Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)
1924-11-21 / 267. szám
1914. november 21. 164 — Nytregyiiáza képviselőte^üle'.&iefc rendes liavl kö/gvű'ése pénteken,, november 21-én délután 3 órakor lesz. A közgyűlés tárgysorozatán 76 tárgy szerepel. — Szerzetesnek ment egy B. listás banktisztviselő. A tömeges banktisztviselői elbocsátások és az egyre fokozódó mun. ' kanélküliség különösen az intellektuális pályákon igen furcsa eseteket idéz elő. — Az elbocsátott banktiszytviselők túlnyomó nagy része a legszorgosabb utánjárás dacára hónapok aíatt sem képes álláshoz jutni,, ha valahol egy szerényen dotált gyakornoki állás van üresedésben,, már kora reggel tömegesen ellepik a bejáratot az ajánlkozók. Az álláskeresésnek ezt a kálváriáját végigpróbálta Szedő István is„ az j 'Angol-Magyar Bank Baross utcai fiókjának , elbocsátott tisztviselője,, aki végüf felvé- j felre jelentkezett a szegedi Ferenc-rendí ' szerzeteseknél. Fel is vették novíciusnak és azóta Szedő biztosan el is felejtette már, hogy egy évvel ezelőtt még a szaldakontő fölé hajolva,, a késő éjjeli órákig terhelget|e meg a kommittensek számláját. — Kii* Lajos székfoglalója A Magyar Néprajzi Társaságban. Kiss Lajos a Szabolcsvármegyei Jósa Muzeum igazgatója,, a Magyar Néprajzi Társaság választmányi lagja a Társaság november 26-x 'felolvasó ülésén «A kasza áz alföldi ember kezén* c. székfoglaló felolvasását tartja meg. A felolvasás Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácstermében lesz. — Értesítés. A Nyírvidéki Takarékpénztár Részvénytársaság értesiti t részvényeseit,, hogy az uj részvények végleges címletei elkészültek és azokat a vonatkozó pénztári-elismervények bevonása ellenében a hivatalos pénztári órák alatt kiszolgáltatja. — Tettlegességgel akarják a csehek elnémítani a szót. Pozsonyból jelentik: Csehszlovák külpolitikusok állandóan szeretnek arra hivatkozni,, hogy ők mindenütt -tiszteletben tartják a kisebbségek kultúráját és jogait. Ennek a megértő politikának számos bizonyítékát láttuk már,, mig végre most a «Nás Kráj» (A mi vidékünk) cimü lap konkrét és letagadhatatlan dokumentumát adja Csehszlovákia «megértő» politikájának. A lap PrivTgye magyarságával foglalkozik. Elsősorban megállapítja, hogy. Privigyén egyáltalán nincsenek magyarok. Ennek ellenére azonban mindenütt csak magyar szót hallani. — Boldogok a privigyeiek,, ha néhány magyar szót válthatnak. Különösen az asszonyoké a z elsőség. Ha honleányi szivük ? dunántulra vonza őket,, csak tessék, menjenek,, de durvaságaikat (11) tovább tűrni nem lehet. Este a z utcák bus magyar d lóktól hangosak. Minden házból, ahol zongora van,, szomorú magyar akkordok olyan templo épen magyarul énekeltek. A privigyeiek annyira meghatódtak, hogy sürü könny-' zápor közt azt az óhajukat fejezték ki, vajha Privigyén is magy rul énekelhetnének. Hát kell-e ennél nagyobb emberi, jobban mondva privigyei butaság? Ez ellen állítólag nincs orvosság, de mi mégis megkíséreljük és felhívunk minden nemzethü szlovákot és csehet, kíméletlenül lépjenek fel a magyarságukkal tüntetők ellen és ha a szép szó nem használna, ne riadj anaak vissza a tettlegességtől sem. — Ilyen megrendelt cikkekkeC támasztja alá a csehszlovák kormány a sokat hirdetett megértő kisebbségi politikát és igy, üzen Mész nyíltan és minden, szégyenkezés nélkül hadat védtelen magyar asszonyok, magyar emberek ellen, akik annyira vakmerőek, hogy. magyarul mernek beszélni. j — Just IzZO botránya. Az izzólámpa kartell összevásárolta egy kartellen kivül álló virágzó magyar vállalat részvénytöbbségét, aztán a gyárat bezárta, másfélezer munkást és hivatalnokot máról-holnapra elbocsátott és a kar/ellárakat 24 órán belül száz százalékkal felemelte. Egyebekben ezen tranzakció következtében másfél millió kisrészvényes sirva nézhet a pénze után. A pénz a stílus, és a tempó amerikai, ám a gondolat a kartell élén álló hatalmas német vállalat: A berlini Allgemeine Elektric?