Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-30 / 275. szám

1924. november 30. 240 Hétfőn, kedden a biadalban. Előedi«3sok kexdefa s S» 7 és 9 őrskor. MmiiiuiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiniiiiiiiiiiHiiiiiiiiíiiiiill | Karácsonyi | 10CCASI01 árusítást g ~ == | f. hó 22-én megkezdtük. [ | Felhívjuk n. b. vevőink | | figyelmét áruink ez évi J | nagy választékaira és | i olcsó árainkra! I FODOR FERENC ÉS TÁRSAI férfi és női divatáruháza. 4985-15 — MISSZIÓVÁSÁR A KORONÁBAN NOV. 36. ÉS DEC. 1-ÉN. Erőteljes akció indult meg a Tiszántúl hírszol­gálatának modern megszervezése ügyében. Mstés?alka és Berettyóújfalu biztositják a rádió felállítását Nyíregyháza,, november 29. A Nyír­vidék tudósítójától. l A Magyar Távirati Iroda debreceni ' fiókjának körletébe tartozó expositturák- j nál nagyban folynak a készülődések,, hogy ugy a közgazdasági,, mint a városi érde­kek minél teljesebb szolgálata céljából a Magyar Távirati Iroda vidéki kirendeltsé­geit rádió telefonnal szereljék fel s igy az országos rádió hírszolgálat kötelékébe be­lépjenek. ' , Mint értesülünk. Mátészalka község lés a közigazgatási körletébe tartozó három csopka vármegye közönsége 15 millió ko­ronát szavazott meg egy Mátészalkán le­endő rádió felállítási költségeire. Hasoníó . nagymértékű áldozatkészségről kap'unk I hirt Berettyóújfaluból is,, ahol a község 1500 aranykoronát szavazott meg a rádió céljaira. Több izben hirt adtunk már arról, hogy a rádió állomásnak Nyíregyházán leendő felállítására vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak s hogy a debreceni í'iók s a budapesti központ is kedvező han­gulatot talált a várossal s egyes érdekeltsé­gekkel folytatott tárgyalásai során. Most azonban,, hog3 r Mátészalka és Berettyóúj­falu szép példája is előttünk áll,, azt hisz­szük,, nem fog sokáig húzódni a rádió fel­állításának ügye s a legrövidebb időn be­lül Nyiregyháza és Szabolcsvármegye is belekapcsolódik az országos rádió hírszol­gálat körébe. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kiállítási programmja. Mái* három jelentőséges szakkiállítást rendezett a Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara két éves fennállása alatt; elsőt mult évben: a Tiszántúl kalászos terményei ki­válóságának,, de a'továbbfejlesztés módjai­nak is bemutatására Debrecenben; egy burgonyatermelési kiállítást Nyíregyhá­zán és egy tengeri termelési kiállítást épen most Debrecenben. Mindhárom kiállítás célja volt, növénytermelésünk ugyanazon területen mennyiségileg és minőségileg va­ló felfokozása. Jövő évi kiállítási programmjával a Tiszántúl energikusan, céltudatosan dol­gozó Mezőgazdasági Kamarája az állatte­nyésztés érdekeit kívánja szolgálni. A ka­mara gyűlése most fogadta el a Kamara igazgatójának terveit,, mely szerint jövő év tavaszán a Kamara Debrecenben Or­szágos juhtenyésztési kiállítást és tenyész­állatvásárt fog rendezni,, amely kiállítás egyúttal a gyapjúnak és juhtejnek minden ipari feldolgozását is elő fogja táriy. Ér­dekes e terv,, mert még hazánkban speciális fajta juhtenyésztési kiállítás eddig nem volt. Még érdekesebb dr. Rácz Lajos ka­marai igazgató másik terve, mely szerint a Kamara a jövő óv szeptember havában egy legelső és rétgazdasági országos