Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)
1924-10-16 / 237. szám
2 •^Bmarsvnismmiieig^iBmsmssBmiie 1924. október 16. itameenaBBauimam tHxaaauaut Ki kell építeni a nemzeti frontot. Irta: Varga Gáza dr. Perényi Zsigmond báró a Magyar Nemzeti Szövetség ötödik országos közgyűlésén elnöki megnyitójában többek között ezt mondta: »A mi célunk nem az, hogy polgári frontot teremtsünk, hanem az, hogy kiépítsük a nemzeti frontot»« Mély értelmű szavak ezek, amelyek nem férnek meg egy gyülésterem szük falai között, Ennek a nagy igazságnak csendülni, harsogni, zúgni kell szerte az országban, tul a trianoni határkon is és mindenütt, ahol magyarok élnek. Erős nemzeti front nélkül nem lehet magyar jövő! Nem kell bölcsesség annak a felismeréséhez, hogy az összetartás olyan erő, mely nélkül sem államszervezet, sem nemzet, sem semmiféle olyan intézmény fenn nem tartható, mely embercsoportokra alapítja létezését. Vessünk egy futó pillantást a történelembe. Látjuk, mint omlottak össze egykor hatalmas államok, mint semmisültek meg, pusztultak el vagy sülyedtek jelentéktelenségbe egykor virágzó nemzetek. Piramisok égibemeredő csúcsán egykor dicsőséges nép történelmének emléke lebeg, a letűnt klaszszikus, görög és római világ fényét, hatalmát ma már csak omladozó oszlopok jelzik, az istenek egykor ragyogó csarnokaiban az enyészet kisért. A föld alól tudós kutatók egy rég letűnt világ legendás emlékeit hozzák napfényre: olyan dokumentumokat, melyek nemzeti nagyságról, népek boldog életéről, hatalmáról, kultúrájáról és erejéről tanúskodnak. A történelem bizonyítja, hogy ezek az egykor hatalmas államok azért pusztultak el, mert a nemzet egységét viszálykodás, egyenetlenség, az uralkodók és nép közötti ellentétek miatt kitört forrongások, semmisítették meg. Ilyen példákkal tele van az egész világhistória egészen a legújabb időkig. De a történelem igazolja azt is, hogy jelentéktelen nemzetek, a világ sorsának intézésében szerepet alig játszó népek is naggyá, hatalmassá tudtak fejlődni, ha céltudatos akarattal, nemzeti öntudattól áthatott szívvel teremtették meg a nemzeten belül az egységet, ha elég önzetlenek, áldozatosak, lélekben nagyok tudtak lenni annak az igazságnak megértésére, hogy az egyesek alája tudták rendelni magukat az összesség'' a nemzet nagy céljainak. Japán szinte a" szemünk előtt nőtt ki az ismeretlenség ködéből nagyhatalommá, mert akadtak erős, öntudatos vezérei, akik egységbe kovácsolták az addig szervezetlen testvértörzseket. SZÍVÓS kitartással, fáradhatatlan tudományszomjjal és tehetséggel megáldott férfiak modern államkeretbe illesztették, a nemzetet s biztosították számára a fejlődést, a jövőt. Hogy Japán milyen súlyt és tekintélyt képvisel ma a világ sorsának inté^ zésében, a világpolitika legújabb eseményei igazolják. Japán fejlődésének, nagyságának és hatalmának egyszerű a titka: a nemzetet sí került egységbe szervezni, a nemzeti Öntudatot feltámasztani, megerősíteni. A magyar nemzet is nagy, hatalmas és erős volt mindig, amikor összetartott és a nemzeti célokért áldozni tudott, de pusztulásnak indult, valahányszor megbomlott soraiban az egység. A forradalmak rugói sem voltak mások, mint azoknak az ellentéteknek kiélesedései, melyeket az idők során, de különösen a háború alatt különböző politikai célok -érdekében egymással szemben álló társadalmi osztályok és érdekcsoportok támasztottak. Az ellentétek megbontották a nemzet egységét, széthúzás, gyűlölet vett erőt a lelkeken, melyeken át a forradalom vörös kocsija berobogott a magyar földre. A Magyar Nemzeti Szövetség elsőrendű feladataként iktatta programjába, a nemzeti egység megteremtését. Apostoli buzgalommal fáradozik azon, hogy minden magyar lélekben lángra lobbantsa a nemzeti öntudatot, a megértést, az áldozatkészséget a nemzet nagy céljaira. Mi lehetne más, magasztosabb cél előttünk, mint visszaküzdeni a nyomorba sülyedt haza földjére a régi boldogságot, emberhez méltó életet biztosítani a mindennapi kenyér gondjával agyongyötört magyarnak, összeforrasztani ismét az ország szétdarabolt testét, visszaimádkozni a magyarok Istenétől a régi szép Magyarországot.. . Hogy a munkában minden kéz, az érzésben minden szív, a gondolkodásban minden agy egyet akarjon, egyért lelkesüljön, ezen fáradozik a Magyar Nemzeti Szövetség. Ennek a nemes célnak megvalósítására szükség