Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-14 / 261. szám

2 1924. november 11. A termelési hitelkérdés megoldása egyaránt fon­tos a magyar iparra és a mezőgazdaságra. A külföldi ajánlatok elbírálásánál mindkét érdekeltség szempontjait figyelembe kell venni. — Koffler Károly, a OYOSz. titkárja a külföldi tvölcsönakciókról. Jól értesült fővárosi pénzügyi körök egy kétmillió fontos agrárkölcsönről tudnak, amelyet a közel jövőben egy angol tőke­csoport folyósítana egy, főpapokból és arisz­tokratákból álló agrárszindikátus részére. A mi pénzünkben nyolcszáz milliárd magyar koronát jelent a kölcsön összege — a for­galomban lévő bankjegymennyiség egyha­todát — mely összegből több, mint 600 mil­liárdot gazdasági gépekben és egyéb fel­szerelésekben folyósítanának. Ez a tranzakció kellő irányítás mellétt a magyar mezőgazdaság indusztriaíizálását nagy lépéssel vinné előre, de egészen közel­ről "érdekli a magyar gyáripart is. Éppen ezért szükségesnek tartottuk, hogy a kér­dést a magyar gyáriparosok szempontjá­ból is megvilágítsuk, s alább közöljük Koffler Károly dr.-nak, a Gyáriparosok Or­szágos Szövetsége titkárának munkatársunk előtt tett nyilatkozatát: — A termelési hitel kérdése ezidősze­rint kétségtelenül nemcsak az iparnak, de a mezőgazdaságnak is nálunk legégetőbb problémája, s ezért minden komoly lépést, amely ennek a problémának a megoldását célozza, általános gazdasági szempontból tu­lajdonképen örömmel kellene üdvözölni. Az is bizonyos, hogy ^tőkeszegénységünk foly­tán ennek a problémának a megoldásánál csaknem kizárólag külföldi hitelekre va­gyunk utálva. Más kérdés, hogy egy ilyen külföldi hitelnek szerencsés formája-e az, hogy a külföldről hitelbe gépeket, eszkö­zöket és segédanyagokat akarnak a ma­gyar mezőgazdasag számára szállítani. Ez ugyanis, eltekintve azokból a meggondolá­soktól, amelyek a magyar ipar szempontjá­ból merülhetnek fel, különösen két vonat­kozásban látszik elsősorban is aggályosnak. Először is az ilyen hitel valószínűleg igen drága volna, amennyiben nemcsak a hi­telnyújtók, de a gépeket és eszközöket szál­lító érdekeltségek is bizonyára bőségesen akarnak keresni. De aggályos azért is, mert nagy általánosságban a hitel nyújtásának ez a formája semmiesetre sem látszik al­kalmasnak a mezőgazdasági termelés jelen­tősebb fokozására, amire pedig elsősorban iszükségünk volnaj bár kivételesen előfor­dulhat, hogy valamely mezőgazdasági üzem­nél a többtermelós egyedül gépek, vagy esz­közök szállítása révén is biztositható. A ma­gyar ipar szempontjából mindenesetre sok­kal örvendetesebb volna, ha a mezőgazdaság többtermelését biztositó gépek és eszközök szállítása révén a jelenleg amúgy is súlyos viszonyok között lévő magyar gépipar is foglalkoztatáshoz jutna. Elvileg azonban külföldi gépeknek a magyar mezőgazdaság részére akár hitelbe, akár másként való szállítása ellen az ipar szempontjából ki­fogást tenni nem lehet, ha a jelenleg fenn­álló behozatali tilalmak megszűntek és a külföldről behozott gépek a magyar terme­lés védelmét szolgáló vámokat megfizetik. Mindaddig, amig a külföldi gépek behoza­tala engedélyhez van kötve, ilyen behoza­tali engedélyek csak azoknak az elveknek és szempontoknak keretében adhatók ki, amelyek