Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-31 / 298. szám

1924, december 24 11 JNfYÍRVIDÉK •OBmanmnniMi Az ó-év súlyos gazdasági vál­ságot hagy örökségül. A buza áremelkedésének senkisem örül. Lassankint mindenki eladósodik. Nyíregy­házán nincsenek hullámok. Nyíregyháza, december 30. A Nyirvi­dék tudósítójától . Az 1924. év utolsó óráit éli. Magyaror­szágon ez az esztendő a konszlidálódás határozattabbá válásának, a szanálás kez­detének éve. Sok jót lehetne elmondani er­ről az esztendőről, de a fényoldalak mel­lett ott vau a sötét árny, az általános el­szegényedés, a nyomasztó gazdasági hely­zet. Az óév sufyos gazdasági válságot hagy örökségül maga után. Országszerte s igy; Nyíregyházán is általános a panasz: nincs pénz, nincs pénz. Terminuszszal szólva: pénzszűke van. A pénzszűkének kétségtelen oka az esztendő végén esedé­kes, az utolsó évnegyedre halasztott köz­terhek fizetési kötelezettsége. Közre ját­szik az is, hogy a közönség várakozó állás­ponton van: nem vásárol, várja a be­ígért olcsóbbodást. A kereskedők általá­nos üzlettelenscgről panaszkodnak. Nincs vásárlóközönség. A pénzszűke jut kifeje­zésre a pénz iránt mutatkozó óriási keres­letben. Az emberek évek óta nem csinál­tak annyi adósságot, mint mostanában. A bankokhoz sok váltó fut be. A meg­növekvő adósságot nem minden vállalko­zás bírja ki. Előbb-utóbb krach-ok várha­tók, de ezek inkább a fővárosi konjunktu­rális vállalatokkal következtek eddig be. Szabolcsban eddig csak egy kisvárdai tex­til üzlet bukásáról tudunk. A nyomasz­tó gazdasági helyzetben szinte szatirikus a buza óriási áremelkedése. Mert a ma­gyar buza Chicago-hoz igazodik. Ma min­den terménykereskedő a chicagói árak után érdeklődik Nyíregyházán is. Tegnap kulminált a buza ára. Beszéltünk gaz­dákkal, kereskedőkkel, fogyasztókkal. Ki­jelentették, hogy egyiküknek sem érdeke a buza magas ára. A ítermelőt nem ér­dekli, mert nincs tartott búzája. A keres­kedőnek sincs nagyobb készlete, mert a buza tartásának rezsije annyi, hogy nem érdtmes nagyobb mennyiségű terményt beraktározni. A fogyasztó pedig egyene­sen idegesen nézi a buza árának emelkedé­sét, mert ha a kenyér még drágább, lesz, a mai kereseti lehetőségek mellett a legve­szedelmesebb nyomort jel*nti. Érdeklődtünk a krumpli kereskedelmi viszonyai iránt is. A szabolcsi burgonya eJlen az a panasz ,hogy sok a romlott. — Kereset nincs, nem is volt. A burgonyán az idén nem igen kerestek Szabolcsban sem. i Az óesztendő végén, mint egy bus fínáló, hangzik fel a panasz. Mert ma mindenki panaszkodik. Gazda, kereskedő, iparos és az elöleghirekkel ugyancsak földhöz sújtott tisztviselő. Ki sajnálja az 1924. év elmúlását? Senki. . Egészségügyi séta Nyíregyházán Nyíregyháza, december 30. A Nyirvidék tudósítójától. Ha egészségügyi sétára megyünk a Nyírség fővárosában, mindenekelőtt a gon­dozatlan gyalogutakon való elbicsaklás fi" gyelmeztet, hogy ' óvakodjunk a balesetek­től. Aztán az eszeveszetten, de tülkölés tekin­tetében lustán száguldó autók is óva intenek a túlságos bizakodástól abban az irányban, hogy itt minden rendben volna, ami az em­berek ép bőrét illeti. Fekete, ködös, sáros tél van, Németor­szágból téli hőhullámok hire érkezik. Na­gyon egészségesnek látszik ez a tél a kevés szénnel, fával rendelkező szegény ember­nek, a kis lakásoduknak, amelyeket erős hideg idején hónapokon át nem szellőztetnek, mostanában pedig mégis csak nyitnak abla­kot néha rá. Erről jut eszembe, hogy nem régen az egyik szabolcsi főszolgabíró előterjesztést tett a törvényhatóságnál a szellőztetés köte­lezővé tétele érdekében. Mondja a ki a tör­vényhatóság, hogy minden lakós köteles a községben