Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)
1924-11-09 / 257. szám
19^4. november 9 jmmimm *** Titéz revisnyei Reviczky László. El akartam menni, ott akartam én is lenni ezredparancsnokom nagy ünnepén, Re<viczky László abapusztai vitézi beiktatásán. Ugy éreztem, hogy ott a helyem nekem is, az ő. katonájának, akivel az 52 hónapból együtt töltött 36 harctéri hónapot a 'Doberdón, a Monté San Michelén, a Monté San Gábrielén és a szomorú Piave partjai mellett. i I ; ( A könyörtelen kenyérrobot nem engedte át szürke hétköznapját piros betűs örömujjongó ünnepnapommá és nem mehettem. E sorokban csatlakozom én is az ünneplőkhöz és hálám, szeretetem, ragaszkor dásom és életének legszebb napja fölött érzett igen-igen nagy örömöm szerény kifejezéseként elmondom röviden, amit tudok róla, amit a harctéren egymásnak elsuttogtunk parancsnokunkról, — megpróbálom karakterizálni öt olyannak, amilyennek mi, harcos katonái ismertük. A revisnyei Reviczky család eredete visziszanyuiik a történeti időkben 1240-ig és minden időben kiváltságos magas állásban, méltóságban találjuk az ősöket. Egy Reviczkyt a császári udvartartásban látunk, mint kancelláriust, — a Bessenyei testőrök magyar ifjai között Reviczkyék is forgolódnak a szip királyasszony szolgálatában. Egyik hajtásból sarjadzik ki a fájó hangulatok művészi megszólaltatója, a szomorú poéta-sors lánglelkü megéneklője koszorús költőnk: Reviczky Gyula. A magyar szabadságharc örök emlékezetű hősei sorában két Reviczky küzd a nemzeti ideálokért és szenved keserű rabságot. Az árvái Reviczky ág 1865-ben született László nevü sarjadéka pedig 1914. október hó 10-étől a piavei frontbomlásig megszakítás nélkül a m .kir. 1. honvéd gyalogezred sok szomorú napot, sok keserű percet átszenvedett és sok dicsőséget látott, sok elismerést kiérdemelt parancsnoka a most vitézi telkébe iktatott vitéz revisnyei Reviczky László tábornok. Tipusa a magyar jjemes urnák, akinek szent a maga és a mások becsülete, vaskövetkezetes meggyőződésében, szigorúan igazságos Ítéletében, megalkuvást nem tűrő, önérzetes, büszke magyar lelkében. Nemesen érző jóságos ^szivét a férfi büszkeség megóvja az asszonyos ellágyulástóí, fájdalmát nem viszi piacra, amint uralkodni tud örömein is. Sokat követel, de sokat is nyújt a dicséretben, elismerésben. A hűség és hazaszeretet elválaszthatatlan egyéniségétől, melyben egybeforrt az unoka a dicső ősök kegyeletes emlékével. Csak természetes, hogy ezek az alapvető jellemvonások megerősödtek, hatványoződtak a harctéren, ahol reményt, bizalmat és kitartást csak onnan meríthetünk elsősorban, amit az ember önmagából önmagának nyújtani képes. Törhetetlen akaratereje 52 hónap szakadatlan harcaiban sem rendül meg soha, egy pillanatra sem. Elpusztíthatatlan őserő, rettenthetetlen bátorság és elszántság jellemzi. Ott van ezredével a 'Magiéra ellen vívott harcokban, — a grodowiscei két napos csatában, — részt vesz a Sanoki hidfő védelmében, — a beszkidi és kispolányi harcokban, ahol a visszavonulás minden fájdalmát végigszenvedi hős honvédeivel. Részt vesz a dulüai szoros megnyitásában, — ML eisce-Piestowe és Krosno hősi elfoglalásáéban, a borzalmas utóvéd harcokban, majd ismét a csertészi és nagycsertászi támadó ütközetekben. A repejői, korunkoi előnyomulás és Weretysow Toka rnia elfoglalása után, 1915. május 20-án a karynthiai frontra kerül, — majd ugyanezen év julius 6-án az isonzói állásokat kapja, hogy a Doberdó és Monté San Michele csodás védelmével örök emléket állítson a honvéd névnek. A II—IX. isonzói csaták lezajlása után kimerült ezredével a csendesebb wolhyniai frontra kerül, hogy rövid pihenés után 1917. szeptember hó 9-én a minden poklok poklára: a Monté San Gábrielére kerüljön viszsza. Itt vivta legborzalmasabb, egyben leg; dicsőségesebb harcait. A »Gesütz Cavertwi hősi védelme meghozza a tolmeini áttörést és csapatainknak győzelmes elővonulását Olaszországba. 