték ki és ezeken visznek végbe rettenetes pusztítást,, nem törődve azzal, hogy ezek városszépészeti és humanitárius szempontból megbecsülhetetlen értékek,. köztulajdont képeznek s hogy a városnak igen nagy anyagi áldozatba került a felállításuk. " Ezeknek a lócáknak a vaslábai mély betonágyba vannak berögzítve, az ülő és támasztó keményfalécek pedig erős csávarokkal vannak a pad vasvázához erősítve. Józan ember nem is gondolhat arra,, hogy ezeket megrongálhassa, hiszen oly masszívak, hogy emberi (erővel szinté lehetetlennek látszik, hogy valaki kárt tudjon bennük tenni, , A részeg,, duhajkodó embereknek azonban ugy látszik,, ez sem lehetetlen. A Bessenyei téren az elmúlt napok valamelyikének éjszakáján két lócát húztak ki a betonalapból, egy másiknak meg a támasztó lécét törték le és dobták be a kertbe. Hasonló eset történt régebben a Kossuth-téren is. Csak az a csodálatos* hogy ezeket a kétségkívül zajjal járó «kilengésekeb a posztoló rendőrőrszem nem veszi észre, a város kellős közepén, — Pedig ideje volna már,, ha kedvét szegnék az efajta vírtuskodásnak. Megkérdeztük a Városi Üzemek r. t. vezetőségét,, mit szándékoznak tenni' a padrongálók ellen s azt a felvilágosítást nyertük, hogy még erősebb betonalapba fogják beágyazni a lócák lábát. Feljelentést nem tettek, mert most már szinte lehetetlen volna kinyomozni a tetteseket. — Épen ezért a fokozottabb vigyázat volna célravezető, mert akármilyen erős betonágyat készítenek, a részeg emberek emelő rudakkal és minden elképzelhető eszközzel próbálják majd megtörni a lóca ellenálló képességét. Itt csak állandó őrködés és tettenérés segíthet. Elég szomorú, hogy idáig sülyedtünk . Suhanesz Lajos bútorgyára kárpitos és butorárucsarnoka Nyíregyháza. Üzlet Bethlen utca 5. szám. Telefon 319. Bútorgyár Nádor-utca 11. Telefon 393. Kárpitos üzem Bocskai-u. 35 Telefon 369 Mellékraktár Egyház utca 5. szám. Óriási választék mindennemű bútor és kárpitos árukban. Szolid árak ! Kicsa'ják a hiszékeny földmiveseket és korbáccsal kényszerítik őket munkára.— Mi az a fazenda? — Egy újságíró tapasztal tai Brazíliában M,í az a fazenda? Délamerikai kávéültetvény. Öt-hatezer hektár terület, távol (minden várostól, falutól, sőt utolsó vasúti állomása is néha több száz kilométertávolságra van. Egy ilyen fazendatulajdonos, a fazendáró, több száz, néha több ezer munkással dolgoztat. Területén teljhatalmú kényúr, aki ostorral osztogat igazságot, ostorral gyógyi ja munkásai pana szát, mert a rabszolgaság itt csak papíron van eltörölve,, de lényegében megvan. Nincs hatóság,, hova a szegény elgyötört munkás panaszra mehessen. Ezért a fazendákon leginkább néger munkások vannak, kik jobban kibírják ugy a rettentő hőséget,, mint a tulajdonos kegyetlenkedéseit is. Ujabban azonban európai munkások — köztük a magyarság ezrei is — idevetődnek. Nem is vetődnek, hanem a fazendáró megfizetett bérencei,. munkásszerző ügynökei mesterséges csalafintasággal csalják ki a hiszékeny földmivesnépet ide Braziliába. •Természetes,, hogy gyönyörű meséket találnak ki az ingyen földről, mesés gazdaságról, tízszeres munkabérről stb. És a hiszékeny nép felül e gazemberek csábításának. - » Pénzzé teszi egész vagyonát és megy az ismeretlen mesének és csak akkor ébrecl föl a keserű valóságra, mikor a kivándorlási ügynök átszámolja a kivándorló csoportot a fazendárónak, mint a juhokait: aztán felveszi a fejpénzt és markába nevetve tovább áll. Egyik kolozsvári újságíró egy ilyen