Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-11 / 258. szám

19f4. november 11. jtíimwÉM* A Hadröa a háború áldozatai ügyének rendezé . j .. j • sét sürgeti. A háborút veszett államok között Is Magyarországon a legrosszabb a hadirokkantak helyzete. - Eióterjes tés a rokt-ant Kérdésnek az állam es iarsadalom megterhelése nélkül való megoldására. - CXák Boldizsár, a Had öa titkárja a iokkantké'désről. A háború szerencsétlenjeinek, a rokkantaknak, özvegyeknek, árváknak ellátása, helyzetük javúáia, megélhetésük biztoskása az összes háborút viselt államokra súlyos gondot és kötelezettséget jelent. Különösen súlyos helyzetben vannak a magyar hadirokkantak, amit az indokol, hogy Magyarország szenvedte az összes hadviselt államok között a legsúlyosabb veszteségeket. A háború áldozatai — mint minden államban — nálunk is egyesületbe szövetkeztek. A magyar »hadigondozottak« a Hadviseltek, Rokkantak, Özvegyek, Árvák Szövetségébe — HADRÖÁ — tömörültek. Az egyesülés természetesen mindenkor arra törekedett, hogy tagjait egyrészt távoltartva a napi politika hullámaitól, másrészt az állam és társadalom gondoskodását biztosítsa részükre. Tudvalevően az utóbbi időben sok szó esik a rokkantkérdésről, amelyet a kormány a fennforgó nehézségek .ellenére is meg akar oldani. A folyamatban lévő előkészítő tárgyalások bizonyára kielégítő eredményre is fognak vezetni, mindenesetre érdekesnek tartójuk azonban kérdést intézni a HADRÖA vezetőségéhez arra vonatkozóan, hogyan kívánnák ügyük rendezését a rokkantak. Az egyesület részéről Csák Boldizsár titkár a következőket mondotta munkatársunknak : — Sajnos, Magyarországon vannak a legsúlyosabb helyzetoen a hadirokkantak, özvegyek és árvák. Németországban — amely szintén elvesztette a háborút — 5—600.000 koronának felel meg egy 100 százalékos rokkant havi járuléka, ezzel szemben nálunk a 100 százalékos rokkant összesen 240.000 koronát kap. Egy szüiőtelen hadiárva nálunk havonta másfél liter tej árát, 9,000 koronát kapja. — Egészen természetes, hogy az úgynevezett hadigondozottak dolgát végre rendezni kell, mert ilyen módon azok a szerencsétlenek, akik testük épségét áldozták fel a hazának, már nem sínylődhetnek tovább. De viszont hangsúlyoznom kell, hogy a hadigondozottak tábora teljesen egyetért abban, hogy az annyit sanyargatott államra nem sza bad és nem lehet saját létükkel súlyos terheket róniok. A kormány hivatkozik arra, hogy a hadirokkantak ügyének rendezése 10.000.000 arankorona terhet jelentene. Ez mindenesetre olyan tétel, amlynek vállalását nem kívánjuk, de ^yekszünk olyan megoldásokat találni, amelyek az államra alig, vagy csak igen kis terhet jelentenek, de viszont intézményesen rendezik a rokkant kérdést anélkül, hogy alamizsnát követelne számukra. — A felmerült ptletek egyikét sem tartjuk kivihetőnek, célravezetőnek. Igy elsői isorban nem helyeseljük a hadmentességi adó bevezetését. — Ezzel szemben a kormány tudomá" sunk szerint most nagy területekkel rendelkezik a váltságföldek révén. Reméljük, hogy ezek segítségével könnyen rendezni fogja a kormány helyzetünket. — Másodsorban méltányosnak tartanok, hogyha francia mintára köteleznék a vállalatokat arra, hogy bizonyos arányban hadirokkantakat is alkalmazzanak. Ha pl. egy 65 százalékos rokkantat alkalmaznának, annak