Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-20 / 291. szám

1924. deewaher 20 JáAmmm, 3 Az erdélyi magyarság első nagygyűlése. Brassóban megnyilatkozott az elnyomott magyarság öntudata. Az erdélyi zsidóság val omástétele. Brassó, december 17. A Nyirvidék alkalmi tudósítójától . Megtörtént. Az eddig szétszórtan élő* erőtlenül részekre lagozódó erdélyi ma- 1 gyarság talpraállt és a Magyar Pártnak brassói naggyülésén demonstrálta erejét öntudatát. A brassói Vigadó nagytermér ben jelen voltak az erdélyi magyarság képviselői az elszakított országrész minden részéből. Olyan tünet ez — állapítják meg az erdélyi magyar újságok — amely á tisztább légkörű magyar jövőre sok ígéretet ad. Ur és paraszt, intellektuel és munkás* keresztény és zsidó telt hitet amellett, hogy magyarságához, magyar nyelvéhez, magyar hagyományaihoz és természetes jogaihoz az utolsó leheljeiéig gondoskodik. 1 Az uj magyar egységé Egység nyilvánult meg a magyar tömeg gondolataiban és akarásaiban, egység abban, hogy az erdélyi magyarság, ha kell, végletekig menő harcot kíván és küzd a hatéves szenvedések és jogfosztások megszüntetéséért. Érezhető volt, hogy az erdélyi városokban,, falvakban és tanyákon csordultig telt a keserüscg pohara. Az elhangzott beszédek és a beszédeknél is ékesebben szóló statisztikák,,, mint metsző penge, bontották izére a romániai kormány kisebbségi politikáját, mely minden békeszeérződés* nemzetközi egyezmény és kötelező ígéret ellenére abszolitisztikusan kezeli a kisebbségeket. Brassió vendlégszeretete j Brassó nagy szeretettel fogadta a magyarság küldötteit. Mindenütt magyar szó hangzott,, a szászok megértő tiszteletből szintén magyarul beszéltek az utcán és a kávéházakban. Az Erdély nyugati részeiből érkezett delegátusoknak legelőször az tűnt fel „hogy a gyönyörűen rendezett tiszta városban az utcanevek három nyelven vannak kifüggesztve,, ilyen sorrendben: magyarul, németül és románul. A cégtáblák azonban egy nyelvűek. A magyar kereskedők csak magyarul irják ki nevüket. A nagygyűlés. A nagygyűlésen Ugrón István elnökölt, aki megható szavakban emlékezett meg a párt elhunyt elnökéről Jósika Samu báróról . j — Majd kifejtette,, hogy a Magyar Párt működését szélesebb,, demokratikusabb alapokra fekteti. / Bátran kimondott igazságok. Makkai Sándor dr. református püspökhelyettes nagyszabású beszéd keretében bátran állapította meg a kormány; iskolapolitikájának megdöbbentő tényeit, amelyek a békeszerződést minduntalan megszegik. A magyar kisebbség nem akar állam lenni az államban, de anyanyelvéihez,, kultúrájához, vallásához életénél is jobban ragaszkodik. Javaslatára a nagygyűlés elhatározta, hogy a magyarság legszélesebb rétegeire kiható propagandát indit az iskoláért való áldozatosság szenvedélyének felkeltése érdekében. Dr. Veterányi Imre statisztika iadatokkal támogatott -előadásában ismertette a magyar nyelv és irodalom, a színházak ellen folytatott kormányoffenzivát. — A magyar nemzetiségi kisebbséget ért általános sérelmekről Sándor József két óra hosszáig tartó beszédében maró szatírával emlékezett meg . /i film ,élnl, élni akarunk! Sándor József előadásához Kedves Ferenc csiki székely legény szólott hozzá. Székely becsületességgé* egyenesen, okosan mondta el a csikiék panaszát, feltárta a mélyen szántó, véres sebeket, amelyeket azért ütöttek a leikükön,, mert magyarok. Pedig mi — fejezte be Kedves Ferenc a beszédét — nem akarunk mást, csak élni, élni, és élni akarunk. A nagygyűlés több szónoka elkeseredetten kelt ki az agrárreform ellen. Egyhangúlag kimondották,, hogy a magyar telepes gazdákat ért sérelmeket a Népek Szövetsége elé terjeszti orvoslás végett. A szervezett munkások cs harcot hir«elnek az nyomók ellen . A marosvölgyi szervezett munkásság