naponta legalább kétizben szellőz­tetni, büntetés terhe alatt. A szellőztetést a csendőrség szigorúan ellenőrizné. Ebbői az in ditványozásból nem lett határozat, mert at­tól tartottak illetékes helyen, hogy a törvény­hatóság rendeletének végrhajtását lehetetlen az egész községben végrehajtani, s igy fias­kót vallhat a hatósági intézkedés. Ha nem is vált valóra a népének egészségén aggód­va őrködő főszolgabíró javaslata, bizonyos, hogy komoly oka volt rá, hogy a szellőztetés biztosítása érdekében ultima rációhoz for­duljon. Mert e tekintetebn balkáni a falusiak egy részének felfogása. De nyíregyházi sé­tánkon észrevehetjük, hogy a szellőztetés bi­zony itt is csak mondvacsinált. Láthatunk olyan ablakokat, amelyeket sohasem nyitnak ki. Az egyikben különféle hidegfelvágott és szalonnanemü hüsül, a másikban szárított hal párologtatja nem éppen kellemes szagát és igy tovább. Ha már az illat kérdését is érintettük, maradjunk ennél a témánál is. A szaglás szerve érzékeny őre az egészségnek. Riadoz­va figyelmeztet a szerves anyagok bom­lásából áramló bűze és az itt leselkedő élet­veszedelmekre. Nyíregyházán a házak pince­ablakaiból csapja meg az orrunkat olyan kellemetlen légáramlat, amelyből a pince rettenetes voltára, elhanyagoltságára, köz­veszélyességére következtethetünk. Hiszen semmi baj, ha a nyitott pince ablakokból alma-illat, vagy borszag csiklandozza a sé­táló orrát, de a külsejükben is" elhanyagolt házak nagy sokaságánál a pincéből korhadó anyagok rettentő szaga árad. Fertőző, nyir­kos levegő tör elő ezekből az ablakokból. Üzletek kirakatai előtt sokszor ezért a fel­csapó fojtogató szagért nem lehet megállani, mert a háborús évtizedekben eltöredezett pince nyitást takaró üveg fedélzetet nem ja­vították meg igen sok helyen. Hát az udvarból kiömlő különféle színű piszkos vizek ? Különös szokása a házbe­lieknek, hogy mindent odaöntenek az utcára 'ömlő kifolyóba. Disznóöléskor a Márt és az öblögető vizet, naponkint a tésztalevet és a mosogató dézsa tartalmát. Valamikor a ki­folyók használata tiltva volt. Ezek a csator­nák csak az esővíz levezetésére szolgáltak. Az utca vizet gyűjtő, vasrácsos medencék is rothadó anyagok kellemetlen szagával fertő­zik a környéket. A közegészségügyre veszedelmesen el­hanyagolt Nyíregyháza számos udvara is. A város kellős közepén látunk egy-két olyan elhanyagolt ,szemetes udvart, amely miatt máshol átok sújtaná a tisztaságtól irtózó lakókat. Mert ilyen emberek is vannak. Pe­dig, ha általános is a drágaság, az egészsé­ges, tiszta udvar biztosításához csak égy kis munkaszeretet és jóizlés kell. Higiénia ;s esz­tétika kapcsolatos fogalmak, mindakettő összefüggésben van az ethikával is, de eze­ket a fogalmakat ugylátszik elhalványította az utolsó tíz esztendő. legújabb burleszkje Az autútébolv I a DIADAL SS kisérő műsora sr kedden Kézmüveskamara helyett az ipartestület reformja. Az iparosok egy része tudvalevőleg mozgalmat indított a kézműves kamara biztosítása érdekében. A mozgalomnak az Ipartestületek Országos Szövetsége állott i a háta mögött, amelynek Pálffy Dániel volt nemzetgyűlési képviselő az elnöke. A , kereskedelmi és iparkamarák ellenezték a kézműves kamara felállítását. A keresé­| delemügyi miniszter a mult hónapban an­kétra. hivta össze az érdekelteket ebben ' az ügyben. Az ankéton kifejtették a ke­Petrovich Szvetiszlávval sx KQE Pierre Benőit regénye R wwtt (ü királyasszony szeretője.) I-ső rész: Tatár hercegnő. Il ik rész: Ármány és szerelem. cü cü JL Hm Előadások kezdete: kedden 5, 7 és 9 óra. Szerdán, Szilveszter este 8 és 10 óra. Csütörtökön 3, 5, 7 és 9 óra. Pénteken 5, 7 és 9 óra. Mwa

Next

/
Oldalképek
Tartalom