Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-18 / 239. szám

8 1924. október .11 Orvosolt panaszok. Miután végkép meg lehet állapítani, hogy tökéletesen elsimult az a válság, ame­lyet a földmivelésügyi miniszter lehangolt­ságából s az ezzel kapcsolatba hozott kis­gazda kívánságokból dagasztottak politikai nehézséggé, nem lesz érdektelen rámutatni arra, hogy milyen jelentéktelen és könnyen elsimítható látszólagos ellentétek voltak azok, amelyekből ellenzéki oldalon, sajtó­ban s a nyilvánosság egész fórumain kor­mánybukásról, rendszerváltozásról s orszá­gos megrázkódtatást hozó esetleges uj vá­lasztásokról gyártottak hireket. A nemzet­gyűlés szünete alatt a választóik körében megfordult képviselők közvetlenül értesül­tek természetesen az egyes kerületeknek részben lokális, részben országos érdekű pa­naszairól, látszólagos sérelmekről, egy­szersmind méltányolható « kívánságokról, amelyeket a pártnak a politikai esemé­nyekre való felkészülését előkészítő kon­ferenciáján kötelességszerűen szóba is hoz­tak. Igy alakult magában az egységes párt­ban az agrár velleitásu csoport tagjaiban az a felfogás, hogy sürgetőleg kell szor­galmazni azokat az adminisztrációs s a pénzügyi közigazgatás körébe vágó rendel­kezéseknek végrehajtását, amelyeknek ke­resztülvitelét ki sem kívánja őszintébben, mint maga a kormány és maga a kormány­zópárt, mely a szóbanforgó kérdésekben életrehivott kormányrendeleteket annakide­jén megalkotta és törvényerőre emelését elő­készítette. Ilyen a földreform, ilyen a rok­kantügy, ilyen a mezőgazdasági hitel stb. [Érthető, hogy minden törvény és rendelet végrehajtása során merülnek fel nehézsé­gek és sokszor a végrehajtó szervek ag­gályos elővigyázatossága miatt lassúbb tempóban történik az intézkedések megté­tele, de az is bizonyos, hogy a kormánytól kiinduló intenció s a rendeletekben kifeje- j zésre jutó tiszta szándék előre nem számol- j hat akadályokkal, "amelyek könnyen elimi- j nálhatók s hozzá csupán az egyes resszort­ügyek közötti megértésre és előzékenységre van szükség. Legjobban illusztrálhatja ezt a megállapításunkat a kisüst példája s a vagyonváltságföldek ügye is, amelyekhez, valamint az adóki-vetési- anomáliákhoz fe­lelős pénzügyi kormányunk konsiderációja kell, nem pedig ellenzéki oldalról fűtött felelőtlen elegédetlenség. Általában mond­hatjuk, hogy nagyobb tárgyi biztosítékot ma­guk a kisgazdák sem követelhetnek válasz­tóközönségük panaszainak orvoslására, mint a kormánynak határozott igyekezetét min­den téren a legteljesebb és mindenkit ki­elégítő olyan intézkedések megtételére, ame­lyek a személyi jellegű változások közbeik­tatását is teljes mértékben feleslegessé te­szik. Bizonyos, hogy azok számára volna kedvező egy valóban komplikált válság, akik, ha már kormány buktatást nem lehet végbevinni, a személycserék felidézésével szeretnének, legalább látszólagos eredményt elkönyvelni a kabinet egysége s a kor­mányzópárt iszilárd összetartásának rovásáj-' ra. Szó sincs arról, hogy pontokba foglalták az egységespárt kisgazdaszárnyán a köve­teléseket s hogy személyi változásokkal kel­lene megoldani azoknak választóik érdeké­ben tett jóakaratú kívánságait, akik ma is igazi pillérei az egységben megnyilvánuló nemzeti összetartásnak. A LEGÚJABB ŐSZI ÉS TÉLI DIVATLAPOK ty> KAPHATÓK AZ UJSÁGBOLTBAN Kegyeletsértés történt Nagykálióban Simonyi óbester emléktáblájával. ' Negyven évvel ezelőtt levették a táblát a szülőházról és a tűzhely alá építették, Mikecz István alispán az emléktábla kegyeletes megőrzése érdekében lépéseket tett. A Jósa Muzeumba kerül a vitéz óbester emléktáblája ? Nyíregyháza, október 17. A Nyirvi­dék tudósítójától. A históriai