Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-19 / 290. szám

2 JNÍYÍRYIDÉK 9i4 d^c pmbor 19 A szülői értekezletek. 1 Irta és a nyíregyházi tanítók közös értekez­letén felolvasta : Stoll Ernő. III. i Említést tettem a Gyermektanulmányi Társaság áldásos tevékenységéről, mely ab­ban nyilvánult, hogy a közfigyelme^ a gyermeki élet és lélek felé irányította s meg­vetette ágyát a gyermeki test és lélek okszerű > fejlesztésének. E társaság és fiókjai mégis- .* merték és megismertették azt a miliőt, amely- \ ben a gyermek él és mozog; sürgették a gyer­meki életfeltételeket; kihasználtak a használ­tatok mindent, ami a gyermek javára van; minden akadályt igyekeztek elhárítani mi fejlődését, testi, lelki, erkölcsi épségét, il­letve erejét és tisztaságát hátrányosan befo­lyásolta. Most, midőn »kettőzni kellene az őrt«, kivált a gyermek előtt, nincs senki, aki mondaná : »szeretlek gyermekem !« Mint az anyát elvesztett gyermek mindenkitől elha­gyatva didereg csonka hazánkban a kietlen temetőben (mintha Eötvös megfagyott gyer­mekét látnók), a nemzet gyermeke. Most, mi­dőn a beteg szülők, beteg gyermek felett vir­rasztanak, nincs senki, aki a gondok redőjét elsimítsa, nincs aki meggyógyítsa a beteg lelkű gyermeket. A gyógypedagógus kise­gítő iskola nem lukszus, hanem életszükség­let. (Ezt a kjs kitérést ügyszeretetből, nem kalandozási vágyból tettem.) A Gyermekta­nulmányi Társaság gyermekismeretet, szere­tetet ád s ezzel a legerősebb kapcsot adja a tanitó kezébe. Ha a tanitó szereti a gyer­meket, a család is megbecsüli; szereti a tanítót. A gyermek a családban az apa és , anya közt, igy az iskola és család közt is ! a legjobb békítő, a szeretet kapcsa. íme tehát rámutattam, hogy patronázs j tevékenység, gyermektanulmányozás áítal • megnyerjük a család szeretetét, becsülését j és, ha ez megvan, akkor épugy jön hozzánk : a pályaválasztás, a gyermek életére és egyéb sorsdöntő percek idején, mint — mondjuk — az orvoshoz betegség, vagy ügyvédhez jo­gainak védésekor — tanácsért. Szülő érte­kezletekre különösen a pályaválasztás idején, a felsőbb iskolákba lépéskor nagy szükség van. De szükség van egyébkor is. A nép azon ban a puszta hallással nem elégszik meg. — Emótiókra, kedélyhullámzásokra van szük­sége, amit szemmel inkább elér. Ha bemutatjuk neki a gyermeke munká­ját, ugy ő, mint munka embere felismeri an­nak értékét, nemesítő tüze lángra lobbantja I lelkét. Ezt a kiállítás alkalmával minden fi­gyelő észrevehette, mikor a gyermekek mun­kái körül a legegyszerűbb emberek áhítatos elragadtatását lehetett tapasztalni. A munka produktumában láttam összedobbanni a szi­veket. Micsoda mesés hatású szülő értekezle- ' tet lehetett volna ott és akkor tartam; röp­iratokat osztogatni mint ezt külföldön teszik', f Például Simon Heléna hamburgi tanítónő ! »iskola és kényért címen irt röpirat a sze- | gény tanulók étkeztetéséről stb. Igy lehetett volna itt is erről is és egyéb­ről is; mert hiszen mi hiába kürtöljük fölé­nyünket a papíron, ha a valóság a folyton visszagördülő kő hitregéjét juttatja eszünk­be. Addig, mig az iskolát a szülő jóétkony­sági üzemnek tekinti, addig nem szívesen kö­zeledik hozzá. De ha gyermeke testi-lelki erkölcsi jólétének előmozdítóját látja és végezetül saját érdekét is a munka és mun­kálkodás által, vagyis életet lát benne, mint amilyen éietet akar ebbe belevinni megyénk tanügyének vezetője, ugy ez érdek megadja tetteiknek legnagyobb, legerősebb rugóját s az iskola és csaiád egy utón halad : az élet < utain, az élet felé. Ha a hollandiai túléli Hol­landiát, ugy a munkaiskolában nevelkedett magyar tuiéli a megpróbáltatás napjait, mert lesz akarat, lesz elhatározás, cselekvés. — Szabolcs megadta a példát a munkára, szer­vezkedésre, a talpraállásra. Ha mindenütt igy lett volna, akkor csonka hazánkban nem a csendőrség állott volna legelőször talpra a jelen biztosítása, a társadalom nyugalmára hanem a tanítóság a család nyugalmának és a jövőnek biztosítására. Most