Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-15 / 262. szám

2 K*n 1924. november 15. Nyíregyháza legújabb szegényügye. Van Nyíregyházának szegényügye elég. Minél nagyobb a város, annál több a letört­/e, betege tehetetlen szegénye. A szegé­nyekre gondolás mindig aktuális, mikor az első hideg téli zivatar végigvág az utcán és a csontig ható szél befütyöl az odúk repe­désein. Ma, mikor a gazdasági krizis erő­isebben beiénk vág, mint valaha, mikor kény­telen-kelletlen takarékoskodnunk kell s eb­ben a nagy takarékossági hullámban keve­sebb jut a szegényeknek is, mert végered­ményben a takarékosság az ország dolgo­zóinak nyomorát növeli. Ma ugyancsak fej­törést fog okozni a városoknak és igy Nyíregyházának js a szegényügy. Itt azonban nem erről a szegénységről akarok irni. Egy ujabb szegénység veti föl szomorú fe­jét Nyíregyházán, a kultura szegénysége. Az elmúlt négy esztendőben Nyíregy­házán magas nivóju irodalmi és zenei élet volt. Gondoljunk csak a Beethoven, Rákosi, Endrődi, Petőfi, Ábrányi, Bessenyei, Madách Lőrinczy, Czóbel ünnepekre, a jól sikerült matinékra, a kezdetben fényesen bevált iro­dalmi pályázatok, a hangversenyek sorára, a liceális előadásokra, a Bessenyei Kör mel­lett a Turáni Kör, a Nőegyletek által ren­dezett műsoros estékre. Mindenhol telt ház, nívós közönség, kulturát növelő eredmény. Mi az, hogy ilyen erős, fiatalos lendület után megálltunk, hogy egyszerre ködös a tovább­haladás utja ? Nemrégen irigyen emleget­ték a nyíregyházi kulturális élet virágzását, azt, hogy itt nálunk nem játszanak közre po­litikai, társadalmi, felekezeti szempontok, hanem bizonyos felülről nézése a dolgoknak, felülemelkedés a kontroverziákon, ez engedi meg a komoly sikereket. A pillanatnyi lathergiának nagyon sok okára szeretnek rámutatni. Nagyon sokat emlegetik a gazdasági leromlást. Az em­berek nem mennek hangversenyre, nincs pénzük. Ez az ok csak odavetett, magától adódó általános és alaptalan. Irodalmi ün­nepekre nem kell nagy belépődijat fizetni hangversenyekre pedig, ha az igazán nívós, nagy esemény, mennek szívesen a nyíregy­háziak- A gazdasági helyzetnek mindenesetre van befolyásoló hatása a város kulturális szegényedésére. Annyi mindenféle dijat, adót előzetes bélyeg stb. költséget kell lefizetni a különböző estélyeken, hogy a rendezés na­gyon kockázatos és nagyon fárasztó. A gaz­dasági helyzet abban is érezteti hatását, hogy lassankint nem lesz, aki ösztönzést adjon, közreműködést biztosítson a kulturális élet számára. A hivatásuknál fogva kulturát ter­jesztők, a tanítással foglalkozó szakférfiak kenyeret keresnek, a tisztviselő-társadalom hihetetlenül elhanyagolt, súlyos anyagi kö­rülményei kizárják, hogy ez a társadalmi ré­teg, amely elsősorban a hivatott arra, hogy folyóiratokat olvasson, könyveket vegyen, írjon, agitáljon, kifáradt az élettel vívott brutális küzdelemben s már régóta vissza­vonult a cselekvés teréről. Aggodalommal tekintünk a kulturális tekintetben bizonytalan jövő eLé, a szomorú blazírt, fásult jelenben. Akik ma tesznek a betegedő, a szegényedő kultura érdekében, bátor emberek, hősök, várjuk őket, mint a Messiást. Mert ha nem jönnek a cselekedni tudó erősek, Nyíregy­házának egy uj, szegényügye lesz, a szegé­nyedő kultura ügye. — Fehérneműbe, függönybe, ágy te­ritőbe csipke bedolgozást vállal encffiző­gépen nagyon olcsón a Kézimunka és fo­nalház. Kiskorona épület. Borzalmas gyilkosság történt Tiszakarádon. E^y vasdarabbal többször fejbevágta, aztán felakasztotta édesanyját. Nyíregyháza, november 14. A Nyjírvidék tudósítójától. Borzalmas gyilkosságot követett el f. hó 3-án — mint levelezőnk írja — egy ma­gáról megfeledkezett, minden emberi érzés­ből kivetkőzött fiu Tiszakarádon. Édesany­ját egy vasdarabbal többször fejbevágta, azután hogy végleg elpusztítsa, a padlás ge­rendájára felakasztotta. Bodnár Dániel föld­műves már régebben ellenséges indulattal viseltetett édesanyja, Bodnár Péterné szül. Bodnár Juli iránt. Okot erre édesanyjának a fia felesége iránt viseltetett ellenszenve szolgáltatott. Az öreg asszony a fia állítása szerint állandó haragban állott menyével, gyakran összeszólalkozott vele és folyton békétlenséget, családi perpatvart szított a fiatalok között, úgyannyira, hogy Bodnár Dániel kénytelen volt feleségétől elválni. Ha­sonlóan gyötrelmes volt Bodnár második há­zassága is. Az öreg asszony második menyét sem^ szívlelte és tovább rontotta a fiatalok békés családi életét. A helyzet végre annyira elmérgesedett, hogy Bodnár Dániel elkesere­désében a végsőhöz folyamodott. Egy meg­ismétlődő viharos jelenet után észrevette, hogy édesanyja a padra megy. Nyomban utána sietett és rövid szóváltás után egy vasdarabbal ugy ütötte fejbe, hogy az öreg asszony eszméletlenül terült el a földön. Azután, hogy magáról a gyanút elterelje, édesanyját a gerendára felakasztotta és a padlásról észrevétlenül eltávozott. Kevéssel azután a házbeliek az asszonyra találtak és csakhamar híre ment a faluban, hogy Bod­nár Péterné öngyilkosságot követett el. — Sokan azonban a kósza hirnek hitelt nem adtak és rebesgetni kezdték, hogy az asz­szony nem önkezével vetett véget életének. A hir a csendőrséghez is eljutott és a meg­inditott nyomozás csakhamar megállapította, hogy Bodnár Péternét saját fia ölte meg. Bodnár Dánielt azután a csendőrök beismerő vallomása után bekísérték a sátoraljaújhelyi ügyészséghez. [ [ «| SJ A békésmegyei közalkalmazottak panaszt emeltek az alacsony kiküldetési dijak miatt. Az uj kormányrendelet állítólag készen van, de még nem adták ki Orosházáról jelentik: A közalkalma­zottak körében általános a panasz ama nagy, sérelem miatt,, hogy kiküldetéseik után felszámítható költségeik alapjául egy régi kormányrendelet szolgál, melynek rendelkezései a drágaság hullámaiban ege­szén eltűntek. Egy, tisztviselő pl. bérko­csi dijban még a legmagasabb rangosz­tályban is 4500 koronát számithat "fel, holott legalább is 30 ezer koronát kell fi­zetnie, napidíjban pedig '60—80 ezer ko­ronát kap,, holott ebből a lakás költségeit sem egyenlítheti ki„ igy tehát a z élelme­zési stb. kiadásokat sajátjából fedezi. — Ezeknek a jogos és alapos panszoknak il­letékes helyen adott kifejezést Békésvár- j megye közigazgatási bizottságában dr. I Konkoly Tihamér a Kansz. békésmegyei * elnöke,, amikor is egyúttal reámutatott ar­ra,. hogy a kiküldetések után felszámitható költségeknek korszerű és a drágaság mére­teihez alkalmazkodó ujabb rendelkezése nem pusztán a közalkalmazottak érdeke, mert a kiküldetésekhez rendesen fontos köz, vagy magánérdek fűződik, melyek ha­lasztása mindenkor kárral jár. A bizott­ság a felszólalást magáévá téve,, felirat­ban kérte a miniszterelnököt és a pénzügyi­minisztert a széles körben nyugtalanságot keltő visszás helyzet orvoslására. A fel­iratnak annál 'feltűnőbb jelentősége van, mert kiszivárgott hirek szerint a vonatko­zó kormányrendelet tervezet már régen készen van, azonban hihetetlen módon mai napig nem látott napvilágot. A színház szenzációs napjai! Szombat Vasárnap Gyere be rózsám operett sláger Vasárnap d u. JJ áro m Hétfőn Csak felnőtteknek! Csak felnőtteknek! Osztrigás Miczi! Jön! h A TV JEm, RY P] [E: L Jön! |

Next

/
Oldalképek
Tartalom