Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-07 / 281. szám

2 tcr.HKta 6 JttfiftflBÉK 1914. december 7. Budapest 70, A sokat lekicsinyelt szanálásnak kezdjük megérni az eiső gyümölcseit. Tegnap Zürichben 0.0070-en zárult a magyar korona. j Ebben az örvendetes jelenségben nem az a fő, hogy pénzünket egy fél ezredrészszel magasabban jegyezték, hanem az, hogy bár a magyar korona körülbelül stabilnak tekinthető, emellett a stabilitás mellett is lassú, de fokozatos javulást mutat. Meg vagyok róla győződve, hogy egy, kis akarattal ez a javulás gyorsabb tempóban is keresztülvihető lenne, de az száz és egy okból nem volna kivánatos és nem volna egészséges folyamat, mert hiszen magát a stabilitást veszélyeztetné. A javulás, a fokozatos emelkedés csak csiga-lassusággal mozoghat előre, ha a gazdasági életben nem akarunk ujabb bizonytalanságokat. Amellett a lassú fejlődés mellett, amelylyel a magyar korona 4—5 hónap alatt 0.0067-ről 0.00695-re s tegnap 0.007Ó-re küzdötte fel magát, a stabilitás is megvan, de amellett jóleső örömmel észlelhetjük ezt a csendes, de biztos javulást is. Már ott tartunk az osztrák korona közvetlen szomszédságában, amelyről pedig kétségtelenül megállapittatott, hogy sikerült szanálásnak az eredménye. Igaz, hogy ennek a fokozatos javulásnak a mindennapi szükségletek kielégítésénél még alig látjuk valami gyakorlati hasznát és eredményét, de ez nem azért van, mert a szanálás nem sikerült, hanem azért, mert a közmorál még nem javult meg és nam (tudott kiemelkedni abból a fertőből, amibe a legutóbbi 10 év erkölcsi anarkiája juttatta. Kérdi valaki, hogy miképen jön ehhez a kérdéshez a közmorál? Nagyon egyszerűen. A lelkek meg mindig telítve vannak gazdasági erkölcstelenséggé, amit a rendkívüli idők rendkívüli konjukturái oltottak beléjük. Az üzletember még mindig nem tudott kigyógyulni a rendkívül hasznok,, a gyors és szédületes gazdagodás lázábóf Hiteles adatokkal tudom kimutatni, hogy'cgyes cikkekben a közvetitő kereskedelem még mindig nem átal 200 százalékos nyereséggel dolgozni. A légnél kidö zhetetlenebb iparosok is a békebeli paritáson felül 50—100 százalékkal dolgoznak is ez így megy egy szédületes körforgásban, minek mind a logyasztók,, ele mellettük azért a drágitók is,, isszák a levét. Ezen már csak az a másik szanálás fog segíteni,, amelyik a közgazdasági élet erkölcseinek megj a vitását tűzi ki célul s amely szanálás szerény nézetem és hitem szerint magától fog bekvöetkezni a normális pénzviszonyok,, a külkereskedelmi kapcsolatok, az egészséges konkurrencia psszehatása folytán . Most egyelőre állapítsuk meg,, hogy az egész körforgás alapját és előfeltételét képező pénznél ez a várva-várt biztosság, a pénznek stabilitása és fokozatos javulása bekövetkezett. Ennek további elmaradhatatlan jó következése lesz a kereskedelmi és ipari életnek szintén fokozatos gyógyulása, megszilárdulása, amelyek azután együttesen az életnek megkönnyítéséhez fognak vezetni. Nem zárkózhatunk el ezek leszögezése után a hálának kifejezése elől azokkal szemben, akik ezt a céltudatos, okos, megfontolt közgazdasági politikát, amit egyszóval szanálásnak nevezünk, — államférfiúi bölcsességgel inaugurálták. Kérlelhetetlen iróniája a magyar közéletnek, hogy most, épen most, amikor lennek a hatalmas koncepciónak első gyümölcsei jelentkeznek,, elvetemedett és meggondolatlan botrányhősök,, épen most illetik őket nyílt színen kvalifikálthatatlan támadásokkal. Most harsogták világgá piszkos kiíakadásaikat. Bethlen Istvánnak most kellelt elszenvednie a legméltatlanabb kirohanásokat,, a legnagyobb becstelenségket, amikor az elismerés babérját