pedig fejtegetéseim konklúziójával egyidejűleg visszaforduló tekintettel rámuta­tatok az előre bocsátott minta és szövet ha­sonlatával arra, hogy valamint az, ugy a kül­és belföldi mintaiskolák és a néptömeg is­kolája, mely a nép lelkét szövi, — egymás­tól elütnek. De rámutatok arra is, hogy mindaddig sikertelen lesz a szülői értekezlet, mig a család az iskolában bünfenyitő intéz­ményt lát, hol a Jézusi szeretet helyett a gyermek botot talál, a mulasztásért a szülő büntetést kap; mig az iskolában a család jótékonysági üzemet lát, hol a tanulók egye­bet sem csinálnak, mint a felnőitek céljaira gyűjtenek, mig az iskola nem lesz a munka nevelő intézete és igy a család érdeke. A munkaszeretet minden akadályt legyőz, a szeretet mindenkit meggyőz. Vigyünk az is­kolába több családi érzést és azt, mi a csa­ládi tűzhelyet egykoron oly tisztán ragyog­tatta : a háziipart. Vigyünk a családba isko­lát, a munka iskoláját, hogy megváltoztat­hassuk az élet gonosz iskoláját. Többet ne­veljünk, mint tanítsunk, hogy az iskola oly nevelő intézet legyen, mely önmagát képes eltartani. Ha leromboltuk a válaszfalakat, el­simítottuk az ellentéteket, ugy akkor az isko­lát nem kell tilalom cédulával ellátni, mert a szülő a tanítóban nevelésügyi tanácsadóját fogja látni s mint papjára hallgat, kinek min­den szava »égi harmat«. Ha Anglia ipari nagyságát az iskola padjainak köszönheti, ugy kell, hogy az is­kola padjainak köszönje hazánk jövendőbeli nagyságát. Csak erről keveset beszélni, éret­te sokat dolgozni szeretettel, önfeláldozó élet­tel. — Leáldozott a régi iskola napja ; de fel­jön egy uj iskola uj napja; Szabolcs felől látják pirkadását az égboltnak, együtt vár­ják a nap felderültét a szülők a tanítókkal. Most pedig tessék a gondolkodni szeretőnek gondolkodni,! | Pierre Benőit regénye | | Petrovich Szvstiszlav | 1 Koenig smark | JA kMyno szeretője | az Apollóban i 1 Férfi fehernemüeK nyakkendők, divatkalapok, bőröndök és bőrárukban állandó nagy raktár: | Fodor Ferenc és Társai | cégnél. 4087-15 1 SiiHWJiimifmiitfffifin^fiUuwHiitHiitfimfRitifiEifiiiiifiHiiiiiiiiiiiii^^ A Mansz nyíregyházi vasutas csoportjának müsorosdélutánja Nyíregyháza, december 18. A Nyirvidék tudósi lójától. A mind szélesebb körben szervezkedő Mansz nyíregyházi csoportja uj testvércso­porttal erősödött. Szitha Jenőné lelkes buz­golkodásának eredményeként megalakult a Mansz nyíregyházi vasutas csoportja. A nyír­egyházi »Vasutas Mansz«, mint ahogyan ezt a számottevő uj csoportot nevezik, megala­kulását ünnepi műsoros estén dokumentálja. Ez a műsoros e§t most szombaton, délután 5 órakor lesz a Vasutas Otthonban, amely a Kis Ernő és Arany János utcák sarkán van. A megnyitó ünnepség számab menő műsoros estre a Mansz nem kér belépődijat. A műsor a következő: 1. Hiszekegy. Énekli egy alkalmi ének­kar. 2. Prolog. Irta: Taratlyné SUma Ilona. Előadja : Csupek frzsébet. 3. Adagio canta. bille (vonós négyes) Beethoventől. Játszák: Lakatos Zoltán, Jaízkovits Géza, S á itó Béla Szász János tanítóképzősök. 4. Anyám (vers) Irta: Nagy Andor, szavalja -.Enyedy Imre. 5. Énekel : Kerekes Gézáné, kiséri : a tanító­képző zenekara. 6. Fekete toborzó. Színjá­ték). Irta : Pásztor József. Szereplők: Az anya: Nagy Istvánné. István fia : Enyedy Imre. Zsófika, István menyasszonya : Kovács Mici. Tanyás : Berec József. Cigányprímás : Holloswander József. Juci, cseéld : Listván Jolánka. Janika,: kis unoka : Huszka Lacika. Műsor után tánc is lesz s igy az ifjúság is élénken érdekelve van a Vasutas Mansz szombati műsoros estjén. „Kékkúti ásványvíz" hurutos megbetegedéseknél utolérhetetlen. Kitűnő borviz. Kapható : Gyógyszertárak­ban és minden jobb fiiszerüzletb un. Péntektől a Diadalban Fix-Fox A kocavadászok Fix-Fox A SVENSKA-gyár legértékesebb újdonsága Becsület Szerelem wagy két világrészen lefolyó rendkívül izgalmas és érdekfeszítő dráma Rendezte: Victor Sjöström. Péntektől a Diadalban Fix-Fox A kocavadászok Fix-Fox

Next

/
Oldalképek
Tartalom