Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-08 / 256. szám

1924. november 8. A német-orosz gazdasági kapcsolat. Irta: Kovács Áko« A magyar kormány legutóbbi tárgyalásai, melyeket egy, az orosz szovjet köztársasággal kötendő kereskedelmi szerződésre vonatkozólag folytatott,, önkéntelenül is felhívják az érdeklődést azokra az államokra, melyeknek Oroszországgal ilyen szerződéseik már vannak. Felhívja az érdeklődést elsősorban Németországra,, mint Volt szövetségesünkre és még mai leigázott, ságában is tagadhatatlanul egyik legerősebb ipari és kereskedelmi egységére Európának. Németország már évek óta felvette az érintkezést az orosz birodalommal és emlékezhetünk,, hogy annak idején az európai diplomácia valósággal konsternálva volt emiatt,, mert a szimpla kereskedelmi egyezség mögött messzemenő politikai és imperialista törekvéseket sejtett. Ezek az aggodalmak nem váltak be, mert a német köztársaság az első idők balfelé tendáló belpolitikai kilengése után rájött arra, hogy amilyen hasznos és célszerű az Oroszország adta kereskedelmi lehetőségek kihasználása, ép annyira káros és végzetes lenne az,, ha politikai téren is teret engedne Oroszországnak, így, aztán a német-orosz viszony rászigetelődőtt arra a területre,, amelyre eredetileg tervezve volt és ma már Németország kereskedelmi életének költségvetésében csak arany százmilliókkal lehet kifejezni azt a liasznot, melyet az Oroszországgal való kapcsolatok jelentenek. Németország a legélesebben szegül ellene a csak nagyon szórványosan jelentkező orosz politikai próbálkozásoknak és hovatovább ezek a próbálkozások meg is szűnnek, hiszen Oroszország is tulajdonképen már rég letett arról a vágyáról, hogy a világot forradalmositsa. Letett abból az egyszerű okból,, mert szüksége van a kapitalista államokra,, hiszen szüksége van az azok ipara által előállitott cikkekre. — Németország töméntelen mennyiségű mezőgazdasági gépet,, vasúti mozdonyt es kocsit, automobilt | és ipari gépet szállit Oroszországnak, mely utóbbinak ipartelepei nem kis szerepet játszanak Németország technikai és tudományos intcLeklus-íö'öslegének levezetésében. Hiszen egyedül a Putilow-müveknél több mint 2000 német mérnök és szakmunkás dolgozik,, a nagyobb orosz centrumokban pedig nem egy német,, otthon nyomorgó,, orvos találta meg jó és kielégítő existenciáját. Magyarország számára ma még minden bizonnyal fájó és kínos az a képlet, melyet az orosz köztársaság nevének felemlítése megidéz, de az utóbbi évek keserves tapasztalatai megtaníthattak bennünket arra,, hogy a mi számunkra egy reálpofilikának oly kategorikus imperativus,, melyet figyelmen kivül nem hagyhatunk. Az Oroszországgal való kereskedelmi szerződés megkötése semmiképen sem jelenti azt, hogy ki vagyunk szolgáltatva a szovjet eszmék politikai propagálásának. Elsősorban is Magyarország lakossága, vagy legalább is annak 99 százaléka, csak gyűlölettel és idegenkedéssel tud' gondolni arra, ami a szovjettel kapcsolatos. De ez a gyűlölet nem szabad, hogy egy oktalan és önmagunknak ártalmas elzárkózást eredményezzen. A magyar mezőgazdasági gépipar, az izzólámpagyárak, a vasuli jármüvek és berendezések előállításával foglalkozó üzemek és ezeken keresztül a munkások és hivatalnokok ezrei* c<£& hasznai láthatnák annak, ha az ország amúgy is vái sággal küzdő ipara uj és még hozzá igen erős felvevőképességü piacot talál. Nekünk mostan csak egyetlenegy gondolat lebeghet szemünk előtt: ezt a megnyomorított és szinte tragikus jövő elé néző országot minden erőnkből, amennyire csak lehet, lábraáílitani. — A munkanélküliek tízezrei, a példátlan súlyos válsággal küzdő ipar és kereskedelem egyaránt parancsolják, hogy, a lehető legszélső határig seEgy élettörténet. Irta: Knatf Gyula. : > (8-X Hősünk ilyen dolgokat látván maga körül, apránkint szerzi be élettapasztalatait a nőkről, a férfiakról, a barátságról, a büszkebégről, az önérzetről... Már tudja, hogy nem Gyurics Pista a legelső gavallér a városban, híaba sétál Péter László boltja előtt derekára húzott pepitaszinü övvel. Ellenben annál nagyobb bámulója kezd lenni a helybeli takarékpénztár Öreg könyvelőjének, aki a Casinóban a könyvtárosi tisztet is betölti. Itt ácsorog hetenkint kétszer Hősünk, hogy kölcsön lopott könyvekkel megrakodva hagyja el a pipafüstös Casinót. Még