ebben a vonatkozásban a magyar ipar védelmére gyakorlatban vannak. A iszóbanforgó tervezett hitelakció szempont­jából azonban ez a kérdés már aligha fog aktualitással birni, mert hiszen valószínűleg cSak hónapok kérdése, hogy a behozatali tilalmak nálunk véglegesen megszűnnek. Ezen időponton túl tehát csak arról ,lehet szó, hogy a magyar mezőgazdaság részére külföldről hitelbe szállítandó gépek részére semmiféle olyan kedvezmény nem engedé­lyezhető, amely a magyar ipar érdekeit érinti. De erről amúgy sem lehet szó általá­nos szempontból sem, mert hiszen azzaf, hogy egy államból, a konkrét esetben Ang­liából, kedvezményes feltételekkel enged­nék meg a gépek behozatalát, lehetetlenné tennék, hogy más államokkal kereskedelmi szerződéseket kössünk. A színház szenzációs napjai! Péntek Szombat Vasárnap Gyere be rózsám operett sláger Vasárnap d u. Három Grácia Hétfőn Csak felnőtteknek! Csak fel nőiteknek t Osztrigás Miczi! Az év végéig kell bemutatni a haszonbérszerződeseket. A pénzügyminiszter legújabb rendelete. Ismeretes,, hogy a gazdaközönség sok helyütt rendkívül súlyos bírságolást szen­vedett amiatt, hogy a haszonbéri szerződé­seket kellő időben nem mulatta be illeló­kezés végett. A bírságolás miatt országos volt a felzudulás s a kormány ennek ha­tása alatt szükségesnek látta a gyökeres or­voslást. A panasz ugyanis mindenütt ar­ra hivatkozott,, hogy a haszonbérleti szer­ződések bemutatási kötelezettsége nem' ment át a köztudatba s a mulasztóknál hiányzik az illeték csonkít ási szándék. Ezen alapszik a pénzügyminiszter leg­újabb rendelete. ^ A rendelet külön bekezdésbe intéz­kedik a szóbeli és írásbeli haszonbérszer­ződésekről. ' A szóbeli szerződéseknél,, ha a be­jelentésre kötelezett felek az 1920. ja­ihuár 1-én még érvényben volt vagy azóta kötött irásba nem foglalt haszonbérleti szerződéseiket az illetékes m. kir. adóhi­vatal által megállapítandó illetékeket befi­zetik a háromszorosan kiszabadítandó il­letékből az egyszeresen felüli részt hivatal­ból törlik. A bejelentést írásban keli meg­tenni. Csak írástudatlan felek bejelentését foglalja irásba az adóhivatal. A bejelentés­ben fel kell sorolni a haszonbérlő ne­vét,. lakását, a bérlemény tárgyát, területét, művelési ágát, a szerződés tartalmát, a ha­szonbérösszeget és sallangokat. Az írásbeli még be nem mutatott szerződéseket szintén 1924. december 31-ig kell bemutatni. Ez esetben a fejemelt il­leték egytizedét az év végéig befizeti. — Az írásbeli szerződést másolattal ellátva kell az adóhivatalnál bemutatni, 1924. december 31. után bemutatott szerződéseknél illetékmérséklésnek heíye nincsen. A rendelet nem intézkedik kifejezet­ten azokról az esetekről,, ahol a féléméit illetéket feljelentés folytán már be is haj­tották a félen. Azonban abból,, hogy 'min­den 1920. január 1-én még életben volt, vagy azóta kötött szerződést be lehet je­lenteni, következik, hogy ezzel a joggal az is élhet,, akit a közbeeső időben már elmarasztaltak a felemelt illetékben. — Nincs intézkedés azonban a befizetett, felemelt illetékek visszatérítése iránt,, ami igen nagy hiányosság. Javításokat elfogadunk. MO DER N Kölcsönkönyvtár az Ujságboltban, Az Apolló fűtve van ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom