Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-18 / 289. szám

1924. december 18 J^ftifarmoi Nyíregyháza iparosai és kereskedői az osztrák j rendszerű forgalmiadó mellett foglaltak állást. Egyszer volt, hol nem volt, egv török szultán. Diczig Alajos nagyszabású előadása a forgalmiadó reformjának szükségességéről. Nyíregyházi iparosok és kereskedők vasárnapi nagygyűlése félreérthetetlen határozottsággal foglalt állást a forgalmiadó reformjának szükségességemé Itt. A nagygyűlésen a Nyíregyházán mindig nagy élvezettel hallgatolt szellemes előadó,, Diczig Alajos, kamarai titkár tartott előadást a forgalmiadó jelenlegi rendszerének hibáiról és az osztrák rendszer szembeszökő előnyeiről. Egyszer volt Előadását egy kedélyes mese hangján kezdte. Egyszer vo't, hol nem volt — mondotta — egv török szultán,, akinek sok jó tulajdonsága melleit volt egy rossz is„ az, hogy soha nem volt pénze. Ezért megadóztatta még a fügefákat is. Ezért aztán alattvalói egyszerűen kivágták a fügefákat .Ha az utolsó évek adópolitikáját nézzük,, azt látjuk, hogy ebben az értelemben Magyarországon is vannak szultánok. i A gazdasági politikának meg kell előznie a fináncpolitikát,, vagy legalább is vele párhuzamosan kell haladnia. — Más szóval a pénzügyminiszternek nem szabad messze esnie a kereskedelmi és földmivelésügyi minisztériumtól. Az előrelátó gazda nem öli meg a tojótyúkot. A gazdasági életben pedig előbb volt a tyúk,, mint a tojás. k A íorgalmiado reformja. Keresendő és iparoskörökben erős mozgalom indult meg az általános forgalmiadé reformja érdekében. Bud miniszter azonban kijelentette,, hogy nem látja elérkezettnek az időt a forgalmi adó reformjára. Miért is szükséges ez a reform. Szükséges a nagv és kisipar,, a nagy és kiskereskedelem érdekében egyaránt. Szükséges elsősorban egy nag\