az alkalmazó vállalat csak munkaképessége (arányában — tehát a szakma rendes munkadijának 35 százalékát fizetné, 65 százalékot pedig az állam. s — Ezenkívül méltányosnak és helyesnek tartanok, ha bizonyos könnyebb foglalkozásokra kizáró.ag rokkantakat alkalmaznának. Igy portási, ruhatárosi stb. állásokba csak rokkantakat kellene elhelyezni. A kincstári jogosítványokat pedig ugyancsak kizárólag — és nem csupán elsősorban — hadigondozottak részére kivánnók juttatni. A LEGÚJABB ÓSZI ÉS TÉLI DIVATLAPOK KAPHATÓK AZ UJSÁGBOLTBA

N 3A Tisztviselő Otthon étkezdéjének ünnepélyes megnyitasa. Adtunk már hírt arról, hogy a Kansz bérbe vette a Bocskay szállót és vendéglőt, mert oly érdeklődés mutatkozott étkezdéje iránt,, hogy azt a Kossulh-ulca sarkán volt helyiségeiben kielégíteni nem tudta. A Bocskai átrenovált épületében 4 nagyterem,. 9 kifestett és átrendezett vendégszoba álf már a nagy közönség rendeelkezésére,, ugy, hogy a fővárosi kényei mben találhatják magukat ott a vendégek,,-sőt tetézve van még az azzal is,, hogy a Tisztviselő Otthon átplántálta uj helyiségébe a családias jelleget, ami kü önösen az ételek és iLalok mes.erkéletlenségén iá.szik meg. Szombalon este volt a megnyitás. A vezetőség szakitva a sablonokkal, nem vette annak idejét órára, sőt az étkezést is kinek-kinek tetszésére bizva,. étl

apszerünek jelezte, számitva arra, hogy a színház fővárosi vendégei,, társasköri összejövetel és másegyéb okok miatt egy embertömegnek bajos egységes határidőkéi kitűzni. Ez az ujilás be is vált,, mert fél nyoIctóhkezdL ve 12 óráig folyton volt étkező,, mert az abonánsok egy része már a kora esteli órákban megvacsorázott,, míg mások színház után keresték fel ezeket a barátságos helyiségeket, sőt többen voltak olyanok, akik családtagjaikat is magukkal hozták erre az ünnepélyes alkalomra. Az elnök íbizottság tagjai 8 óra tájon gyülekeztek. Asztalhoz üiés előtt örömmel állapilotlák meg,, hogy az üzlet\ezetőnő közel 100 millió korona értéket halmozott fel előzetes lekötések folytán pár nap alatt a kamarájában,, mig a pincében 115 hektó Csanaky bor várja a felszolgálást. Ez az állapot garancia a körülbelül 40 et kitevő abonánsok számára is,, akik meglepetve értesültek erről és igy bizakodva nézhetnek a tél elé,, amelynek semmiféle drágasági rohama nem aggaszthatja immár őket. A második meglepetés pedig az volt az összegyűltek számára,, hogy; már esle 8 órakor a T) vendégszoba közül 7 volt lefoglalva,, köztük olyan is, amelyet vidéki koLéga táviratilag biztosiét magának,, hogy ne kelljen a gyorsvonat érüezése után házalni, ha fejet álomra akarja hajtani. Az asztalfőn dr. Zelenka Lajos kúriai biró, törvényszéki elnök, a Kansz disz. elnöke foglalt helyet. Két oidalt dr. Szeszpl. 2X2 = 4 és 2X2 = 5. Értelmünk nyomban belátja, hogy mindkét tétel nem lehet érvényes, mert az ellenkeznék az azonosság elvével, t. i. 4 csak 4-gyel lehet egyenlő s nem 5-teI is. Okoskodása oda lyukad ki, hogy az okozást csak tapasztaljuk, de nem értjük s hogy az ok és okozati összefüggésnek csak valószínűségi értéke van, nem abszolút bizonyosságu viszonyt jelent; ez öszszefüggést csak tapasztaljuk, de nem értjük. Az okság elvének e kritikai boncolgatása Hume Dávid angol filozófusra emlékeztet. Kant meg is mondja, hogy Hume költötte