Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-05 / 228. szám

1934. október 5. Werner Sombart előadása az osztályharc gondolatáról. A forradalmi osztáljharc teóriája durva. A Magyar Távirati Irocla jelenti Mailáth József gróf most tért visszi Stuttgartból, ahol a Szociálpolitikai Tár sulat közgyűlésén részt vett. Mailáth gróf a közgyűlésről a következőket mondotta: — A laikusok közül csak kevesen ismerik a szociálpolilikai társulat céljait és működését s épen ezért szükségesnek tartom, hogy néhány szóval róla megeml^ kezzem . — A német birodalom egyik legszá mottevőbb tudományos egyesülete még a \ háború előtti időkben is a" Vereín lur Sozialpolitik volt, mely még 1872-ben alakull meg Eisenachban. A társulatot az Oppenlreimer által «Kathleder-szocialisták nak» csúfolt neves nemzetgazdászok, mint 'outfiiiwa ol'nq 'jgiignAV 'J1°PY Jatjouups Conrad, stb. hozták létre az akkoriban nagy tevékenységet kifejtő Manchester-féle szabadkereskedelmi iskola egyensúlyozásául és mert ugy vélték az alapítók, hogy az állam nem törődik eléggé a munkások érdekeivel. — Ez a társulat legutóbb tartottá meg három napra terjedő 51. közgyűlését Stuttgartban a tagok impozáns részvétele mellett. — Az első napon Sombart Werner berlini egyetemi tanár tartott előadást (tAz osztályharc gondolata* címen, míg a második napon az agrárvámok kérdése körül fejlődött ki hatalmas vita. A harmadik napon valuta-technikai és egyéb pénzügyi kérdésekről tárgyaltak. — A legérdekesebb Sombart tanár előadása volt, mely egy egész napot vett igénybe. A szónok három részre osztotta fel témáját, mégpedig történeti, kritikai és politikai részre. Magát az osztályharc teóriáját az osztályelvre és hatalmi elvre bontotta, mint amelyeken az egész teória alapul. — Osztáfyelven azt érti Sombart, hogy a történelmet szövetkezés által egyesült tömegek csinálják, mlyek valamely érdekből egyesültek. Minden szövetség tehát érdekszövetség s uralkodni az az érdek, illetve szövetség fog a öbbi felett ,mely a gazdasági élet elvi kialakulásához tartja magát. A hatalmi elv azt jelenti, hogy a történelmein belül az egyedül mér tékadló faktor az egyes egyedekben, vagy azok csoportjában rejlő hatalom. — Ez elvek egyesítése az osztályharc Ez a teória, amelyeket Sombart szociálnaturalizmusnak nevez. Az ember alapjában véve a természetnek egy része és mint ilyen, mozgása a természeti törvényeknek van alárendelve. A szocialnaluralizmus oly időben keletkezett, mikor a közösség érzete az emberekben felbomlott, szabad tere nyílott az önzésnek és felléphetett a kapitalizmus, továbbá amikor á tömegek, mint politikai tényezők jelentek meg. — Ez a felfogás természetesen egészen más valami, mint amit napjainkban osztályharcon értünk. Ezt a mai elméietet Sombart forradalmi osztályharc-elméletnek nevezte, melyet bár ugyanazokból az okokból az inditóokokból keletkeztet, a forradalmi szenv<edJéIyek egészen eltorzítottak Ennél a súlypont a proletáriátusra esik, melyre a harc áthárult és amelyet hőssé magaszlositottak. Hozzájárul ehhez még az a körülmény, hogy az osztályharc i col a szociálizmus ideológiájával ékesítették fel, melynek első tantétele szerint a proletariátus és a szocializmus egymástól elválaszthatatlanok. A teória tetszetőlsebbé tétele céljából azt az ígéretet fűzték hozzá a proletáriátus előtt, hogy az osztályharcot csak mint végső harcot keli megvívni, hogy a teljes boldogulás bekövetkezhessen. Ezzel a proletáriátust mintegy a megváltás táborává avatták. — Igy jutott az oszlályharc világtörténeti jelentőséghez, a proletáriátus pedig győzelmi hitéhez, melyet még fokoztak azzal, hogy az osztályharc elméletét ludomáfnyos mezzel vették körül. Ezek után Sombart rátért fejtegetéseinek kritikai részére s bírálat tárgyává tette mind az eredeti, mind az osztályharc elméletét helyesség, igazság és érték szempontjából. Helyes az a teória — mondotta Sombart — hogy osztályérdekek állanak fenn, hogy a gazdasági élet elvi kialakulásában valóban bizonyos érdekek jelentkeznek és 11ogy ebből bizonyos ellentét származik. Helytelen azonban az, hogy ennek az osztályharcnak annyi tartalmat, erőt és határozottságot tulajdonítanak, mintha az politikai programm, vagy világnézet volna. Nem igaz az, hogy az uralkodó osztály egyutlat közgazdaságilag is a leghatalmasabb volna. Az igazság szempontjából nézve az elméletet, nem egyes tudományos természetű állításokat cáfolt Sombart, hanem az egész felfogást. Szer rinte a forradalmi jellegű osztályharc elmélete a metafizikán alapszik és ez a metafizikai bázis korhadt. Ez az alap a már. röviden vázolt szocialnaturalizmus és ezt a világnak az igazsággal ellenkező alapfelfogása miatt vissza kell utasítani. Ez az elmélet — mondotta Sombart — ugyanis félreismeri azt, hogy az emberi lét két világból áll: a természet és a szellem világából és félreismeri, hogy a szellemi és az eszményi dolgoknak önálló életük van. Balgaság tehát at emberi cselekvés indító okait kizárólag a természeli erőkben keresni, mert önálló kezdeményezés csak szellemi és eszményi képességekbői fakadhat. A történelemben nem ösztönösen mozgatott emberek hömpölyögnek, haneni szellemi és természeti erők mérkőznek. — Sombart tanár ezután áttért az osztályharc értékelésére. Megállapította, hogy a forradalmi osztályharc teóriája durva, mert minden emberi cselekvést lealacsonyít. E teória a tömegek lelkiéletére nézve veszedelmet jelent, mernt gyűlöletre uszítja az embereket eg3*más iránt. Nem várhaljuk tehát, hogy ebből a gyűlöletből, melyet az osztályharc teóriája teremtett, a szeretet országa fog felbukkanni. — De máskülönben is veszedelem ez az elmélet a nyilvános és politikai életre nézve is, mert kizárja a békés együttélés lehetőségét s ezért az osztályharc csak bomlasztóan hat. Épen ezért a jövő társadalmanak — legyen az akár szocialista, akár tvommiinista — mégis csak nemzetinek is kell leiv nie, mert különben nem állhat fenn. — Ezután arról a politikáról beszélt Sombart, melyet az osztályharc problémájával szemben követnünk kell. Küzdenünk kell ellene, de ez rationális okokkai nem történhet meg, mert a forradalmi osztályharc teóriájából már régen eltűnt minden tudomány és vakhitté, tvogmáv^ jelszóvá lett, mint azt a bolsevizmus oroszországi uralma is bizonyítja. Arra kell törekednünk, hogy e vakhitté, mondhatni babonává alakult teóriát az igazi hit váltsa fel s erre nézve Sombart nem Iát más sikerhez vezető utat, mint az Istenben való, régi hithez való visszatérést. Szerinte az Istenben való hitből ered az eszmében való hit és csakis az istenhitből jöhet az egyetlen újjáépítő hatalom: a szeretet. Rögeszme az, hogy oly emberek is szerethetik egymást, akik nem hisznek Istenben, mert az emberszeretet Isten szeretete. Ezt a hitet erős egyéniségeknek kellene a nép közé vinni. A küzdelem kilátásai — mondotta Sombart — ugyan nem reményteljesek, de nem is kilátástalanok, s lehel