delegátusa, Csetri János bejelentette, hogy a munkásság,, mely minden elnyomott szabadságért küzd,, együtt fog harcolni az elnyomott magyar kisebbséggel. Csak harc árán érünk a célhoz — mondotta, mert az elnyomók *-s harcok árán lettek elnyomókká. Barabás Béla a zsidókról. Dr. Barabás Béla nemes páthosszal mondott beszédében a zsidókérdésről! tett vallomást . Magyar az — mondotta — aki annak hiszi,, érzi, vallja és tudja magát. Határozati javaslatára a Magyar Párt kimondotta, hogy a Bomániához csatolt volt mamagyar területek zsidóságát,, amely hü maradt magyar anyanyelvéhez, műveltségéhez, kultúrájához, régi, magyar szokásaihoz,, a magyarság integráns egysejgébe tartozónak tekinti. Az erdélyi zsidók vafiomástéteie Dr. Leitner Mihály* hunyadmegyei kiküldött lendületes beszédben fejtette ki, hogy a magát magyarnak valló zsidótöbbség, mely ezer év óta magyar kulturán nőtt fel, nem engedi magát leszakítani a magyarság testéről. — Ezer évig jó volt nekünk Magyarország, mondotta, ahol annyi szabadságunk Volt, mint égy más országban sem. Bagaszkodunk ahhoz az anyanyelvünkhöz, amely törvénybe iktatta az emancipációt és amellyel Könyves Kálmán megállította a fosztogatókat a zsidók háza előtt. Ezért javaslom, hogy hivatalosan tudtára adassék a kormánynak: hiába tiltja be a magyar iskolába járást, hiába akarja velünk ma" gyar kultúránkat megtagadtatni, nem tesszük, mert utolso lehedetünkíg ragaszkodunk hozzá. — Ha jó testvér voltunk a jóban, ^ jó testvér akarunk lenni a szomorúságban is, A beszédet, améJy egyik legszebb momentuma volt a nagygyűlésnek* szűnni nem akaró taps és éljenzés fogadta. A kis, alacsony Leitner Mihály kezét hosszan szorongatták grófok, bárók, mágnások, parasztok és munkások!! A Magyar Párt tisztikara Már késő délután volt, amikor a nagygyűlés megejtette a választásokat. — Elnök lett: Ugrón István. Alelnök: Bethlen György gróf. Grandpierre Emil* Jakabffy Elemér, dr. Sándor József. Az elnöki tanács tagjai: Bernády György dr., Ferenczy Géza dr.,, Gabányi Imre dr., Gyárfás Elemér dr., Hajdú István dr., Bóth Hugó dr.* Teleky Arthur gróf, Thury Kálmán dr. Pénztáros: Szatmári Ákos. Ellenőrök: Gombos Benő* Hubay Károly. Ezenkívül megválasztották az ötventagu intézőbizottságot is, amelyben egész Erdély magyarsága képviselve van. I BOLDOG 28 # KARACSONYI ÜNNEPEKET 3 szerez gyermekének, ha AZ UJSÁGBOLTBAN vesz neki ajándékkönyvet m £ Cserkészerővel építenek Nyíregyházán cserkészotthont, internátust, tornatermet. Nyíregyháza, december 19. A Nyirvidék tudósítójától. A városi felsőkereskedelmi iskola f. hó 14-én, vasárnap délelőtt féltizenegy órakor igen látogatott szülői értekezletet tartott, melyen Margócsy Emil igazgató a nyilvánosság) előtt beszámolt arról a cserkészek köréből kiinduló mozgalomról, hogy a felsőkereskedelmi iskolának elengedhetetlenül szükséges építkezést az intézet elvégezhesse. A mozgalom a szülők körében s az intézet barátai között a leglelkesebb fölkarolásra talált. — Pisszer János, az iskola felügyelőrbizottságának tagja nagyon sikerült tervet dolgozott ki az építkezés megvalósítására. A terv szerint az iskola kertjének hátulsó részén egy épületben találna elhelyezést

: a cserkészotthon két helyiségben, az internátus a legkiválóbb vidéki tanulóknak részére szintén két helyiéégben, ahol tehát az intézetnek törzsanyaga találna szállást, a legderekabb tanulók, akik valósággal vezetői és példaadói lennének a többieknek — s végül ugyanabban az épületben 96 négyzetméteres, impozáns tornaterem helyezkednék el, mely egyúttal az iskolai ünnepélyeknek is tért biztositana. A szülői értekezlet lelkesedéssel igérte meg támogatását az előadott terveknek megMóricz Zsigmond személyes jelenlétében és vezetésével SARI BIRO pénteken ós szombaton a színházban I