fel őt dogmatikai álmából. Kant t. i. azelőtt lévő összes filozófusok alkotását dogmatikusnak jelezte, mert világnézetük érvényességét nem kisérték kellő kritikával, tételeik érvényességének végső forrásait nem tárták fel. Szerinte ilyen filozofálás üzése teljesen meddő, haszontalan fáradozás; a multat, mint értéktelent, megveti s fiozófiáját kritikai alapon épiti) fel, azért azt kriticizmusnak nevezi el. Ezzel eljutottunk gondolatvilága kialakulásának harmadik korszakához, mely 1770től 1804-ig, azaz haláláig tart. Ekkor emelkedik a bölcseleti gondolkodás fönséges magaslataira, ekkor irja meg nagy müveit, ekkor vá.ik önálló filozófussá. Most érlelődik meg benne az a gondolat, hogy minden filozófia első és legfontosabb feladata annak az eldöntése, vájjon honnan és hogyan származnak igaz ismereteink és meddig terjedhet megismerésünk határa? Már 1770-ben, nyilvános rendes tanárrá való kinevezésekor »Az érzéki és értelmi világ formájáról és alapelveiről« cimen megjelent latin nyelvű munkájában kifejti ismeretelméletének első felét, a világ érzéki, szem.é.eti megismerését, sőt ismeretelméletének második fe.ét, a világ értelmi megismerését is felveti e müvében, de ez utóbbi feltárásával maga sincs megelégedve. Kant a vi-ág értelmi megismerésének kifejtését tekintette legnehezebb, legszebb s legfontosabb filozófiai alkotásának, amelyet 1770ben vallomása szerint még nem tudott kielégítő módon mego.dani. E probléma megoldásán egy jó évtizedig tépelődött; ezen idő alatt úgyszólván évről-évre hirdetgette ; a megoldást tartalmazó uj müvének megjelenését a lipcsei könyvpiacon, mely a soksok ígérgetés u.án, végre 1871-ben napvilágot is látott. »A tiszta ész kritikája« cimen. Mielőtt e hatalmas mü alapgondolatainak ismertetéséhez fognék, érzem, hogy a »vi.ág érzéKi megismerése« és »a világ érte.mi megismerése« kifejezéseknek, legalább futólagosan, tartalmat kell adnom. Már a régi görögök is sejtették, hogy a rajtunk kivül lévő viiág, a nagy természet, a makrokozmos nem olyan, amilyennek mi azt tapasztaljuk: látjuk, halljuk, ízleljük, stb; ugy, amint az a mi érzékeink számára megjelenik, csak látszat, az csak jelenségvilág, vagy, hogy Kant szavával éljünk: mundus sensibilis, é.zéki világ. Ma már abszolút biztosan tudjuk, hogy a természetben pl. nincsenek szinek és hangok, hanem csak különböző hullámhosszúságú éterrezgések vannak, melyek a különböző szinek és különböző hangok élményét keltik tudatunkban, lelkünkben. A lelkünknek ime megvan az a sajátossága, hogy a természetben mutatkozó mennyiségi változásokat minőségi változásokká alakítja át. Vagy gondoljunk csak a távlati elváltozásokra, a vizbe mártolt botra, a ruháinknak sö-étben, vagy lámpafénynél mutatkozó színváltozásaira, parazsos pálca sötétben történő mozgási pályája nyomán támadt tüzkigyókra stb. A falévél tehát nem zöld, a rózsa nem piros, azaz nem olyan, amilyennek érzékeink utján tapasztaljuk. Hát milyen? Érzékeink utján tehát nem vagyunk képesek a vi.ágot a maga mivoltában megismerni, mert mi igy a világnak s a világ tárgyainak sok oiy tulajdonságot kölcsönöznénk, amelyek a valóságban nincsenek meg. A vi-ágnak ezen magamivoltában való megismerése csakis az érte.em utján történhetik; ezt nevezi Kant a világ értelmi megismerésének. Dr. Tóth Antal.