Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)
1924-10-30 / 249. szám
1924. október 30 JNSíiüíideis: Nagykálló vitéz fia, Simonyi óbester, a földesúr. Amerikai utam emlékei. Az arad megyei Vadászi-uradalom. Nyíregyháza, október 29. "A' Nyirvidék tudósítójától . Simonyi óbester, a világhírű hős 45 évi katonai szolgálata alatt minden szabad idejét birtokán, a tízenegyezerholdas aradmegyei Vadászi uradalomhoz tartozó kastélyában töltötte, melyet 1815-ben építtetett. A többször átépített csinos kastély most Roller Pál földbirtokos tulajdona. A kastély hatalmas parkján vezetett keresztül a talpasi országút. Szép időben Simonyi a kastély tornácán tölté szabad idejét és mindig nagy érdeklődéssel nézte hogy a nagyobbára ismerős gazdák milyen lóval hajtanak el előtte. Mint a hadsereg első lovaskatonája, alig tudta magát türtőztetni, ha egy vézna, elcsigázott párát látott. Nem egyszer megtörtént, hogy cselédjeivel, akik valamennyien több kapulációs huszárok voltak, lekapatta a ló gazdaját ós 25 botot üttetett rá. De aíig kapaszkodott föl a delikvens a deresről, már ott állott egy vemhes jóvérű kanca a kocsisaragjánál, amit azután mint ajándoklovaf Vitt a parasztíiagyboldogan haza. A vadászi kastélynak a szabadságharc után-után következő rémuralomban lakosa volt az óbesternek minden tekintetben méltó fia Lajos, a Weinckheim-kabinet volt kereskedelmi minisztere. A szabadságharcot mint honvédhuszár-kapitány har colta végig atyai barátja, Schweidel tábornok oldalán. Világos után elfogták, Temesváron öt évi várfogságot szenvedett a későbbi miniszter, A hatvanas évek elején sokat beszéltek Aradmegyében egy gáláns huszáros kalandról, melynek egyik hőse Simonyi Lajos báró volt, egy szerelemre hivó holdas éjszakán váltott paripákon a nagyváradi kastélyába szöktette a (.sikós ruhába öltözött Kőnigsegg Júlia grófnét, néhai Ormos Péter aradi alispán feleségét. Simonyi báró a kaland után nőül vette a szépséges grófnét, de házassága nem volt boldog és hamar elváltak egymástól. A világhírű hősnek r igen értékes ereklye tárgyait lehet pár év óta látni a Nemzeti Muzeum régiség tárában, ahol legutóbbi látogatásomkor mélyen meghatva vettem kezembe Simonyi óbesternek pompás damaszkuszi kardját, melyet Lyonban Angereán francia tábornagytól zsákmányolt. Ott van még az óbester hatalmas nagy lovassági pisztolyai, csákójának kócsagforgója és a hires ezredesi piros zsebtárcája, amely feltartotta a négy deka nehéz golyót, melyet egy francia gránátos egész közelről rálőtt. Az árkádos sírboltok mellett lévő sírt július végével egy nagyobb szabású bronz mellszoborral jelölik meg, melyet egyik tehetséges szobrászművészünk mintáz meg a Szépművészeti Muzeumban elhelyezett olajfestmény után. igazán felháborító volt, hogy mily váratlanul kezdett növekedni az uj nyíregyházi polgár! Már hathónapos korában megállította kiáltozásával az ablak alatt elballagó Krasznay polgármestert, mintha csak felelősségre akarná vonni az elhanyagolt utak miatt. Az öreg Riszdorfer Jánosnak, a nyíregyházi főjegyzőnek pedig belekapaszkodott a szakállába, mikor az a mutatóujját a szájába akarta dugni. A szomszédságot sem hagyta békében turbulens magaviseletével, T-T- mintha csak az lett volna a szándéka, hogy a férfiakat kizavarja otthonukból, — korcsmai életre szoktatván őket. Az asszonyok pedig menjenek a kenyérsütő kemencéhez, vagy a mosóteknőhöz, amikor még alig halványodnak a csillagok. Bizonyos hírességre tett szert ilyenformán a jótorku gyerek, aki hamarább ébredt a kakasoknál. — Mintha szakálla nőne ennek a gyereknek, — mondá egyszer figyelmes vizsgálódás után Fitkonideszné, aki szabad napjain eljárogatott azoknak a gyermekeknek! a megvizsgálására, akiket ő segített a világra, A gyermek az <első