r általános okból. Mindenki akkor boldogulhat igazán,, ha meghagyják a maga pályáján. Az iparosnak,, a kereskedőnek nem pályája az, hogy forgalmiadókönyvet vezessen. Nem kell ezt a gondolatot ad abszurdum venni,, hogy megállapítsuk: minden olyan rendszer, amely az iparost, vagy a kereskedőt elvonja tulajdonképpeni hivatása útjáról: rossz. A mai adórendszer az ipart és kereskedelmet egy nagy- adóbehajtási szervvé alakította át. Iparosok és kereskedők az állam mindmegannyi kihelyezett emberei az adó behajtására. Ez elvonja őket eredeti hivatásuktól. De ezzel együtt jár az is„ hogy az állam, mint adóztató és a kereskedő,, illetőleg iparos, mint adóbeszedő között összeütközések támadnak. Szükségképpen bizalmatlanság támad az állam és adóbeszedői között. A gyanú az iparosokkal és kereskedőkkel szemben meg maradna akkor is,, ha az eddigi ellenőrzés megkettőzésével az eddigi adónak esetleg dupláját szednék be. Az ellenőrzés biztosabbá tételére nincs más mód, mint lehetőleg szükeTrb térre beit vonni az adóöeszedő héiyekeí. Kevesebb helyen biztosabb az ellenőrzés. A nagykereskedő. A nagykereskedő szempontjából sürgős (s'zükség a forgahniadó reformja. AZ Az áruk rövidesen szabadlistára kerülnek. A kis és középkereskedők pl. rizsét közvetlenül hoznak be,, elkerülik a nagykereskedőt,. elkerülnek egy forgalmiadót, mert igy 3 százalékkal olcsóbban kalkuláfhatnak, ami a stabil korona mellett nem jelentéktelen. A nagykereskedő tehát kiesik a forgalom útjából. Nála egzisztenciális kérdés a forgalmiadó reformja. r A kiskereskedő. ' A kiskereskedőt a forgalmiadéval járó adminisztrációs terhek,, az ellenőrzéssel járó vegszaturák bántják, de ezektől eltekintve, súlyosan "érinti a 3 százalékos .adó bekalkulálása, vagy hozzácsapása. — Csökkenti a vásárlók fogyasztóképességét amit pedig a mai körülmények között sürgősen. emelni kellene. Sokszor egy-egy üzlet a forgalmiadó összeg miatt akad meg. Legyen az adó kifejezetten az áru eredeti árában s akkor nem törődik vele a vásárlóközönség,, mint ahogy nem nézi, hogy abban a cukorban, amit a feketébe tesz,, benne van a kincstári haszonrészesedés is. i A nagyipar. A forgahniadó terhét érzi a nagyipar is. A bútorgyáros pl. a kész bútorhoz nyersanyagot és félgyártmányt hozat. — Ennél a forgalmi lépcsőnél már ott áll a 3 százalékos adó. Mire a bútor elkészülj egy tömeg általános forgalmiadó is benne van az árában. Ha exportálni akar,, meg kell küzdenie a külföldi versennyel és a forgalmiadók miatt a külföld bútoriparával szemben hátrányban rflarad. A forgalmiadózás mai rendszere a nagyipar számára kizárja az egyenlő verseny feltételeit. Ma,, amikor a gyáripar az egész világon küzd a fogyasztási területekérty segíteni kellene a magyar nagyipart a forgalmi adó reformjával. A kisipar. A kisiparra vonatkozólag fennáll a forgalmiadó átalányban való fizetési módozata. A törvény idevonatkozó utasítása azonban kifejezetten egyezségi átalányról szól. i f ? Ezzel szemben a kiadott rendelet a kivelésszerü átalány mellett dönt. A kisiparos, mikor a fizetési meghagyást kapja,, megdöbbenve látja akárhányszor, hogy a szezon hónapjainak legmagasabb | bevételét is meghaladó összeget szabtak ki rá. Ha pedig tévedésnek gondolná a tuságosan magas összeget,, a fizetési meghagyás ellen tizenöt nap alatt felebbezhet a közigazgatási bírósághoz birtokon kivül. Egyszóval fizetnie kell. A felebbezésre egy év múlva jön meg a döntés* | amikor már régen az ujabb megállapítás az aktuális. Milyen az osztrák rendszer Mindenki a forgalmiadó reformja mellett foglal állást és az osztrák rendszerű forgalmiadórendszer behozatalát' sürgeli. Milyen ez a rendszer? Ebből a rendszerből la vau küszöbölve a magyar adózási rendszer legtöbb hibája. Az osztrák rendszer szűkebb térre szorítja az adólerovás helyeit,, mert csak három ' olyan forgalmi lépcső van,, ahol lefizetik a forgalmiadót. 1. A vámon át behozott cikkek után a vámponton. 2. Az ország területén belül készített cikkek után a készítőnél. 3. Az őstermelőnél a termeivények után . Mindössze ennél a három pontnál fogják meg az árukat. A kávé pl. belép a határon, és forgalmi adó alá esik, de az után szabadon futhat ide-oda az országban. A bőrt a bőrgyárban adóztatják meg,, de nem fizetnek forgalmiadót azután sem a cipésznél ,,sem a cipőkereskedőnél. Az őstermelők a kataszteri tisztajövedelem hét százalékának két százalékát fizetik. Nem fizetnek azonban forgalmi adót a malmok s a terménykereskedők stb. Az osztrák rendszer lényege tehát az egyszerű sités, amelynek rendkívüli hatása volna a magyar viszonyokra is . Bud pénzügyminiszter is elismerte,, hogy alig van adó ellen annyi panasz; mint a forgalmiadó ellen,, de nem szabad figyelmen kivül hagyni,, hogy a forgalmi adó az egyenes adók alapjául szolgál,, s mint ilyen meg nem bolygatható. Pedig mi következik ebből. Az„ hogy, azok, akik tisztességtelenül eltitkolják a forgalmiadót,, ennek alapján kevesebbi egyenes adót fognak fizetni, tehát a mai rendszer a tisztességteleneknek kedvez. A pénzügyminiszter azt is mondotta, hogy ha a mai rendszer nem is szüntethető meg,, szó lehet a kulcs leszállításáról. Bizony ez indokolt is volna, mert hiszen Németországban 1 és fél,, Ausztriában 1 és: fél, Franciaországban 1 százalék a forgalmiadó s csak hálunk 3 százalék. Ha' azonban a miniszter nem ejti el a mai rendszert,, mert ezzel a hozadék csökkenne,, hogy szállítja le a kulcsot, mikor ez is a hozadék csökkenését vonja maga után? Az ipari és kereskedelmi érdekeltségek ezt a kérdést a büdzsé-beszéd után is felszínen tartják, míg az eddigi adózási rendszert el nem ejtik. i A kereseti adó. Diczig Alajosnak a forgalmi adórendszer ellen elhangzott beszéde nagy tetszést keltett a nyíregyházi iparosok és kereskedők körében,, akik élénk közbeszólásokkal fejezték ki rokonszenvüket az osztrák rendszer iránt. A kereseti adó revíziójára áttérve,, az iparkamarai titkár sajnálattal állapította meg,, hogy Debrecennel ellentétben Nyíregyházán nem vonták be a revíziós tárgyalásokba az ipari és kereskedelmi érdekképviseletet. Felhívta az iparosok és kereskedők figyelmét azonban a felszólamlási bizottság működésére,, hangsúlyozva, hogy ezekbe a bizottságokba is kellő képviseletet kell, hogy nyerjenek az iparosok és kereskedők. Jegyeztessen elő Jegyet k Notre-Damei toronyőr előadásaira ass? Apollóba vasárnaptól

. Jeg} előjegyzéseket elfogad ö/v. Rottaridesz Istváwné úrnő dohány tőzsdéje, I • I i