Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-05 / 279. szám

1924. december 5. JSfirttcrajÉKí 3 jak. A tanyában a kútra viszik,, füvei dörzsölik,, fára akasztják. Otthon felviszik a padlásra és kidugják. Néhol az eperfán áll. Módosabb helyen polyva közt,, istálló végién,, szarufán, faszögön áll. Néhol gondosan ruhába csavarják. A kasza tíz-tizenöt évig is eltart. Ha elkopik,, megnádaltatják, megnyujtatják. Ha a kasza jó volt,, nem hajitják el, amikor elnyüvik, hanem kü~ IÖnböző szerszám készitésére' használják. Az előadás után a megjelent szaktudósok és az érdeklődő közönség lelkesen tapsolták az Jlőadót, az elnök pedig melegen gratulált a tárgyat széleskörű ismerettel kimeri tő irónak. , 9 CSÜTÖRTÖK 1 ! GUNNAR -m TOLNAES FŐSZEREPLÉSÉVEL: A házasság pokla a Diadalban Javításokat elfogadunk. — óriási választékbán megérkeznek a legújabb sablon minták a kézimunka és fonalházba. (Kiskorona épület.) Rákosi Jenő Nyíregyházáról. „A két napért, amíg ott lehettem, én vagyok a város kedres lakosainak hálás." Rákosi válasza a polgármester levelére. Nyíregyháza, december 4. A Nyírvidék tudósítójától. Rákosi Jenőt nyolcvankettedik szüle, tésnapja alkalmából Nyíregyháza város tanácsa és képviselőtestülete nevében dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos,. polgármester meleghangú beszédben üdvözölte. A polgármester üdvözlő levelére ma jött meg Rákosi Jenő válasza, Rákosi levele a következő : Méltóságos Uram! Kedves Polgármester Ur! Nyíregyháza városa közönsége nevében születésem napja alkalmából küldött szives üdvözletét köszönettel és nem meghatottság nélkül — vettem. A két napért,, amig ott lehettem, én vagyok e városnak, lelkes, kedves lakóinak és vezetőinek hálára kötelezve. Ha az ottani munkát,, feltörekvést, a lelki bátorságot a mostoha viszonyokkal szemben,, azt a pezsdülő fiatalságot, mely utcán,, magánházakban, középületekben, mindenütt a nemes munka verejtékén keresztül mutatja az embernek a jövőbe vetett remény, mosolyát; ha mindezt látja az ember,, ismét hittel néz a titokzatos jövőbe. , Nyíregyházán láttam a letört magyar mezőknek uj zsendül,ér sét. Isten küldjön reá jó és kedvező időt, hogy elérkezzék egy boldog aratás napja. Kérem Polgármester Ur, adja át alkalmilag Nyiregyháza város közönségének; hálás köszönetemet a megemlékezésért £s fogadja baráti üdvözletem! Kiváló tisztelettel, hive és szolgája: Rákosi Jenő; hanem az ország lakosságának magánpénzéből készült, igy tehát a szoborral, mint tulajdonával, mint vagyonértékkel sem a város, sem ennek bármely szervezete, hatósága vagy közege, nem rendelkezhetik, állagát meg nem sértheti, el nem adhatja. b) Talán mondhatná valaki, hogy az országos gyűjtés felett Arad város rendelkezett, hogy ez a pénz a szobor felállítását ra fordittasséék s így a szobor a város tulajdonaként tekintendő. Ez nem áll, mert a vértanuk szobrának alkotása az ország kegyeletes ténye volt. S nemcsak Aradon működött egy szoborbizottság, hanem az ország fővárosában, Budapesten is, miként lez a jelzett könyv 12-ik oldalán olvasható. Az emlékszobor-pályázat is országos volt, a Fővárosi Szak- és Művészeti Körök irányításával. A beérkezett pályamüvek Budapesten ki is voltak állítva közszemlére s ezen pályamüvek felett biráló és döntő bizottság tágjai Atzél Péter aradi főispán elnöklete alatt kizárólag európai hírű magyar szaktekintélyek és művészek voltak: mint Pulszky Ferenc, Ráth György, Hegedűs Kandid, Ibi Miklós, Keleti Gusztáv, Steindl Imre, Henselmann Imre és dr. Paszteiner Gyula. c) Méltóztassék betekinteni az 1890. évi október 6-án történt leleplezési ünnepélyről másnap megjelent hirlapi közleményeket, nevezetesen az »Arad és Vidéke« október 7-ikí számát. Ebből mindenki láthatja, hogy ez ünnepély nem "helyi, nem Arad városi, hanem országos ünnep volt. És különösen tessék jól megfigyelni az ünnepély ama részét, amidőn e műremek alkotója, Zala György szobrászművész az egybegyűlt országos közönség és SalatZ Gyula polgármesterhez intézett beszédét így fejezi be: . | ; : ^ ' : i »Vegye át igen tisztelt uram, nagysá! gos Polgármester ur e szobrot, Arad város nevében gondozzák, őrizzék.« Mire a polgármester így válaszolt: »Átveszeftn' e szobrot Arad sz. kir. város nevében s ígérem, hogy gondját viseljük kegyelettel s kegyelettel utódainkra hagyjuk Örökül.« íme, a város nem tulajdonaként vette az ország pénzén készült szobrot, hanem megőrzés és gondozás végett, s e nemzeti kötelességet eddig az ideig ez a város hűségesen teljesítette is. | (Folytatjuk.) [lllllllinilRUlUIHIIIIinillIllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllilflIEIIIilllll] Karácsonyi 0CCASI0] árusítást | f. hó 22-én megkezdtük. ! Felhívjuk n. b. vevőink | figyelmét áruink ez évi ! nagy választékaira és | olcsó árainkra! FODOR FERENC i i ÉS TÁRSAI férfi és nöi diyatáruháza. = 4985-15 Szombaton dec. 6-án a legszebb mikulási estély 9 órai kezdettel a Korona kávéházban levő KABARÉ I A színtársulat elsőrendű tagjainak felléptével Asztalok a Jönnek a Bridgeporti fenenadak!