fogával megharapta a derék asszonyásg ujját. ci PŐÁRUHÁZBAN NYÍREGYHÁZA ZRÍNYI ILONA-UTCZA S. SLÁM Javításokat elfogadunk. Óriási siker! Felülmúlja a Sejket Felülmúlja a Sejket szerdán II I IL I II I I* csütörtökön szerelem éltet, szerelem öl, (Burnings Sands) WANDA HAWLEY az „Ifju Maharadzsa" női főszereplőjével az Apollóban Felülmúlja a Sejket Felülmúlja a Sejket Előadások kezdete: 7 és 9 óra (Folytatjuk*) Irta : Birtha József v. képviselő, kormánybiztos. IV. Amerikában óriási magyar telepeket találunk. Az a meggyőződésem, hogy a kivándorlottak között 4-ik helyen áll a magyarság lélekszám tekintetében. Newyorkban, Clev^velandban, Chikagóban, Pitsburgban, Philadelphiában 50—100 ezerre teszik a kivándorolt magyarok számát, a már ott született gyermekeikkel együtt. Vannak kisebb telepek, hol 5—40 ezer közt váltakozik a letelepült magyarok száma. Detroitban, Trenton ban, Perth Amboyban, New-Brunsvikon, Toledóban, Youngstownban, Buffallóban, Betlehemben, Phőnixvilleben, Passaicon, Lorainban, Sonth-Bendben, Flinthen. Columbus ban,Baytonban, Mckeesporton, Homsteadon Duquenesban stb. valósagos magyar élet van. Egész városrészek vannak magyar utcasorokkal, Magyar felírások, magyar nyelv hangzik uton-utfélen. Alpha ós Manwiile (4—5 ezer lelket számláló városok) teljesen magyar. Ugy érzi magát az ember, mintha egy felvidéki városban volna, berendezése képe egy-egy felvidéki városkára emlékeztet bennünket Van is alkalom és mód a magyar szokások fejlesztésére. Nem csoda, ha a kivándorlott magyar oly hamar megszokja Amerika földjét, levegőjét és ha oly könnyen felcseréli ó-hazáját uj hónával. Ott vannak az elhagyott otthon papjai, tanítói, mellette, ott van a jó szomszédasszony, a kis bótos, ki csak annyiban különbözik az otthoni specerájostól, hogy nevet cserélt, nem »bótos<« többé, hanem »Stooros« lett, vagy »grosserit« nyitott Otthon érzi magát Amerika földjén a magyar. Még a csirkefogók, a zsarolók a hangos szavú törtetők, a nép hiszékenység^ ből élő népámitók se hiányoznak, kik megmételyezik a becsületes, józanéletü kivándorlókat, és útját állják a nemzeti törekvések nek és tisztes gondolkodás megvalósitás|ár nak. Mert, sajnos, Amerikában az ilyen gáncs vetők, szélhámosok, naplopók, hazátlanul bitangolók, nemzeti érzésből kivetkőzött szocialisták, kommunisták sokan vannak. £s ezek voltak okai annak jórószben, hogy a munkánk, a -Nemzeti Szövetség érdekében nem járt teljes erkölcsi és anyagi sikerrel. Minden ideálizmust, hitet, vallásosságot kigúnyolok elvetemültek tábora ez, A Károlyi—Hock—Jászi-féle »emigránsoknak« gyülevész hada, a becstelen, hazaárulástól sem idegenkedő, minden emberi érzésből kivetkőzött kommunisták csőcseléke, egyedül Mammon szolgálatába álló szocialisták, hitet és vallást kigúnyoló tömege, nagy ellensége mind annak, ami a mai magyarországi rendszerrel, nemzeti törekvéssel, a Magyar Nemzeti Szövetség legszentebb feladatával kapcsolatos^ Alighogy átléptük Newyork határát, a Károlyiék lapjai: »A Newyorki Magyar Hirlap«, — »Hét«; a kommunisták lapja »Az Uj Előre« fogadtak bennünket, nem valami ékes nyelvezettel, nem »Isten hozottak — de bunkóval. »Horthy-betyároknak«, »klerikális bandának« tituláltak, kik félrevezetni akarjuk a magyarságot És ez a hang kisért egész utunkon bennünket és ez ordit talán még ma is nyomukban. Sose felejthetem el, mikor Zadravetz püspök Newyorkba érkezett, akasztófával tisztelték meg. legtrágárabb /elzőkkel illették útjában. Ezek miatt nem volt teljes sikere vállalkozásunknak. De hála Istennek ezek az elvetemültek kis részét képezik az amerikai magyarságnak. 20—30 százaléka lehet ez istentelen, nemzetietlen, nem emberi életet élő tömeg, a többi józan, becsületes, hithű, eróNotredamei toron Ki jön ide ?
