Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-04 / 227. szám

2 J&imwÉK 1924. október 4. Nagyarányú akció indult meg a nyíregyházi tisztviselők házhelyeinek beépítése érdekében. Dr. Kállay Miklós főispén, dr. Bencs Kálmán polgármester teljes e/ejükke! támogatják az akciót. — Csak együttes építésről lehet szó. — Állami és városi támogatással kell az építési kölcsönt megszerezni. — Dr. Ragó József elnök minden igénylőt tájékoztató nagygyűlést hiv össze. Nyíregyháza, október 3. A Nyirvidék tudósítójától. Az O. F. B. megítélte a nyíregyházi igényjogosult tisztviselőknek a 300 négyszögölesháztelkeket. A beosztással megbízta a városi tanácsot, amely viszont egy; bizottságot választott a föld kiosztásának, a bérletügy, a megváltási ár kölcsönös megegyezés utján való elintézésére. — A házhelyek kiosztásának ellenőrzésére az Orsz. Földbirtokrendező Bíróság Korláth György dr. sátoraljaújhelyi táblabírót bízta meg. A házhelyek kiosztása tekintetében az is benne van az O. F. B. ítélet tében, hogy elsősorban azok juttaitandók a telkekhez, akikben komoly építési szándék van, amin bizonyára épittetési képesség értendő, mert minden igénylőnek ugyancsak komoly az épittetési szándéka* A város a napokban hirdetményt tett közzé, hogy azok az igényjogosullak, akik házhelyet kaptak (a névsorukat a városházzá kapualjában, a hirdető táblán olvashatjuk) és akiknek komoly épittetési szándékuk van ,nyolc napon belül jelentkezzenek a gazdasági intézőnél. Jelentkeztek is eddig mintegy hetvenen, tíie az igényjogosultak nagy részében bizonytalanság és aggodalom támadt, hogy most már mi lesz. Építtetésre most kevés igénylőnek vannak kéznél a milliói, hisz akiknek ma százmilliói vannak, nem is lehettek tulajdonképpen igénylők, mert hiszen alapjában véve nem igazi «nincstelenek.» Az aggodalom és bizonytalanság teljesen fölösleges. Bagó József dr. törvényszéki biró, a Kansz szabolcsvármegyei törvényihatóságának fáradhatatlan elnöke, aki már régóta és állandóan foglalkozik a házhelyhez juttatás és a házépittetés sokágazatu kérdésével, megjelent a városházán és ínformációt kért a fennt jelzett hirdetményről, közölvén, hogy ha kor moly szándék igazolásáról van szó s ez sürgős határidőhöz van kötve, kész az* egész Kanszba tartozó egész igénylői tábor nevében bejelenteni a komoly, épittetési szándékot. Erre nem került sors, mert illetékes helyen kijelentették, hogy a hirdetmény csak tájékozódást szolgált s az, hogy ha valaki nem jelentkezett, nem jelent semmiféle néven nevezendő jog csorbulást vagy sérelmet . Dr. Ragó József elnök azonban mást is tett. A Kansz igényjogosultjai nevében küldöttséget vezetett dr. Kállay . Miklós főispánhoz, akitől a házhelyhez jutottak nevében támogatást kért állami épitési kölcsön megszerzésié érdekében. A főispán nemcsak hogy teljes erővel való támogajtásáról tett határozott kijelentést, de értékes tanácsokat adott és kifejezésre juttatta, hogy a nagyjelentőségű akció érdekében már most érintkezést keres a kormányférfiaknál. A főispántól a küldöttség dr. Bencs Kálmán polgármesterhez ment, aki az j első perctől kezdve a legnagyobb készség- ; gel állott az igényogosultak segítségére. — I Az igénylők örömmel látták, hogy ugy a vármegye főispánja, mint Nyíregyháza város polgármestere készek a nagyszabású házépítő akció élén minden erővel támogatni a házhelyre jogosultakat. Dr. Ragó József elnök másnap részletesen m<jf?tárgyalta a házhelyek kiosztását megelőző tudnivalókat a fanács által kijelölt bizottsággal s ennek élén dr. Bencs Kálmán polgármesterrel. A Kansz igényjogosultjait át kell, hogy hassa az a tudat, hogy, a házihelyek kiosztásánál a város érdekei az: irányadók, mert ezek az érdekek a házhehelyekhez jutók elsőrangú érdekei is. A házhelyek kiosztása előtt a városi mérnöki hivatalnak el kell készítenie az uj városrész város rendezési, talaj nivellálási, utca stb. beosztási tervét, ami a téli hónapokon át megtörténhet. Ezzel nem veszítenek időt a házhelyet igénylők, mert külön csoportoknak nem érdemes, nem tanácsos, de nem is sikeres épittetési vállalkozásokba kezdeni. Az épitteLést és igy a házhelyek kiosztását egyszerre kell megkezdeni és együttesen végrehajtani. És ebben legfontosabb az épitVit *si kölcsön megszerzése. Ebben Nyíregyháza város segiLségére van szükség. Ugy a városnak, mini az építtető közalkaímazotítaknák egyaránt érdeke ugyanis, hogy azt a 60—70 milliárdos kölcsönt, amelyet a nyíregyházi igénylők az álfám támogatásával fel kell, hogy vegyenek, maga Nyíregyháza város vegye fel és garantálja. A képviselőtestület, ahol erről a kérdésről dönteni fognak, be fogja látni, hogy ezzel a garantálással a város semmit sem kockáztat. A város az ő általa felvett nagy kölcsönből egyenkint juttat az igénylőknek, illetve felépítteti nekik a kívánt házat, de a nyújtott kölcsön fejében leköti a város az illető házhelyét,az épitési anyagokat, illetve az épületet, leköti az alkalmazott aranylakbérét, amelyből aztán amortizálja a kölcsönt.. így az építtetők is jól járnak, mert a város garantálása mellett kilátás van a kölcsönre, amit külön a tisztviselők nem tudnának elérni, de jól jár a város is, mert kezében tartja az egész épittetési akciót, megvédheti a város érdekeit, biztosithatja, hogy a házhelyeken igazán csak az igényjogosult tisztviselők lakhassanak és a házat nem közalkalmazottaknak még abban az esetben se adhassák el, ha elköltöznek. Főképpen pedig Nyíregyháza város a kölcsön megszerzésével és az építkezések megindításával szinte egy csapással megszünteti a lakásínséget. Mindent összevéve a kölcsönnek a város utján való megszerzésié és felhasználása mindkét félnek mérhetetlen előnyére szolgálna. Dr. Ragó József elnök a kölcsönügy

