Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)
1924-10-30 / 249. szám
jtöiHJTIDÉK 1924. október 80. Nyíregyháza polgársága szeretettel ünnepelte Krúdy Gyulát jubileuma alkalmából Ilyen jubileum még nem volt N®m hivatalos körök, nem konvenciókat ápoló társulatok rendezték, az a társadalmi réteg jubilálta a csodálatos irót, Krúdy Gyulát, amelynek legtöbb joga van az ünneplésre, amelynek legőszintébb az ünnBpi szózata. Az olvasóközönség, a Krúdy Gyula elbeszé léseiben, regényeiben önmagái kereső, önmagát találó igazi irodalmi műveltséget reprezentáló közönség hivta haza, szülő városába az originális magyar irót, Szabolcs szülöttét, Krúdy Gyulát. Szabolcsmegye külön világ, az akácvirágos szabolcsi tájak szin és vonalhatása, a honfoglaló ősök ivadékai által megszállott Nyírség külön sziget. Aki egyszer erre a földre vetődik, ratlja lesz annak a páratlanul intenziv, egyéni miliőnek, amelyet ez a szó jelez: (Nyirség. Es ebből a csodákra képes, sajátos egyéniségű világból sarjadt Krúdy Gyula, a modern magyar mesélés fejedelemi irója, akinek minden mondatában az akácos Szabolcs szive dobog. A természet, amely anynyi jóval és széppel áldotta meg Szabolcsot, megáldotta a tolmácsoló művésszel is akinek Írásában, m'int Vörösmarty Délszaki Tündérének csodálatos sípjában a természet minden, de minden hangja: benne rejtik, kifejezésre jut Szabolcs vezér földjének minden természeti és emberi szépsége. Budapestnek s a vidéknek talán megrendítően, újszerűen sajátos ez a szin, illat, dallam, amely Krúdy Gyula Írásaiban, embereiben, természeti képeiben kifejezésre jut, de nekünk, a szabolcsi föld varázsába vont embereknek, Krúdy megérzései, képzeleti képei, szókincse,, nyelvének muzsikája otthonos, mint udvaraink virágos kertje . Krúdy Gyula írói pályája elérkezett a negyedszázados évfordulóhoz s ezt az állomást Nyíregyháza város közönsége érezte meg elsősorban kötelezőnek, mikor a Kereskedők és Gazdák Köre, a legmunkásabb és egyszersmindt intellektuális érték tekintetében is legnívósabb polgári közönség társulata meghívta Krúdy, Gyulát és a kör pódiumán megszólaltatta az ő mindig hódolattal fogadott pompázó művészetét. A jubileumi ünnep alkalmából a fővárosi irói körök reprezentánsai üdvözlő sürgönyökkel keresték fel Krúdy. Gyulát, aki ma, amikor politikai, világfelfogásbeli különbségek elválasztják, tehetetlenül vergődő csoportokba tagolják a magyarságot, egyformán hódolattal körülvett művésze minden magyar embernek. A Kereskedők és Gazdák Körében leg nap este nivós, nagyszámú közönség jelent meg, hogy ünnepelje hálával, szeretettel Krúdy Gyulát. A kör nagyterme a nemzeti hadsereg nyíregyházi állomásparancsnoktsága által átengedett termekkel bővült ki, hogy befogadhassa a Krúdy Gyulát spontán elhatározásából ünneplő közönséget. A jubileumi ünnepet Baruch Andor a Kereskedők és Gazdák Körének elnöke készítette elő. Az ünnep megszervezésében a Kör elnöke mellett Lengyel Nándor, az irodalmi és művészi Törekvések lelkes és áldozatos támogatója járt elől s a jubileumi ünnep közvetlen ségben, meleg őszinteségben páratlanul áll az irodalmi ünnepek sorában. A nyíregyházi Kereskedők és Gazdák Körének nagyterme megtelt műértő, irodalmat s benne a magyar lelket szerető közönséggel. A nagytermet művészi képek díszítették s a főhelflhi ott volt a minden magyar szív áhítatos fohásza, a Magyar Hiszekegy. Előf szőnyeggel borifott dobogón matyói hímzéssel terített asztal várt az ünnepelt iróra. Az ezüst karos gyertyatartók fénye fellobbant S a nagyközönség lelkes tapsától fogadva megjelent a dobogón Krúdy Gyula sudár alakja. Mikor elegáns frakkban, ragyogó plasztronban feltűnik előttünk Szindbád j halhatatlan irója, eszembe jut Szép Er-1 nőnek a Nyugat-ban közölt megható levüle Krúdy Gyulához: Félre hajtott feje olyan, mint a szent koronán meghajolt kereszt Aztán a jelenlévők feszült várakozásától fogadva megkezdi felolvasását. Egy, pülanatra eltűnnek a villanylámpák és a múltból a felszínre kerül a régi Nyíregyháza. Azok az urak és asszonyságok, akiknek szellemét a művészi visszaemlékezés felidézi, vagy a temetőben, vagy pibüntető ágyukban nyugszanak, de a jelenlévők között is sokan