van minden jó magyarra. Nem ícsak a polgári osztály, de a társadalom minden rétege egyaránt kötelezve van arra, hogy dolgozzé;k, küzdjön és áldozzon a magyar Holnapért, a jobb jövendőért. Ha ezt megérti itt a magyar földön mindenki, társadalmi osztályára, vallásfelekezetére, világnézeti felfogására való tekintet nélkül, ha a nemzet egyetlen célja felé vezető uton minden jó magyar találkozni fog, akkor lehet hitünk egy boldogabb jövőben: a magyar feltámadásban. Ez a gondolat vezérli a Magyar Nemzeti Szövetséget akkor, amikor újra, erős lendülettel kezd hozzá a nemzet szervezéséhez, hogy a csonka haza minden részén, városokban és falvakban egyaránt őrtüzeket gyújtson a nemzeti öszszetartás nagy eszméjének. Erre az eszmére világított reá Perényi Zsigmond báró, amikor márványba kívánkozó szavakkal szólt a nemzethez: »A mi célunk nem az, hogy polgári frontot teremtsünk, hanem az, hogy kiépítsük a nemzeti frontot.« Súlyos kritika hangzott el a vármegye közgyűlésén a Munkásbiztositó Pénztár ellen. .4 béli vetett djak 80 SZcLT'cfflólicl ch dminisztrációra ke:/. — ,4 vármegyei kórházat a bezárás veazo/ye fenyegeti. — A mu^kasbiztosifási dijakból fent lehetne tartani az összes kórházakat. — A Munkásbiztositó Pénztárt be kell olvasztani a kórházakba. Nyíregyháza, október 15. Saját tudósítónktól. A Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának tegnap délelőtti közgyűlésén szinte vádszámba menő súlyos kritika hangzott el a Munkásbiztositó Pénz tár ellen. Erről a szociális népjóléti intéz menyről sok panaszt hallottunk már, de t panaszoknak ilyen komplexumát váraié gyei közélelünk legelőkelőbb fórumán so hasem hallottuk. Valósággal megdöbben tőek azok a z adatok, amelyek ennek az m tézménynek az antiszociális müködésérő szólnak, épen ezért csak helyeselni tudjuk hogy vármegyei életünknek leghivatottabt testületében hangzottét ez a kritika, amelj világosan, tárgyilagosan tárja fel a hefyze let. Az erről szóló tudósításunk a követ kező: A tegnapi közgyűlés tárgysorozatánál 1. pontja igy szólt: Alispáni jelentés t vármegye közigazgatásának 1924. I. félév állapotáról. A jelentést Virányi Sándor fő jegyző olvasta fel és utána első hozzászóló nak Énekes János bizottsági tag jelent ke zett s a következőket mondotta:' — Az alispáni jelentéshez már az ár landó választmányban hozzászóltam és ki fejeztem legnagyobb elismerésemet azér a komoly igyekezetért, amellyel a várme gye első lisztviselője igyekszik visszaáíli tani a békés állapotokat s a vármegye közigazgatás tökéletesbilésére törekszik. Azonban a jelentésnek azon része mellel amelv a várme,evei közkórház szmnnn helyzetét festi, nem lehet szó nélkül elmenni. Szinte hihetetlennek tűnik föl előttem, hogy épen most, amikor a lehetetlenül, rossz gazdasági viszonyok következtében azok is rákényszerülnek a kórházi ápolásra, akik a jobb időkben attól tartózkodtak, a vármegyei közkórház további fentartásának problémája kerüljön szőnyegre. Általános megdöbbenést váltana kj, ha a vármegye kénytelen i®nrie közkórházál bezáratni. Az állam képtelen a kórházat fenn tar tanfi s a társadalomra akarja zet a kötelességet áthárítani, peclig a társadalom annyira igénybe van véve, hogy más uíal és módot kell találni ennek a kérdésnek a megoldására. Épen ezért a parallel intézményeknél kell elkezdeni a szanálást. — Közbekiállás: a munkásbiztositónál!! jÉnefees János: Egy kézbekelf egyesíteni ezeknek az intézményeknek a vezetéséi. Ugy vélem, hogy a kórházzal kapcsolatban jobban teljesítette volna kötelességét a Kerületi Munkásbiztosító Pénztár, mint most, amikor a nagy összegű dijakat hajtja be csak, de amikor a munkásnak orvosra és gyógyszerre volna szüksége, nem részesül megfelelő támogatásban (Helyeslés.) Pedig manapság majdnem mindenki tart alkalmazottat s • igy mindenki adófizetője ennek az intézménynek (Közbekiáltások: Igaz! Ugy van!) — Meg kell állapítanom, hogy a munkásbiztositó pénztár nem teljesiti feladatát. (Élénk helyeslés.) A munkásbiztositó pénztár összes bevételeinek 80 százalékát adminisztrációra kiölti s csak 20 százalékát fordítja az orvosok fizetésére és gyógyszerekre. (Zajos helyeslés.) Pedig ha ezt az adót bekpcsohiánk a vármegyei közkórház költségvetésébe, ugy a befolyó jövedelem teljes n szanálná a kórház budgetHolnap kezdődik az élet...! Sü Jimmy anya lesz _ Puskáz az éjszakába n i"
