Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-30 / 249. szám

c j&immiK 1924. október 30. A pénzügyi palota építkezési jogának ügyében Smiják István és társai válaszolnak Pisszer János cáfolatára. Kaptuk la következő levelet: A' «Nyirvidjék» tekintetes Szerkesztő­ségének Helyben. igen Uszteli szerkesztő urü A' «Nyirvidék» tegnapi számában meg jelent «A pénzügyi székház építési jogát nem adták el» cimü cikkre óhajtunk vá­laszolni, mely válaszunkat nb. lapjában leközölni szíveskedjék. Ugyanis az a hir — melyet mi, alul­írottak bátorkodunk terjeszteni — hogy a helybeli pénzügyi palotát a valóságban Pollatsek és Eps tein budapesti cég építi, nem «rosszakaratu kenyéririgység­ből* táplálkozik, hanem sok apró momenf tumokból, valamint Polatsek és Ep­stein bpesti cég azon őszinte, kerek ki­jelentéséből, hogy igenis ők épilik a nyír­egyházi pénzügyi palotát, ök nem tagad­ják ezt a tényt, de miért is tagadnák,'hi^ szen ez nem büntetendő cselekmény, kü­lönben is joguk van vállalkozni. Érthetet­len azonban az, hogyj Pisszer János mindezek dacára a fenti hirt «szemensze­dett hazugságnak* és «rágalomnak» mi­nősiti és csak azt várja, hogy megtudja ki­től ered ez a rágalom, hogy, nyomban a bíróság elé állithassa. Mi ezen eset meg­történtének — ha tényleg oda kerülne a dolog — csak örülni fogunk, amennyiben a bíróságnak inkább módja tesz a fentie­ket kideritni, mint nekünk. S ha az eljá­rás során tényleg az tűnne ki, hogy hí­rünk alaptalan ,ugy, természetesen vállal­juk a következményeket, Hogy az ügy mielőbb tisztázódjék, már most kérnénk a következőkre felvilágosítást: Hogyan tud­ta és miért jelentette ki — még az épités megkezdése előtt — Pollatsek és Ep­stein budapesti cég egyik művezetője, hogy ők jönnek Nyíregyházára a pénzügyi székházat építeni; mire az illető nyíregy­házi meglepődve felelte: «Hiszen azt Pisszer és két társa kapta meg, hát ho­gyan jönnek önök oda? «Az igaz kérem, hogy ők kapták meg a munkálatokat, de a valóságban mégis mi fogunk építeni.» Továbbá, ha tényleg Pisszer és társai az igazi dologi kivitelezők és vállalkozók, akkor miért mondotta a pénzügyi székház egyik építési vezetője, a nála érdeklődő helybeli ácsmesternek — ki az ácsmunkára bepályázott — hogy: Az ácsmunka kiadása még nem történt meg, mert a beérkezett ajánlatokat felküldtük Pestre s még nem érkeztek meg. Miért küldték Pestre az ács ajánlatokat, ha itt helyben vannak a vál­lalkozók? Ha a pénzügyi székházat tény­leg Pisszer és társai építik, a helybéli dohánygyári épületeket pedig Pollatsek és Epstein és ezen két építkezés teljesen kü­lönálló és független egymástól, akkor miért jönnek a dohánygyár építésétől a munka­vezetők a pénzügyi székház építéséhez se­gédkezni és a mult szombaton miért fize­tett ki a pénzügynél lévő művezető 10 millió néhány százezer koronát a dohány bevallónál dolgozó főpallérnak heti mun­kabérekre. Továbbá a pénzügyi székház építéséhez — vasúton — érkezett égetett mészből szállítottak bizonyos mennyisé­get a dohánybeváltó építkezéshez. Hát itt már csak kell valami összefüggésnek lénni! Es van is, melyet kár tagadni, hazugság­Jön cimü legnagyobb sikert aratott filmjében* nak és rágalomnak minősíteni és különö­sen kenyéririgységből eredő rosszakarat­nak feltüntetni. Kár pedig azért, mert maga Pollatsek és Epstein az, aki Pisszer János építőmester tiltakozását megcáfolja, azon egyszerű, őszinte kije­lentésével, hogy igenis a nyíregyházi pénz­ügyi székházat ők épitik. Ezt különben )s a budapesti műszaki körökben nagyon so­kan tudják. j . Egyelőre csak ennyit a cáfolatra. nak Nyíregyházán, 1924. évi okt. 28-án Maradtunk igen tisztelt Szerkesztő ur­alázatos szolgái: < Smiják István, építőmester. Kiss Gyula, lakatos mester. Jakab Kálmán, ácsmester. A kis JACKIE COOGAN európai körútja. Párisban aratott babérokat az ifjú Coogan alig egy hónapja. Párisba utazott Amerikából főleg azért s hogy a nagynevű francia filmrendezőt Albet Gáncsot meglátogassa. , A 11 esztendős filmszínészt Páris népe, amely nem vette tulmegtiszteltetésnek Pick©­ford, vagy Fairbanks Douglas látogatását, a kis filmszínészt dédelgette. — Jellemző népszerűségére, hogy a szegény balkáni gyermekek javára rendezett előadásainak je­gyei, bár még ki sem voltak nyomva, elő­vételben mind elkeltek. — Párisi tartózko r dásuk második napján a gyermekek határo­zott kívánságára szülei elvitték a nagyhírű filmrendezőhöz, Abel Ga^c-hoz, aki termé­szetesen a legnagyobb előzékenységgel fo­gadta az intelligens, érett ítélőképességű, kis Jackie Coogant, Beszélgetéseik során a kis Coogan el­mondja a hires "filmrendezőnek, hogy Newyorkban látta legutolsó alkotását a y>Száguldó kerékét (La Rout). — Bár­mennyire iis iparkodtam, — mondja a kis Coogan — teljes egészében megérteni nem tudtam, azt hiszem, azonban, hogy az csak fiatalságom következménye, — amit azon­ban nem értettem, azt megéreztem. —Gyak­ran vagyok így a saját scenariumaimmal is. Nem szégyelem, mondja azután a kis Jackie Coogan, hogy sírtam a »Száguldó kerék« előadásán, de sirt a mamám és a papám is. Jackie Coogan-Éljen a király Jackie Coogan-Éljen a király Jackie Coogan-Éljen a király Jackie Coogan-Éljen a király Jackie Coogan-Éljen a király j SZEMELVÉNYEK a Notre-Dame-i toronyőr világfilmből. Ml történt a budapesti Urániában a ­Notredameí előadásán ? Az Urániában történt, szombaton, októ­ber 4-én este, Í0 óra körül. A pénztári helyi­ség zsúfolásig tömve. A pénztáros kisasszo nyok már rekedtre kiabáltak magukat a sok ostromra, hogy nincs jegy. De az emberek nem mozdultak. Már bent folyt a Notre Da~ mei toronyőr előadása, de azért a jegyost­rom folyt tovább. Kijött dr. Hodászi Béla, ax Uránia igazgatója is, hogy távozásra kér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom