Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-14 / 286. szám

1 824. december 14 JŰümWMM* A nyíregyházi honvédség hazafias előadását nagy érdeklődéssel várja a közönség. A hazafias etöedis december 18-án lesz. A műsor a nemzeti hadsereg szellemét tükrözi. Nyíregyháza, december 13. A Nyirvidék tudósítójától. Az a hatalmas tüzű, uj világot teremtő erejű nacionalizmus, amely az elnyomott ma­gyarság minden számottevő rétegében fel­lángolt, utatmutató fáklyafénnyel lobog a nemzeti hadseregben. Számban kicsiny, de a hazafias érzés intenzitásában hatalmas erőt dokumentáló ez a hadsereg, amely, mint a nemzeti élet tenge­lye, a szebb, boldogabbb magyar életet te­remtő nacionalista észmekörbe neveli a pol­gári társadalmat is. A nemzeti hadsereg tisztikarát és legénységét átható szellem minden évben ellenállhatatlan erővel sugár­zik a szivekbe, azokon a hazafias előadáso­kon, amelyeket a m. kir. 12. honvéd gy. e. legénysége rendez évről-évre. Ezeken az elő­adásokon mindig többen és többen jelennek meg a polgári társadalom köréből, hogy gyö­nyörködve lássák, mit tudnak a mi derék fiaink. Az idei hazafias előadásra már most feszült várakozással néz Nyíregyháza kö­zönsége. Az előadás december 18-án, csü­törtökön délután öt órakor lesz a keresztény munkások és az iparos ifjúság önképzőköré­nek Kis tér 10. szám alatt átalakított közös nagytermében. Külön meghívókat nem bo­csát ki a rendezőség, hanem plakátokon hir­deti az előadást és hazafias szeretettel hív és vár mindenkit, aki magyar szive szerint tántoríthatatlan hive derék katonáinknak. Az előadásra 20.000 korona a belépődíj. Al­tisztek 10000, honvédek 5000 K-át fizetnek. Jegyek elővételben a Rótta ridesz-féle dohány tőzsdében kaphatók. Most pedig nézzük, mi­vel várja a honvédség az előadásra nagy érdeklődéssel készülő közönséget. Az előadás műsora a következő : 1. Nyitány. (Katonazenekar.) 2. Prológ- Mondja : Nagy Kálmán szkv. 3. »Csikországi fe nyvesekbem. Cigány­kísérettel énekli : Josvai A. tizedes. 4. Szatmáry István : ürüncl Trianon. ­Szavalja : Nagy Kálmán szakaszvezető. 5. Szilágyi Béla: Meghalt az isten! ­Drámai jelenet. Előadják : Berky Irénke és a II. zlj. legénysége. Szünet. 6. »Szép vagy, gyönyörű vagy .Magyar országa (a Hamburgi menyasszonyból.) — Énekli a II. zlj. legénységének férfikara. 7. Tábori Piroska : Üzenet. Szavalja : Siménfalvy Tihamér honvéd. »Turul madár sebesszárnyán ...« Csapj fel pajtás.. h Cigánykisérettel éneklik : Josvai A. tizedes és Racskó M- honvéd. 9. Sasi Szabó lászló : Válasz a Tiszától. Szavalja : Szolomayer J. karp. szkv. 10. Székely lakodalom- Duett. Cigány­kisérettel éneklik : Berky Irénke és I.étray Géza őrm. 11. Temetőn. Jelenet. Előadja: Varga József őrmester. 12. Élőkép. Hymnms. A közönség megérti katonáink hivó szó­zatát, értékeli lelkes munkásságukat és ott lesz az előadáson. J g= Világszenzáció! s Férfi íehernemüek nyakkendők, divatkalapok, bőröndök és bőrárukban állandó nagy raktár: Fodor Ferenc és Társai Cégnél. 4987-15 Quo vadis? § Teljesen uj feldolgozásban! 