|táts Geisellschafté. Minden rokonszenvünk a szerencsétlen német nemzeté, mely Bagdadról álmodott, Marne-hoz ért és most olyan sovány falatra kényszerül, mint árva Magyarország. Meg vagyunk róla gye- jdve, hogy boldog időkben Németország Kameruni négereivel sem bánt volna ha- ynlóképen. Sajnos tételes törvényeink egyáltalán nem állják útját az ilyen pénzügyi müveleteknek. Kereskedelmi törvényünk a német kereskedelmi törvény szolgai fordítása, de mig a németek már megtalálták a módját az »Überfremmdungsgefahr« elhárításának, nálunk eddig ez ügyben összehívott ankét és külföldi tanulmányutakra való kiküldetéseken kivül semmi sem történt. A fenti eset elhárításának egyetlen módja a kötelező aranymérleg beállítása és a kisebbségi részvényesek jogainak tételes védelme. Az arany mérleg egy vállalat vagyonának és jövedelmének fix valutában való kifejezése, mely igy leghívebben adja a részvény belső értékét és eleve lehetetlenné teszi, hogy a részvények tőzsdei ára különböző tőzsdei »betörések« szabad prédája legyen. — A részvénykisebbségek védelmére pedig a legszélesebb mederben tételes intézkedések lennének kiépítendők, nehogy, mint a jelen esetben, a kisebbségi részvények tulajdonosai a részvények árának teljes értékét elveszítsék. — Ezekkel az intézkedésekkel azonban nem szabad soká késnünk, mert ki vagyunk téve annak, hogy egy jó valutáju ország — mint pl. Amerika — egy marék rágógummi áráért nagyvállalataink, részvénytöbbségét megveszi, gépeit leszereli és az országból kivfbzi vagy ha ugy tetszik mezőgazdasági részvényeink Összevásárlásával egy párszázezer ma gyar holdon a termelést egyszerűen beszünteti. Amit ma megtesz Amerika, holnap megteheti a kisantant, s hogy eddig nem tette, igazán nem rajtuk múlott... — HUNCUT A LÁNYI! — HUNCUT A LÁNY!! — HUNCUT A LÁNY!! — HUNCUT A LÁNY!! A behozatal megkönnyítése ellenében piacot kell teremteni a magyar export-cikkek számára. Budapest, november 20 A magyar fogyasztó közönség a napnap után fokozódó drágaság közepette nagy várakozással tekint a külkereskedelmi szerződések megkötése elé,, a szerződésektől várva mindennek a megolcsóbbodását. A 'tervbevett és nagy részben mán előkészített külkereskedelmi szerződésekre vonatkozóan jól informált és illetékes helyről a következő információt kaptuk: t Sajtóban és a parlamentben már ismételten hangzottak el panaszok a külkereskedelmi szerződések megkötésének késedelmeskedése miatt. Természetes dolog, hogy! a szerződések megkötésének nagy jelentősége van az ország ellátása, mférlegének kialakulása körül, de épen ezért nem lehet és nem szabad elhamarkodott szerződésekkel esetleg elrontani helyzetünket a világpiacon. — A külkereskedelmi szerződések megkötésénél az illetékes tényezőknek az összes felmerülő szempontokat szem' előtt kell tartaniok. S épen ez a kézíenfekvö körülmény nehezíti meg és késlelteti bizonyos fokig a szerződések megkötését. — Sokkal könnyebb a helyzete valamely, tisztán agrár,, vagy főleg indusztriális, esetleg merkantil államnak. Magyarország azonban — bár főleg agrár állam — fejlődésképes iparral is bir és a külkereskedelmi szerződések megkötésénél ügyelni kell mindkét érdekeltség existenciájára. — Igyekeznünk kell, hogy bizonyos iparcikkek számára ne teremtsünk magunknak olyan konkurrenciát a külföldi produktumok korlátozás nélkül való beengedésével, amely végeredményben a magyarság széles rétegeit fosztaná meg existenciájától. Viszont más oldalról is ügyelni keli arra, hogy mezőgazdasági termekeink, boraink számára piacot biztosítsunk a Tcöir nyező államokban, mert csak megfelelői export biztosítása révén válik veszélytelenné közgazdaságunkra az import — Nagyfokú általánosítással"* tehát látszólagos érdekellentét ált fenn a háront legnagyobb érdekeltség: a mezőgazdaság, a gyáripar és a kereskedelem között. — A mezőgazdasági iparcikkek exportjának megkönnyítését követeli, ugyanez körülbei lül a kereskedelmi álláspontja is, míg a gyáripar a behozatal megszorításával kiván védekezni a túlhajtott külföldi konkur rencia ellen. Egészen természetes, hogjfj Legkitűnőbb minőségű Királdi szén Porosz szén mi^^gHBBnmiSHBHMB lim—MWWl •!! Wll^WM—i—HliHBM—JM»| házhoz szállítva is olcsó áron kapható Marton Emil és Molnár Nyíregyháza, Széchenyi-tér 9. szám. U1210 n | A rr • r || j Közismert elsőrendű cikkeink, szőrmebundák, bekecsek, bőrkabátok, uZÉKOlVj hVOri GS Borai Ulsterek, dnratöltönyök, fiu- és gyermekruhák versenyenkivüli alkalmi áruJfeflruita áruházában, Nyimgyliáza, Vaj Adára-utca 5. «z, »itósa karácsonyi occasióként megkezdődött! 1434-?