r gyel egyidejűleg tárgyai egyes építtető vállalkozókkal is és mindezekről az égetően fontos kérdésekről rövidesen legkésőbb tiz napon belül egy nagygyűlésen tájékoztatja a házhelyeket igénylők valamennyiét, akiket ebből a célból össze fog hívni. Mi lesz a Városi Gyüjteménytárban? A G> üjteménj tárat Nagy E ek műszaki tanácsos rendezi be. A közönség örök időkre elhelyezheti a Gyüjteménytárban értékes reliquiáit. — Horváth János tanitó iparművészeti targyai. Nyíregyháza, október 3. A Nyirvidék tudósítójától. I A centennáriumi kiállítás egyik legérdekesebb része a város egész múltját feltáró kultúrtörténeti kiállítás volt. A főgimnázium hatalmas dísztermét teljesen betöltötték az értékes, sokat mondó relikviák, amelyekről annak idején részletesen beszámolt a Nyirvidék. A hatalmas gyűjteményanyag jól áttekinthető rendezésben került a látogató közönség elé. Az emberfeletti munkát, amelybe az óriási anyag összegyűjtése, számontartása, rendezése került s aminek oroszlánrésze a városra vonatkozó térképek, grafikonok hónapokon át tartó lelkiismeretes elkészítése volt, Nagy Elek műszaki tanácsos végezte igazán megörökítésre méltó odaadással és sikerrel. Nagy Elek műszaki tanácsosnak, aki az iparművészeti kiállításon is feltűnt finom poezist lehelő intarziáival és filigrán bútoraival, a kiállítás zsűrije aranyérmet adott. Az ő nagy munkájában osztozott Kardos István kulturtanácsnok. A történelmi tárgyak érS

zombat este megnyílik az uj vendéglő hurka kolbász esttel Bethlen-utca 52. sz. alatttékelésében, elrendezésében kiváló szerep jutott Kiss Lajosnak, a vármegyei JósaMuzeum kitűnő igazgatójának és az archeológiában olyan szép készültségü Petrikovics Lajos egyetemi hallgatónak. A kulturhistóriai kiállításról sok tárgy visszakerült a kiállító tulajdonoshoz, de annyi értékes dokumentum maradt igy is a város tulajdoná ban, hogy elérkezett az ideje az önálló városi muzeum megalapításának. Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester nyomban átlátta a kiállítási anyag jelentőségét s ha még nem is érkezett el a teljes városi muzeum létesítésének ideje, elhatározta, hogy Városi Gyüjteménytárat létesít és erre a célra már ki is jelölte a városháza egyik szobáját. A Gyűjtemény Tár berendezését Nagy Elek műszaki tanácsos kitűnő históriai és művészi érzékére bízta, a város polgármestere és Nagy Elek értesülésünk szerint már hozzá is kezdett Kardos István kulturtanácsossal a Gyűjtemény Tárat előkészítő munkához. A Gyűjtemény Tárba kerülnek mindenekelőtt a város régi térképei, általában a kultúrtörténeti kiállítás gazdag térkép és grafikai gyűjteménye. Ide kerülnek azok az okmányok is, amelyek a kiállítás alkalmával kilépve a levéltárból, jól szemléltették a város keletkezésének és fejlődésének főbb fázisait. A Gyűjtemény Tárnak értékes kincsei lesznek Horváth János nyíregyházi tanító iparművészeti tárgyai is, amelyek nagy feltűnést keltettek a kiállításon is. Horváth János nagyszerű talentumát jól ismerjük a különböző munkakiállitásokról. Rendkívüli Borsalinó őszi kalap különlegességei m^gér K^zteK Faragóhoz