kellett volna learatnia. Egy vidéki újság szerény hasábjairól ime felajánljuk neki!! S„ Sz. L, Marold Lloyd főszer ?4*»lá«*év«»S mntMzmiR játék attraktió rr 0 es a sxereBom Poézis 40 emelet magasságban. Vérfagyasztó jelenetek és trükkök keveréke 2 órai tacagas H Sok pénzt fakari? meg, ha ó- és ssfcípijéi • n' f BLUÜ3BERGNEL veszi meg. Szombat—vasárnap a Diadalban 5, 7 és 9 órai kezdettel. — LEVÉLPAPÍROK nagy választékban kaphatók a JOBA-nyomdában. — óriási vátoszté&Mn megérkeztek a legújabb sablon minták a kézimunka és fonafházba. (Kiskorona épület.) „Az én lelkem szárnyalása ott virraszt a halálraítélt magyar műemlékek felett." Barabás Béla memoranduma az aradmegyei román prefect-hez m aradi szob rok ügyében. V. Rátérek most az aradi Kossuth Lajos szoborra,, amely 10 évvel ezelőtt lett leleplezve, s amelynek létrehozásában nekem,. mint az aradi Kossuth asztaltársaság tagjának kiváló részem volt. Nehogy ismétlésekbe és hosszabb részletezésbe bocsátkozzam, csak röviden jelentem ki, hogy ez is országos adakozásból készült Ez is $ magyar nemzet tulajdona s Arad városa,, ezzel sem rendelkezhetik, azt szét nem szedheti,, el nem adhatja, de ellenkezőleg,, ezen remek műalkotást szintén megőrizni és gondózni köteles. Ezen szobor létrehozását is nevezetesen román pénzbeli adakozások segítették elő. Ha Méltóságodat esetleg a felsőbb | döntő tényezőket érdekelnék, ugy hajlair jj dó vagyok számos hiteles adattal szolgálni (éiS a még meglévő szoborbizoltsági iratokból bizonyítani De hiszen az köztudomású,. hogy midőn nemes versenyre keltünk itt Aradon magyarok,, románok és (szerbek, hogy a népszabadság apostolának jiagy és halhatatlan emléke ércben és kőben | a vértanuk városában Aradon megörökíttessék. Ezen Kossuth szoborral kapcsolatosan a fősúlyt arra helyezem, hogy reá mutassak, miszerint nem létezhet elfogulatlan román, aki Kossuth Lajosra románellenes magatar| tást reáfoghasson, ércalakjából románelleI nes tendenciát magyarázhasson ki. Megbán| tanám Méltóságodat és a román intelligen| genciát, ha foglalkoznám annak bevilágitá| sával, hogy ki volt Kossuth Lajos. Az ő neve túlnőtt és szelleme lángelméje túlszárnyalt a kis Magyarország határain. Ezt tudja mindenki, Ő nemcsak európai hirü, de világhírű szabadsághős volt, aki előtt kis népek és nagy nemzetek hajol'ak meg és hódoltak meg szabadságáért küzdő nemes lelkének. Ö nemcsak magyar volt, hanem népek, nemzetek szabadságának felkent apostola. De mégis el kell mondanom, midőn 70 évvel ezelőtt a magyar önvédelmi harc leveretett, Kossuth Lajos és társai Orsovánál Törökországba menekültek. Az osztrák és orosz hatalmak fenyegetéssel követelték a portától Kossuth és menekült társainak kiadását. Ekkor mondá Abdul Medzsíd szultán emez erélyes szavakat: »Inkább százezer alattvalóimnak feje hulljon porba, semhogy Kossuth Lajos és a többi magyaroknak hajszála meggörbüljön! Jöjjön, aminek jönnie kell, én nem adom ki őket!« Kossuth Lajost 1851-ben egy amerikai gőzös szállította el Angliába. Utja valóságos diadalmenet volt. Idegent még nem ünnepeltek ugy angol földön, mint a magyar szabadság bajnokát. Southampton, London, Birmingham és Manchester városok vetélkedtek egymással Kossuth Lajos fogadtatásában. „ Angliából Amerikába utazott Kossuth Lajos, ahol az északamerikai köztársaság kormánya, parlamentje és népe nem fogyott ki a tisztelet és bámulat zajos nyilatkozásaiból. Mikor én 1904 és 1914. évben Amerikában jártam, még akkor is lelkesen beszéltek azokról a páratlan tüntető fogadtatásokról, amelyekben Kossuth Lajos NewJ^SSSlTóth Sándor künyv- ós papirkereskedósében (Róm. kath. Parochia-ópület.) 5082-7