kivándorló hajóval ment ki és végigjárta az egész kálváriát,, amelyen a kivándorló keresztül megy addig is, amig a fazendára eljut. A fáradhatatlan tudósító nyitott szemmel tekintett az itt folyó események mélyébe és részletes,, hü képét tárja föl annak az emberfölötti nyomornak, szenvedésnek, küzdelemnek, amibe a kivándorló a fazendákon keresztül megy. < Lélekfacsaró megdöbbentő adaték ezek!! Milyen zsarolás, embernyuzás és zsákmányolás folyik itt a védtelenül kiszolgáltatott kivándorló bőrén és a végeredmény? A végeredmény az, hogy az ideszakadt kivándorlók 80 százaléka testben, lélekben elgyötörve, utolsó filléreiktől megfosztva ott pusztul, vagy nyomorog. A végeredmény az, hogy idehaza azzal a vagyoni 'áldozattal, azzal a munkával, amit a kivándorlásra áldoztak,, nemcsak nyugodtabb, biztosabb megélhetést tudtak volna elérni, de még vagyont is szerezhettek volna. — Mert ma nincs kedvezőbb, jobb sors sehol. Mindenütt munkanélküliség,, drágaság van^ Ezért bünt követ el, aki ma kivándorol, aki felül az emberkereskedő kivándorlási ügynökök csábításainak . z 0R0 és UlTRU URAK főszereplésével (repríz) szerdán-c-ütörtökön A DIADALBAN 5. 7 és 9 orai kezdettel Olcsóbb lesz a narancs. A kötött gazdálkodás és a behozatali korlátozások hosszú időn át tétlenségre kárhoztatták a hazai déligyümölcs nagykereskedelmet. Egyes társadalmi egyesületek gyakran sürgették a déligyümölcs különösen a narancs behozatalának megengedését, a kormány azonban mereven elzárkózott. Amikor a folyó évben áttért a kormány a behozatal korlátozások felszabadítására, a déli gyümölcsáruk voltak azok, amelyeket csak a legutóbbi időben helyezett a szabadlistára. Ennek a kormányintézkedésnek azonban nem lett meg az a jótékony hatása, hogy a hazai déligyümölcskereskedelem újból bekapcsolódjon teljes egészében a világpiaci forgalomba, mert a szabadlistára való helyezéssel egyidejűleg olyan magas vámokkal sújtotta a kormány a déli gyümölcsöket, hogy ezzel illuzóriussá tette a behozatalt. — Eimek ellenére a hazai déligyümölcskereskedelem szük korlátok között ismét megkezdte működését. 'Elsősorban a haranccsaf" indult meg a forgalom,, amelybőu a mult héten Triesztből 8—10000 láda jött be. Az első szállítmányt,, amely tufajdonképen tranzitó áru volt,, a kereskedők gyor san elkapkodták és az erős kereslet következtében ládánként 8—900 ezer koronát is fizettek. Ma pedig már 450.000 koronáért adják ládánként. Ezek a most érkezett szállítmányok azonban olyan gyönge minőségűek,, hogy azokat a magyar közönség még békeidőben semTavorízálta. Az érdekeltség részéről kapott információk szerint a közönség vásárlási kedve erő- ., sen megcsappant és viszont a kereskedők oly nagy mennyiségű árut vettek át, hogy két három héten beiül előreláthatóan narancs-krachra lehet "számitani. Ugyanis békében s,em importált a déli gyümö csRereskedeiiem novemberben vagy csak nagyon kevés, árut. Az import tulajdonképen decemberben indult meg és akkor is az úgynevezett mandarin-fajtából* A tömegcikk a vérbélü narancs c

sak január vége felé érkezik Magyarországba. Az import terjes kiefjlődését azonban meg akadályozza a magas vám,, valamint az abnormis fuvarköltség,, végül a tulmagas luxusadó. Igy pl. egy

r vagon narancs után amely 500 ládából áll", vám, forgalmi és luxusadó, valamint fuvar fejében kb. 120 millió koronát kell fizetni. P1ERRE BERT0N es CHARLES blMON SZÍNMŰVE ZSIZÜ Fásterepben- GLÓRIA S VAN SOI 5, 7 és 9 órakor a Diadalban