nem érti, hogy miért nevetnek oly jóízűen az urak, amikor Halasi János ügyvéd ur eladásra kinálja a gibicét. Valaki öt forintot ajánl a gibicért. — Annyiért már nem adom, inkábl^itt vesszen el! — felel Halasi János, mire óriási hahota keletkezik. Hősünk még nem ismeri a kártya rejtelmeit, de még magát a kártyát sem, amely jóformán teljhatalmú kormányzója volt a régi Nyíregyháznak. Csak azt látja ifjú (szemével, hogy a kártyás urak két kézzel szórják a pénzt, a legfinomabb pepitanadrálIgokat ók viselik, nyakkendőjük mindig a legdivatosabb és a Betyár-kávéházban reájuk mosolyog legszívesebben a kassza hölgye. A méltóságteljes Benczy Gyula, ez a cigányherceg; sietve emelkedik fel feketekávéja mellől a kávéházban, ha a Casinoba vagy az Európába hívják muzsikálni, mert ott áll a mindenható kártya, ott nincs értéke a pénznek, amelyet viszont Benczy Gyula nagyon megbecsült. Ma már nehéz lenne megállapítani, hogy milyen hatással voltak a napokig ferbliző úriemberekre például azok a mélabús dalok, amelyekre Benczy Gyula tanította meg a nyíregyháziakat. Milyen hatása volt a kártyajárásra például a »Repülj fecském«-nek, a »Lehullott a rezgő nyárfá«-nak, az »Édes anyám is volt nékem« kezdetű dalnak. De ha a kártyajárásra nem is volt befolyása e daloknak, annyi bizonyos, hogy Benczy Gyula nagyban hozzájárult ahoz, hogy Nyíregyháza olyan érzelmes, dalos, sőt szentimentár lis város legyen, mint amilyen volt Hősünk ifjúkorában. Egy szép dalért, amelyet Benczy Gyula játszott hegedűjén, könnyűszerrel meghalt volna egy-egy érzelmesebb kisasszony. Szerencsére a Sóstó sohase volt olyan mélységű, hogy bárki belefulladhatott volna, különben egy-egy majálison, amelyen Benczy Gyula és bandája »szolgáltatta« a zenét: tucatszámra húzták volna ki a tóból a kisasszonyokat és urfiakat, akiknek épen a korabeli ábrándos dalok folytán jutott eszükbe boldogtalan szerelmük. Ö, nagy mester volt ez a Benczy ! Nemcsak a pénzt tudta elővarázsolni az erszényekből, hanem a szivekben lappangó szerencsét is. Csak tegyék a szivükre a meg. i lettebb urak és asszonyságok a kezüket: giteni iparkodjunk rajtuk. Oroszország számára politikailag mi igen kis .jelentőségű pontja vagyunk Európának, Oroszország politikai és hatalmi törekvésének körében mi nem vagyunk benne. Ha az orosz gazdasági élet számára mi tudunk értékeset nyújtani és tudunk,, akkor Oroszország nem fogja ezeket az értékeket feláldozni politikai aspirációinak. AranyoshegyS Borpincészet. Bor- és Jisvániivízkereskedő Franiíurt és Weisz ajánlja az összes ásványvizeket a legolcsóbb napi árban. Zrínyi liona-üica 6. szám. Telefon: 178. szádi. 4561-3 omoki gazdasá 1500 ha8das» keres ezonnali vagy január 1-i belépéssel ^szorgalmas, erélyes Folyamodványhoz bizonyítvány másolatok csatolandók, valamint szabatosan közlendő a fizetési igény. Személyes megjelenés mellőzendő. — Cim a kiadóhivatalban. 4654-4 hányan szerelmesedtek meg egykor azért, mert Benczy húzta a nótájukat. Húzta bizony reggelig, ha érdemes volt, ha volt aki megfizetett a húrért, mert ez a büszke cigány egyúttal nagyon drága cigány is volt. Egykét pénzért nem játszott. De akit szeretett, vagy akit tisztelt, annak pénz nélkül is szivesebben elmuzsikált, mint valami gazdag kupecnek. Hát hogyne fordult volna Hősünk élete érzelmes irányba, amikor Benczy Gyula hegedűje mellett nőtt fel Nyíregyházán! Kezdett elvonult életű lenni. Most már nem azért járt a Bujdosra, hogy a szarka fészkek után felmásszon a fatetökre, hanem azért, hogy egyedül legyen gondolataival. Hiába sétálgatott arra felé az öreg Baruch Móric doktor takaros házvezetőnője, akit minden férfi megnézett Nyíregyházán, Hősünk egykedvűen, életuntán, mélabúsan üldögélt a liget padjain, a közelgő nyavalya, a költészkedés hántotta. A csillagszemű, cigányosan ropogó járású szép hölgy tovább ment a kertek alatt. Hősünk mind zárkózottabb lett. A Népkert hétköznapi csendességében ugy elmerengett, hogy már azt sem vette észre, hogy itt szoktak találkozni a kisvárdai és kállói titkos-szerelmesek, akik a vonattal a nyíregyházi állomásra megérkeznek. Pedig sok érdekes dolgot hallhatott volna felhevült udvarlók és a szerelemben legyengült vidéki hölgyek részéről. Hősünk már a nyíregyházi utcákon Is Szombatom a színházban Rózsahegyi Kálmán bucsufeilépte Süt a nap