kiál­lítást rendez. Ennél az is növeli az érde­kességet,, hogy ilyen szakkiállítás nemcsak nálunk,, de világszerte még nem is volt. De ha valahol kell úttörőnek lenni a lege­lők és rétek javítási lehetőségeinek szak­szerű kiállításban összegyűjtésével és elő­tárásával, ugy valóban nagyon indokolt a Tiszántúl elátkozott legelői,, de kivált a Hortobágy közelében!! A debreceni Mező­gazdasági Kamara ezen tervét az összes szakkörök nagy figyelemmel fogadták s a tervezet részletei szerint nagyméretű, rendkívül érdekes és közokulásra igen hasznos anyagú kiállítás fog lemii. A deb­receni Mezőgazdasági Kamara egyébként rmír jövő évre minta közlegelőt kiván be­állítani és üzembe venni,, amelyen a mo­dern legelőjavitás lehetőségeit gyakorlat­ban fogja a kamarakerület sok száz legelte­tési közbirlokösságnak és községnek bemu­tatói . s A Színházi Élet december 8-án művészestélyt rendez Nyíregyházán. Az estélyre az előfizetők ingyen kapnak jegyet, A budapesti Színházi Élet vidéki előfi­zetői részére már két városban tartott olyan müvészestét, amelynek páratlan nagyszerű­ségét és sikerét évek múlva sem felejti a két város közönsége. Az egyik estély Szege­den, a másik az elmúlt héten Szombathelyen volt. A Szombathelyen megjelenő »Vasvár­megye« c. lap a Szinházi Élet mult heti es­télyéről a következőket irja: »Talán sohasem látott még együtt! a Kovács-szálló csillár fényben uszó nagy­terme olyan imponálóan nagyszámú és elő­kelő koncertközönséget, mint a Szinházi Élet tegnapi estélyén. A budapesti művészeti és irodalmi világ nagyjainak előadásán min­denki ott akart lenni. Már nyolc órakor zsú­folásig megtelt a terem és a feszült várako­zás izgalma morajlott mindenfelé. Az estély sikeréhez kritika nem fér. A forró hangulat minden szám után elemi erővel felzúgó taps a szezon legforróbb sikerű estélyévé avatta. Az estély pazar gazdaságú műsora a kö­zönség legváltozatosabb igényeit kielégí­tette. M; Karinthy Frigyes sziporkázó ötletesség­gel konferált, majd két külön számával fa­kasztott kacajt. D'Arrigo Kornél müdalokat énekelt, Tőkés Anna a Renaissance ünnepelt művésznője egy pazar vígjáték női főszere­pében aratott nagy sikert, Lukács Pál a víg­játék férfiszerepét játszotta és Heine verset szavalt. Pallay Anna, az Operaház primaballe­rinája pazar és csodálatos táncaival fokozta az est sikerét. Az énekművészet hiveit Né­meth Juliska csodálatos művészettel inter­pretált sanzonjai, Karácsonyi Ili müdalai, majd az Amerikából visszatért Kurucz János zongoraművész és dalköltő virtuóz zongora­számai ragadtatták el. Farkas Imre, a Nó­tás kapitány szerzője, a leányszobák költője magánszámaival kedveskedett az irodalom 1 híveinek. Inczle Sándor, a Szinházi Élet szer­kesztője pedig a közönség Intim Pista kér­déseire adott elmés válaszokat. Azt hisszük, hogy ezeknek a neveknek szürke, taxativ felsorolása is többet mond minden hasábo­kon ontott, felesleges dicséretnél«. Ofnl/nlll Puni*l ftfl Unrilli Közismer t elsőrendű cikkeink, Síőrmebundák, bekecsek, bőrkabátok, üíulvulfj Inul I Uu KnUI Ydl Ulsterek, divatöbönyők, fiu- és gyermekruhák versenyenkivüli alkalmi áru­firflniba árufcázátan, Nyíregyháza, Vay Mái-utca 5. sz. sitása karácsonyi occasióként megkezdődött i 1434-?

Next

/
Oldalképek
Tartalom