Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-13 / 260. szám

4 J&

imwtm 1914. uo?erahí?r 13. A város segíti az iskolánkivüli népnevelői akciót. Kedvezően elintézett Nyiregyháza, november 12. A Nyirvidék tudósítójától. Nyiregyháza város számos kulturális akciót támogat jelentékeny anyagi segítséggel s a különböző egyesületek, intézmények a várostól várják ügyük első támogatását. jMost a Szabolcsvármegyei Iskolánkivüli Népművelő Bizottság intézett kérelmet a városhoz segélyezés iránt. A szakosztályi ülésen leifogadták a tanácsnak azt a javaslatát, hogy előadásonkint 150 ezer koronával támogassa a város a Bizottságot, a városháza nagytermét azonban ne engedje ,át az előadások tartására, mert ezeken az összejöveteleken nagymértékben rongálódik a nagyterem. Kedvezően intézi el a város az Országos Iparművészeti Társulat kérését is. A társulat segélyezési kérvények. ugyanis a most átvett Andrássy-uti Műcsarnok berendezési költségeinek fedezésére rész.vényeket bocsátott ki s ezeknek a részvényeknek jegyzését kéri a vidéki városoktól is. Nyiregyháza három ilyen részvény jegyzésére hajlandó. A Mansz nyíregyházi fiókja és a Hadröá kértek még a várostól anyagi támogatást. A Mansz, amelynek kiváló társadalmi tevékenysége immár közismert Nyíregyházán is, az 1924. évre 3 millió korona segélyt kap a várostól. A Hadröa tűzifát kér és a város 30 köbméter dücskőt ad az egyesület tagjainak és pedig ugy, hogy felkéri a Hadröát, jelölje ki a segélyezendő özvegyek, rok« kantak nevét, lakóhelyét és a város közvetI lenül házhoz szállitatja az adományozott fát. A lengyel állam létének előfeltétele Magyarországnak a régi határok közé való visszatérése. Prágából jelentik: A lembergi Gazeta Poranna a napokban cikket közölt, melynek szerzője Studnicki Vladiszláv kifejti, liogy, a lengyel állam tétének első feltétele a cseh korridor megszűnése és Magyarországnak a régi határok közé való visszatérése Semmi sem fenyegeti Lengyelországot politikailag és gazdaságilag annyira, mint a cseh korridor,, mely Lengyelországot elválasztja Magyarországtól. A korridort azért létesítették,, hogy a Csehszlovák köztársaság határos legyen Oroszországgal. A csehek el akarják venni Lengyeior- i szágtól Keletgaliciát,, a lengyelek és csehek nemzeti antagonimusa azt követeli, ' hogy vagy a csehszlovák köztársaságot részben szétdarabolják,, vagy Lengyelországot felosszák. A cseheknek el kelt vesziteniök Len- ! gyelország javára a teschení grófság hátra lévő részét és a karvini szénmedencét amelyre szükségük van a lengyeleknek, mert az ottani szén több kalóriát tartalmaz,, mint a felsősziléziai és ezért pótolhatatlan bizonyos fém feldolgozásához. A németek ezalkalommal az Ergiandot,, vagy, Eszakcsehországot kapnák,, hol a németek jelentékeny túlsúlyban vannak. Csehszlovákia felosztásához lengyel-magyar-német kooeprációra van szükség. Magyarország, Lengyelország és Németország együttműködése révén Szlovenszkóban, Teschenben és Északcsehországban kitörő felkelés esetén a dolog könnyen keresztül vihető volna. A cseh állam, amelynek 13.5 millió lakosságából csak 8 millió maradna,, ha nem volna reménye közös határra Oroszországgal,, lengyelbaráttá válnék, mert Lengyelországban léte egyik támaszát látná. Románia a cseh államnak ezt a szétdarabolását nem akadályozhatná,, mert Oroszor[iiiiiiiiiiniiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin A minaret szózatát urak kisérik szerdán és csütörtökön A DIADALBAN. Csak két napig! szág részéről van fenyegetve és szükségei van Lengyelországra, Hogy Jugoszlávia semleges maradjon, Olaszország diplomáciai segítségére volna szükség. Angolországnak a dolog mindegy volna,, mert érdekei semmikép sem volnának veszélyeztetve. Franciaország tiltakozhatna,, mert hiszen ő adta oda a cseheknek Teschen egy részét, de Lengyelország, Magyarország,, Németország és Olaszország együttműködése esetén Franciaország semleges maradna. A cikk a cseh sajtóban igen éles viszhangot keltett,, a cseh lapok egyértelműen hördülnek fel a lengyel cikkíró objektív ésü logikus megállapításai miatt,, azzaf vádolva Studnickit„ hogy «megrontja a cseh-lengyel baráti viszonyt.» A polgári olvasóegylet életrekeltése. Igen szép múltra tekinthet vissza a [Nyíregyházi Polgári Olvasó-Egylet,, amely 1867-ben történt megalakulásától kezdve mindig tényező volt városunk életében. A forradalom óta azonban csak tengődött, mert kénytelen volt szükséglakásban meghúzni magát, mig végre a nyáron berendez kedbetett újból saját helyiségében. Azóta ismét sebes léptekkel halad a fejlődés utján,, amit az bizonyít legjobban, hogv vasárnap is 53 uj tag jelentkezését kellett tudomásul venni. Az egyesület éves közgyűlését pontban 3 órakor nyitotta meg dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármester; az egyesület elnöke, üdvözölte a szép számban megjelenteket és megállapította,, hogy a gyűlés megtartható,, amennyiben annak ideje többször volt közölve a Nyirvidékben. A tagokat az összetartásra buzdítva rámutatott az elődök áldozatkészségére, majd Hunyady Lászlót kérte meg,, hogy a fontosabb eseményeket időrendbea ismertesse. Hunyady László legelsősorban a városról emlékezett meg a hála szavaival, amely helyiség adásával lehetővé tette, hogy az egyesület ismét életre kelhessen. A jelenlegi hely ugyan nem felelhet még meg rendeltetésének, de kárpótolhat ezért mindenkit az a tudat, hogy végre mégis a saját helyiségében helyezkedhetett el az egyesület,, ahol erőre szert téve, ismét hatalmassá lehet. A helyiség rendbehozásánál Adorján Jánosnak,, Horányi Mártonnak,, Papp Lajosnak, Magéra Józsefnek, Petrovics Lajosnak, Kuharek Ferencnek és ,Walkó Pálnak vannak érdemei,, akiknek a közgyűlés jegyzőkönyvileg mondott köszönetet. A tüzoltóegyesüleínek köszönetüket fejezték ki, amennyiben ingyen bocsátotta át egyik termét az egyesületnek addig,, mig be nem rendezkedhetett a sajátjában. Egy magát megnevezni nem akaró egyén fél millió adománnyal jött a lkjönyvtár segítségére,, amelyet László Zoltán igyekezett rendbe szedni,, az azt ért pusztulás után. " . Még ma is sok könyv van kint a tagoknál,, akiket ezúttal is felkér alelnök, hogy igyekezzenek azokat otthon felkutatni, mert évekkel ezelőtt történtekre nem emlékezhet vissza az ember és akaratán kívül is ott tarthatja a könyveket. Máskülönben az egyesület uj könyveket is vásárolt 2500000 koronáért,, amire azonban csak az adományozott 500000 koronát for. dithatta. A számvizsgálóbizottság jelentéSzerdán csütörtökön a Diadalban NORMA TALMADGE főszereplésével A minaret szózata monumentális amerikai társadalmi dráma. Az idény legjobb filmje!