5 hogy a megváltás épen a proíetártömegből indul ki. De el kell készülnünk arra is, hogy eselleg a nemtelen durvaság győz. Az osztályharc letiprása a szociálpolitikának valóban legmélyrehatóbb és leghatározottabb problémája. Ha ezt nem sikerül valami uton-módon megoldani, menthetetlenül a végelpusztulásnak megyünk elébe. — Sombart előadását hosszantartó tetszésnyilvánítással fogadták, majd egész estig tartó vita következett. A Máv. palotaja már tető alatt van. 21 lakás novemberre már beköltözhető lesz. — A palotát csak nyakigérő sárban lehet megközelíteni Nyíregyháza, október 4. Saját tudósítónktól. A Máv.-nak a kisvasúti végállomással szemben épült hatalmas és méreteiben imponáló palotája már tető alá került és javában folynak a vakolási munkálatok. Illetékes helyről nyert értesütés szerint a tervezett 41 lakásból 21 novemberre már teljesen beköltözhető állapotban lesz. S

zombat este megnyílik az uj vendéglő hurka kolbász esttel Bethlen-utca 52. ez. alatt. A negyvenegy lakásból 3 egyszobás, 29 kétszobás és 9 háromszobás lesz, ezenkívül itt nyernek elhelyezést a Máv. és Hév. osztálymérnökségek hivatalai is. Azt hittük, hogy ez az épület Nyíregyháza lakáshivatali statisztikájában jelentős tételként fog szerepelni, azonban csalódtunk ebben a föltevésünkben, mert az összes lakásokat a még mindig nélkülöző vagónlakók, továbbá azok fogják elfoglalni, akiknek lakóhelyük nagyon távol esik a vasüti állomástól. Másrészt azonban megnyugtató, hogy a Máv.nak módjában van gondoskodni alkalmazottairól és végre megszüntetheti a tarthatatlan vagónlakást. í" A palota teljesen modern berendezésű, vízvezetékkel és villanyvilágítással van ellátva, a központi fűtést azonban az épület tervezői, mint be nem vált intézményt, nem vezették be, hanem minden szobába vaskályhákat helyeztek. A központi fűtésnek ugyanis Borsalinó őszi kalap különlegességei megérkeztek Faragóhoz