Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-05 / 253. szám

\ 1924?. november 5. Munkanélküliség. Irta: Mihiílyfy Dezső a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülelének igazgatója. A munkanélküliség európai tünet. Nyugat-Európában a győzők sorában immár krónikussá vált. A legyőző tteknél akkor jelentkezett,, amikor a pénzegység romlása megszűnt és a pénz értéke stabilizálód ni kezdett. Nálunk eszerint csak legújabban jelentkezik,, de mert már régen nem kelleit vele számolni, elszoktunk tőle. — A munkanélküliség a gépiparban julius hó utolsó napjaiban 18.79 százalékot tett ki. Ha ehhez hozzátesszük még, hogy az üzemek jórésze még a munkaidőt is redukálta,, ugy az üzemredukció a legjobb foglalkoztatás időszakához viszonyítva 22.21 százalékot.tett ki. A redukció augusztusban sajnos folytatódott. A gépiparban foglalkoztatott munkások létszáma a legjobb foglalkoztatás idején még 50.284 volt,, ami leapadt augusztus végén 38.828-ra és azóta közel állandó,, szeptember végén ugyanis 38.891 volt. Ezzel a munkáslétszám redukció a háború utáni maximális foglalkoztatáshoz viszonyítva 22.66 százalékot tesz ki. Figyelembevéve azt a körülményt,, hogy legyes gyárak az üzem munkaidőt is redukálták,. az összes üzemi redukció (munkás elbocsátás és üzemi időcsökkentés együtt) a maximális foglalkoztatáshoz képesít 24.54 százalékot tesz ki. Minthogy ez a szám augusztus hó végén 26.38 százalék volt,, a redukció terén némi javulás állapitható meg. Ausztriában és Németországban a gépgyárak redukciója túlhaladja a 60 százalékot. Sőt vannak egyes üzemek,, melyeknél a redukció 80 százalékot is kitesz. Ez a munkanélküliségnek oly mérvét jelenti,, amivel nekünk egyelőre nem is kell számolnunk,. sőt, ha a jelek nem csalnak, a munkanélküliség a gépiparban fokozódni nem fog, A munkanélküliség a drágulás következménye, mely Magyarországon annpira nőtt,, hogy az ipar külföldi versenyképességét kockáztatja,, tehát ezt a drágaságot és a további drágulást kell leküzdeni. — Esetleges ujabb béremelések az ipar versenyképességét még jobban lerontanák. — A munkásság életnívóját változatlan munkabérek mellett a megélhetés olcsóbbiíásátásával kell emelni. Az élet olcsóbbá tételére okvetlenül szükség van azért,, mert, ugy ipari vállalatainknál, mint alkalmazollainknál hiányzik az a tartaléktőke, mely lehetővé tenné a hosszabb üzemredukciót és az ennek megfelelően hosszabban elhúzódó munkanélküliség elviselését. Egy ilyen munkanélküliség "katasztrofális helyzetet teremtene és már gyógyulófélben levő társadalmi életünket ujabb megrázkódtatásoknak tenné ki. Németország helyzetét , rendkívül megkönnyítette az antant-tal történi gazdasági és politikai megoldás,, melynek i