emlékekben páratlanul gazdag Nagykálíón ak egyik országos neve­zetessége, hogy ott született Simonyi Jó­zsef óbester, a leg pndás magyar hős. Ma igénytelen kis ház a vitéz óbester szülőhá­za. Braun Ignác a ház tulajdonosa és ab­ban a szobában, ahol a ngy magyar ka­tona bölcsője ringott, korcsma van. Most, hogy az Állóid tudományos felkutatásával kapcsolatban számos tudós fordul meg Nagykállóban, mind érdeklődik Simonyi óbester szülőháza iránt. A kutatók vala­mennyié^ a tudós református espereshez, Görömbey Péterhez fordulnak információ­ért, aki vezeti őket Simonyi óbester szü­lőházához, ahol mindannyiszor fájdalom­mal kell látnia, hogy az az emlékkő, amely, valamikor a ház Mában volt, most egy korcsmában a padlóban van elhelyezve és a korcsma tűzhelyének al apjáuf szolgál. — Görömbey Péter esperes bben a kegye­letet és ízlést sértő ügyben a község elöl­járóságához fordult, ahol jegyzőkönyvet vettek fel a megindított/ vizsgálatról. — Megállapították, hogy az emlékkő a Braun Ignác-féle házban van, 80—90 cm. átmé­rőjű köralaku kő, amelyen a következő bevésés van: Simonyi József óbester 1818. Braun Ignác azt mondja, hogy ezt az em­lékkövet ezelőtt 40 évvel az előző tulajdo­nos, Reichmann Éliás vétette le s ő he­lyeztette eí a szoba padlójába a tűzhely alá. Most is ott a kő, egy kissé meg van taposva, meg van töredezve, de a felírás még kiveheti) rajta. Az elöljáróság a szemléről felvett jegyzőkönyvet meg­küldte Mikecz István alispánnak és a to­vábbi teendők tekintetében intézkedést kér azzal, hogy mig az alispán nem intézkedik, nem nyúlnak az emlékkőhöz. Mikecz Ist> jván alispájn a nagy magyar katona iránt' ér­zett kegyelettől áthatva, nyomban' lépése­ket tett az emlékkő megmentése érdekében és a következő leiratot intézte Nagykálló elöljáróságához: — A jelenleg méltatlan helyen lévő emléktábla nem magánérdekből, hanem közadakozás utján készítetett és állítta­tott régi helyére s igy a ház eladásával nem szállhatott a jogutódra. A vitéz tetteiről hires huszárezredes születési szobája faláról való eltávolítása kegyeletsértés volt. Miért is a történelmi emléktábla mostani helyéről kiveendő s ha még ép állapotban van, kivül az épü« let falába állítandó lel. Ha pedig a szüle­tési ház megjelölésre nem alkalmas, ugy a Vármegyei Jósa Múzeumba szállítandó be megőrzés végett. A nagy történelmi multu Nagy­kálló közönsége azonban önma­gát becsüli meg, ha kiváló szülötte, a bámulatos vakmerő­sége és hőstettei által hiressé vált báró Simonyi óbester szülőházát azon a részen, amelyben bölcsője ringott, méltó mó­don és megfelelő szövegű emléktáblával megjelöli az utókor számára hazafias ér­zésének növelésére, nagyjaink kegyeleté­nek ébrentartására. Ezek Mikecz István alispán megszive lést váró szavai, amelyek bizonyára vissz­hangra találnak a dicső emlékű Nagykál­ló közönségének szivében s a község jóvá­teszi, amit négy évtizeden át a magyar mult nagy emlékei iránt érzéketlen embe­rek elkövettek. ' Rákosi Viktor regénye! HOLNA P KEZDŐDIK AZ ÉLET IGAZ TÖRTÉNET 7 FELV. RÁKOSI TIKTOR „Utrechti" Diákok regényéből filmre irta és rendezte: FORGÁCH ANTAL SZEMÉLYEK: Bótay János Bírna) Róza > gyermekei Anikó) Simándy Pál. írva fiu BaljoD, ker. tanácsos Arlhur) Sí"™™ Szentpály Tamás ügyvédbojtár .... Puskás Gábor, jogh. Steiabaeh Richárd lovag Szarvasy Somi Verebes Ernő KOrthy Teréz H<rmath Hilda Komnothy Gyula Stella Gyula Korda Máry Lázár Gida Mihó Lf szló Bende László Boray Lajos Péntek-szombat vasárnap A magyar kinematográfia remeke az Apollóban *I|ST5 VRt soí }T>m Péntektol FIX FOX BURLESZK - DIÜDALBIN KCKBa£ Szombat-vasárnap-liétfő-kedd: Antónia Budapest szenzációja!

Next

/
Oldalképek
Tartalom