2 részben, 10 felvonásban. I. RÉSZ: Rve Caesar! | II. RÉSZ: Panem et Circenses! Fősswep'ő: Emil Jannings Szombat-vasárnap a Diadalban 5, 7 és 9 órai kezdettel. Legszebb karácsonyi ajándék egy; kézimunka, nagy választékban kapható a Kézimunka és Fonalházban (Kiskorona­épület.) az urak. Szinte kár nekik az a töméntelen szépség, amivel ez a másod virágzás:'ui is túl tevő, de még mindig kívánatos kur­tizán részegre itatja (Jkel. Mert Velencében ma már az idegen van otthon, ő az ur s a bennszülött csak szolga. * Velence sorsa a hervadó kurtizánok sorsa. Hajdan őt szolgálták s ma ö szol­altja ka az idegeneket. Belőlük él és min­őén jött-mentnek odadobja magát, csak­hogy megélhessen. Ez azután meg is látszik raj la. Sehol annyi selejtes árut,, annyi 'ér­téktelen mázo/ást, rossz olajnyomatot, tu­cat márványszobrot,, bazári lim-lomot nem láttam egy csomóban, mint éppen a prokuráciák árkádjai alatt, ahol púiig szinte egymást érik a város, legnevesebb, legelőkelőbb üzletei. De hát az effajta holmi legkelen­dőbb a tucat publikumnál és a velenceiek, ugy látszik, hogyha egyebet néan is, %ny­íiyit mindenesetre örököltek őseik kalmár szelleméből, hogy azt gyártsák és azt árul­ják,, ami a legkapósabb. Szóval, amilyen a város kereskedel­me, éppen olyan az ipara is. És ez aló' a megállapítás nem veszem ki a muránói üveggyártást serif. ! Távol álljon tőlem, hogy azokal az érde­meket,. amelyeknek ez az iparág megér­demelt hirét és dicsőségét köszönheti, el­vitatni, vagy csaflk érinteni is akarnám, nem (i a Ugathatom cl azonban azt a meg­győződésemet, hogy ez az ipar ma mái­szintén a régi dicsőség alaposan felváltolt aprópénzéből éldeleg. Legalább is azok az üvegtárgyak, amelyekel Velencében lát­tam, művészi csin, fonna, szóval belső maradandó érték tekintetében nyomába b&P:í» léphetnek azoknak, amiket ezen a téren a cseh, német, angol vagy a svéd ipar produkál. Talán a csipkekészilés az egyedüli, amely következetesem halad to­vább a régi csajxísou és nem hódolt be az olcsó tömegizlés előtt, ennek azonban el­sősorban az az oka, hogy a buranoi isko­lál>an államilag képezik a néprt ebben a mesterségben, amelynek művészi tökéle­tességét és báját ilyen gondoskodás mel­lett bizonyára .sikerülni is fog megőrizni. Szomorú ez. hogy igy van, de azért teljesen érthető is, éppen ugy, mint az a rengeteg ellentét, amely máshol féHéthpnü! agyoncsapná egvmást, Velencében pedig csodálatosan szépen megfér egymás mel­lett Az Attila hadai elől a Pó-folyó és az Adria mocsaras zátonyai közé .mene­kült amely itt, a Lagúnák megközelít­hetetlen homokpadjain, ^rejtőzve a* Is­Zityri kto-n. 5. u, teu ostorának a haragja elől a tenger ostorává, nem, úrnőjévé, pai*ancsolójává> Velencéjévé, Nyugat és Napkelet össze­kötő kapcsává Ion, ahonnan a tenger vég­telen csápjain ál két világrészre terjesz­tette ki a hatalmát, s amely itt, ebben a Vízivárosban, a szárazföldei felforgató vi­harok elöl teljesen elszigeteíve, olyan oli­garkiát, olyan arisztokratikus közlársasá*" got alapozott meg, melyben kegyetlenül szigorú törvények mellett mindig szent volt a szabadság, ahol az inkvizíció műkö­dött s ugyanakkor hónapokon keresztül álarcos bál járta,, ahol ujjongva habzsol­ták az élet örömeit és a halál színe volt az uralkodó, alwd a Kelet pompá ja a Nyu­gat hideg számításával találkozott, ahol egy-egy dogé hatalma királyok tiafcalmá­vaj,, egy-egy nobili gazdagsága, országok gazdagságúval ért tel és a népnek mégis volt kalácsa s ha nem volt hova lehajta­nia a lejéi. palotákat épitettek neki, mon­dom, ez a nép, amely jellemében annyi ellentétes vonási,, annyi fenségeset és ala­csonya* hordoz, alkotásaiban fc csak olya­nokat hozhatott létre, a.mely«kbe» a leg­nagyobb ellentélek ölelkezn«k, arait azon­ban soha sem lehet más népek alkotásai­val egy kalap í&lá hozni, mert annyira sajátságosak, annyira egyéniek, egy szó­val annyira velenceiek azok, (Folytatjuk.) - v : —. — iSZalflflja Megnyílt! A lf#»o«eiJH»W> teeUftal M^ertléuH. 8 Oráttt o»t« « drAls, íMbwi ts » jyftTéwl ftofMpek. Öíijfí ^HtBH. 5. 87.

Next

/
Oldalképek
Tartalom