predményeképen Németország gépipara az eddiginél fokozottabb mértékben lesz a nyersanyagokban gazdag Ruhr-területről vas- és fémipari nyersanyagokkal,, valamint szénnel ellátható. Ez kifejezésre jut a német gyártmányok árában annál is inkább; minthogy a rendkívül alacsony német munkabérek eddig is lehetővé tették meglepően alacsony árajánlataikat. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a német munkabérek 15—40 százalékkal alacsonyab bak a magyarországi munkabéreknél. Ha ehhez hozzávesszük azt,, hogy, az egyéni teljesitmények olt nagyobbak,, megállapíthatjuk a németországi alacsonyabb árak indokát. Kétségtelen,, hogy a németek erős versenyével kell számitanunk a mi megszokott exportterületeinken. Az osztrák verseny bizonyos ideig könnyebben elhárithatóvá lesz, az Ausztriában most keresztül vitt munkabéremelés folytán,, nem kis mértékben pedig annak következtében,, hogy a munkabéremelés nem hozta meg a kívánt nyugalmat. A; cseheknél a teljesítmény az utóbbi hónapokban, értesülésünk szerint erősen megjavult. Ez tette lehetővé a csehek versenyképességét és fokozottabb üzletkötétését. összefoglalva az előbbieket,, export területeinken,, a németek és a csehek erős versenyével kell számolnunk,, az osztrákok pedig átmenetileg kevésbbé veszélyes versenytárs szerepét fogják velünk szemben betölteni. Az előttünk álló nehéz küzdelemben csak ugy fogjuk megállni helyünket, hogyha az egyéni teljesítmény nőni fog gyárainkban,. ha gyáraink haladni fognak, ha üzemi berendezéseink javításával, organizációnk egyszerűsítésével olesóbbá tenni és fokozni fogják termelésünket. Csak az látja az aki elővételben váltja meg jegyét az Apollóban Rőfös, kötött árukat legolcsóbban beszerezheti részletre is: Schwartz Artúrnál, Kállai-utca 2. szám alatt. Saját érdekében keresse fel 4629-2 — Autó köpeny es tömlő minden méretben raktáron. Katz Miksa, Takarékpalota. iiil. Egy élettörténet. Irta : Krúdy Gyufa. .(*). 1 Jó terület ez a Nyirség. Sohasem kétséges benne a termés, akármilyen silány egyébként az esztendő ! Néha még október vége felé is látni itt sárga lepkét és ugyancsak őszi idejük felé kedvesednek meg az idevaló emberek. Mintha bizonyos életkorban mind szeretetreméltókká válnának itt a magyarok. Itt volt például az agarászegylet első elnöke, Gencsy Berti, aki nyolcvan esztendős korában is legelői nyargalt az agarászversenyeken. ő volt az utolsó igazi patrónusa az agárnak Szabolcsban. Haláláig hirdette, hogy minden magyarnak kötelessége 1—2 agarat nevelni, nagyobb birtokosnak pedig hazafias kötelessége az agártenyésztés. És őszi agarászatok idején a kállósemjéni Kállay kúriában százszámra kötözték a krizanténum csokrokat, mert az volt a szokás, hogy az agarászok elnöke minden meghívott asszonynak, leánynak krizanténum-csokorral kedveskedjen. Vannak azóta is agarászatok, agar ászbál ok, de mit lehet azt hasonlítani azokhoz, mikor a 82 esztendős Gencsy Károly nyitotta meg a táncot a világszép báji Patay Andrásnéval! — Hát persze, hősünk n<fm akart semmi egyéb lenni e világon, mint agarász. Milyen kár, hogy szándékában megakadályozták a könyvek, amelyeket mind sűrűbben kezdett lapozgatni. A könyvek szorgalmas forgatásával aztán ujabb ideálok is benyitogattak a tanulóiszobába, ahol mind hosszabb ideig kezdett égni a lámpás. Napközben pedig az ifjú észreveszegette, hogy az eddigi furcsa embereken kívül vannak még furcsább emberek is Nyíregyházán, akik nem a külsejükkel vagy a kü

L löncködéseikkel irják be nevüket a város történelmébe, hanem egyéb értékes cselekedeteikkel is. Itt volt például a lobogó hajzatu, Biharmegyéből ideszármazott Jósa András, aki olyan híres orvos volt, hogy talán az egész világon ismerték. A közhiedelem szerint Palesztinából is jártak hozzá betegek, akiket máshol meggyógyítani nem tudtak. (Innen eredt aztán az Istóczyaknak az a gonosz pletykája, hogy Jósa András azért nem mondott a tiszaeszlári pörben kedvezőtlen orvosi véleményt a vádlottakra nézve, mert féltette — a palesztinai pácienseit.) De Nyíregyházán darab ideig látható volt egy barna bőrű indiai herceg, aki mindaddig csuklott, am% Jósa Andráshoz nem igazitották a betegsége ellen. Azt a nevezetes körülményt, hogy milyen európai htrü tudós volt Jósa Andris, már eleget méltányolták különb tollak, mint az enyém. i | ' [ ( L •! álil — No, lám nem mindig közepes a termés a Nyírben, nemcsak a szabolcsi krumpli és a piricsei árvalányhaj termése van biztoisitva, hanem a jeles emberekké is, — gondolta magában Hősünk, amint fiatal korában elnézegette a talyigán lóhalálban és télen-nyáron nyitott kiskabátban vágtató férfiút akit többnyire csak akkor hivtak a beteghez mikor már más orvosok nem tudtak segíteni. Az öreg Kállay András, aki keresztapja volt e történet hőisértek, egyszer a következő megjegyzést tette Jósa Andrásra : — Akkor néznétek meg igazán csak Jókat, ha nem volna nyíri vinkó a világon ! Hősünk elgondolkodott. Ugyan milyen is az a nyíri vinkó, amely ilyen befolyással van az emberek életére! A nyíri vinkó ! Hát hiszen tudjuk, hogy van, itt terem az orosi kertekben, a Sóstó felé és mindenütt, amerre ez az áldott homok ér. De hát miköze a vinkónak az emberek életéhez, az issza, aki akarja, nincs róla törvény hozva, hogy mindenkinek nyíri vinkóval kell élni. ' l " ; ! • — Nem ugy van az, — mondta erre Kálnay László, akinek bölcsességeire még Isokan mosolyogva emlékeznek a helyben Istenítélet • BH