1917. november hó 13-án lép Reviczky vezetésével először olasz földre az ' 1. honvéd gyalogezred. A hanyathomlok menekülő olasz hadsereg üldözése mélyen olasz földön a Monté Tómba alatt, a Piáve partjainál törik meg. ségre, durvaságra van szüksége minden magyar embernek. Hiszen tudod, mi vár ránk? Reájuk! — Footb'Uloztál te gyerekkorodban, Gábor? — Én nem, de csak azért, mert nem ismertem. — És mégis öt medáliát hoztál haza tizennyolcban. Elmerengve, gyöngéden mondta ezt az asszony s szemeivel megsimogatta a medáliák helyét az uj kabáton. — De elveszítettük a háborúi! — Hát ugy gondolod: a football fogja most megmenteni a hazát. Emlékezz csak, mit mondtál: Ha csupán magyar fiuk harcoltak volna, mi diktáljuk a békefeltételeket. De hát... Nincs az Istennek különb katonája a magyarnál ! Ezt is te mondtad. Gábor bácsi mattot kapott. Méregbe jött. Ráordított hát a kutyára. — Mars, Pagát! Megint a zúzája kellene, ugy-e? Én meg egyem a csontokat! Piszok jószág ! Nem takarodsz ? ! Pagát fejcsóválva elsompolygott. Gábor bácsi tovább morgott. — Vince footballozik, mert akarom! Nem lesz anyámasszony katonája. Nem fog mindig a szoknyád után járni, mamapuszit koldulni. Punktum! Megint punktum! Süvöltő légáramlat jön az udvar felől. újdonsült labda repül a verandára, hogy pontot tegyen az eszmecsere után. Egy tüzérkapitány pontos célzásával, hajszálnyi pontossággal vágódott bele a Gábor bácsi kalarábés csirkelevesébe. A színig telt tányérból sokkal több loccsant Szít, mint amennyit a labda kiszorított. S a leves hová lett? A Gábor bácsi uj kék ruháján helyezkedett el minden szimmetria nélkül a mellényen, kabáton, nadrágon. A labda egy darabig fészkelődött a tányérban, s végre a legmélyebb részt megtalálva, csendesen ülve maradt. De nem ugy Gábor bácsi! Egy vadállat üvöltésével s egy footballista ügyességével rúgta ki maga alul a széket. Legjobban az fájt neki, hogy nem tudott kire haragudni. Iszonyú méreggel kapta ki a labdát a (tányérjából és szaladt vele a konyhába. Az útját levescseppek jelölték, A nadrágja ott is zsíros lett, ahol eddig nem volt. Nem törődve azzal, hogy forró, kicsapta a kemence ajtaját és beledobta a labdát a piruló kenyerek közé. Pagát dühösen gurigálta a forró zuzátj'át a földön s mikor már kihűlt, egy kapásra befalta. Lehet-e csodálkozni azon, hogy Gá|bor bácsi ezek után — mikor a levesét kiszedik — mindig óvatosan körülnéz, nincs-e a közelben egy Iabdaágyu felállítva. S azon se csodálkozzunk, hogy a Vince gyerek hiába epekedik, nem iratkozhatík be sem a Nyetve, sem a Nyekise bajnokai közé. Punktum! . í Pfllóc. 3 Itt éri ezredét az emlékezetes őszi rózsa forradalom bomlasztó szele... Nem hisz, nem hihet a forradalmi démonnak, már-már szétzüllő dicső ezredét egy utolsó erőfeszítéssel össszeszedi és ellentmondást nem tűrő, elszánt akarattal az utolsó emberig hazahozza ezredét. Ami azután történt, vagy ami másként történhetett volna, arról most ne beszéljünk. Katonás erényeiről, vitéz magatartásáról minden irott szónál szebben beszélnek kitüntetései : II. oszt. Vaskorona-rend, III. oszt. Vaskorona-rend, a Lipót-rend lovagkeresztje, a 3. oszt. katonai érdemkereszt a Legfelsőbb dicsérő elismerés és a Károly csapatkereszt. Végül a legszebb kitüntetés Reviczky tábornokot most érte, 1924. november hó 5-én, amikor az őt vitézi 'földjébe beiktató Hadurát boldog és áldott családi otthonában fogadhatta. Dr. Walter Géza. ^miwwniMi ^M ni iimn iii i ni mm mii i ninrii i iiiimni' I I ° és o PtiSg valódi amerikai prima minőségben érkeztek £ ja Hungária Cipőáruházba Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. sz. | Telefon : 195. Telefon : 195. Óriási választékban kapható nők, férfiak és gyermekek részére minden nagyságban és formában. Mindenki most vásárolja be szükségletét, ameddig ezen olcsó készlet tart. Javításokat elfogadunk. Gazdaságok szeszgyárak, malmok és egyéb ipartelepek üzemeinek olcscbbá tételére, átalakítására terveket és szakértői véleményt ad, valamint gépi berendezések és alkatrészeinek beszerzésére szakszerű támogatást nyújt Nyíregyházára gyakran leutazó fővárosi nagy iparvállalat gépészmérnöke. €im a kiadóban. 4674 2