vannak, akik a múltra ismeré* boldog mosolyával fogadják a felolvasást, amelyben Krúdy Gyula gyermekkorát s annak társadalmi és politikai hátterét rajzolja megható közvetlenséggel. A felolvasást tüntető taps fogadja, majd a jelenlévők meleg óvációval fogják körül Krúdy Gyulát. Nyiregyháza leányai a szabolcsi kertek krizantenumait hozzák aZ Írónak hódoló hálájuk jeléül. A felolvasást a Kereskedők és Gazdák Körében rendezett társas vacsora követi, amelyen Kállay András volt nem L zetgyülési képviselő köszönti az ünnepelt irót. — A szabolcsi ősi nemes magyar család reprezentánsának szavai megható közvetlenséggel mutatnak rá arra a kapcsolatra, amelyban Krúdy Gyula Szabolcscsal Van. Kállay András meleg szavakban köszönti a jelenlévő hölgyek közül Bodor Zsigmondnét is, aki a jótékonyság áldott szivü magyar asszonya, pendantja a nagy magpar asszonyoknak, akit Krúdy. Gyula méltán vehet tollára. A lelkesen ünneplő banketet a Korona termében rendezett társas öszszejövetel követte, ahol Heltai Hugó színigazgató és Adorján János építész mondottak lelkes köszöntőt, majd Szohor Pál, Nyíregyháza költői lelkű főjegyzője emelkedett szólásra és klasszikus szavakban mutatott rá Krúdy Gyula költészetének nagy magyar és speciálisan szabolcsi értékeire. A magasztos irodalmi jubileum megpecsételte azt a szeretetet, amellyel Szabolcsvármegye magyarsága Krudp Gyula iránt érez . A Nyirvidék szerkesztősége boldogan közölheti, hogy Krúdy Gyula jubileumi felolvasását átengedte lapunknak, amelynek több mint négy évtizedes fóliánsaiban a legragyogóbb név a Krúdy Gyuláé. Jackie Coogan-Éljen a király Jackie Coogan-Éljen a király Jackie Coogan-Éljen a király Jackie Coogan-Éljen a király Egy élettörténet. Irta: Krúdy Gyula. 1878-ik év egyik októberi napján, Nyíregyházán egy nádfedelü házban, — az egykori Sztárek-ház szomszédságában, a Kállaiutcában egy fiúgyermek pillantotta meg a napvilágot. Semmi különösebb jel nem mutatkozott sem az égen, sem a földön, amelyből következtetni lehetett volna, hogy mily különös sors várakozik a gyermekre^ A szokásos borongós időjárás volt, a mely igy október vége felé a Nyírségben oly visszavonhatatlanul elkövetkezik,, mint az élet bolondos tavaszára az élet mélabúsan merengő ősze. A Bujdos-liget felett ködmadarak szálladoztak, a Kállai-utca akácai az utolsó adójukat fizették be, — igaz, hogy szép, aranyszínű levelekben, — egyik-másik udvar sövénye mögött már gyanakodva röfögött a hizó, mert gazdája hajnalban a köszörükővel kötött barátságot. Még Fitkonideszné sem volt izgatottabb, mint más ilyen esetekben, mikor az ágyából ugratták ki, hogp segítsen a világra jönni egy uj nyíregyházi polgárnak. A Kállai-utca mély sarában a kocsisok káromkodtak, a cinkék ellenben annál vígabban fütyörésztek az ecetfákon, mert az ő idejük akkor következik el Nyíregyházán, amikor az utak az esőfagytól, hideg esőtől ködtől járhatatlanok kezdenek lenni. Az uj nyíregyházi polgár nem nagyon kívánkozott erre a világra, mert még nem voltak itt testvérei, akikhez játszani kívánkozott volna, Fitkonidesznének sok baja volt, amíg az ifjú jövevényt meggyőzte arról, hogy kötelességei vannak ezen a világon, — elsősorban be kell iratkoznia a nyíregyházi római katholikus anyaszentegyház anyakönyvébe. Az újszülött olyan zavarba hozta a bábaasszonyt, hogy a derék asszonyság Verzár István plébános ur előtt jelentkezvén, összetévesztette a napok sorrendjét, október 21-ikét diktálta be az újszülött érkezési napjául, holott az már egy napapl előbb, október 20-án igénybe vette a szíves meghívást, amellyel a Kállai-utcai nádas házba invitálták. Korábban jött egy nappal, mint Verzár István papos, kerek betűi a dátumot jegyzik és ez a korábban érkezés valamiképpen végigkísérte az egész; életén át az uj nyíregyházi gyermeket Vannak olyan emberek, akik mindenhová későbben jönnek, akárhányszor igflzitt ják zsebórájukat a toronyórához; Végered; ményében azonban ezeknek az embereknek még csak meg szoktak bocsátani, ama koz:f mondás alapján, amely azt tartja, hogy } jobb később, mint soha* — De azoknak az embereknek nincs se közmondások, se mentségük, akik korábban érkeznek meg valahová, mint várják őket* Megérkeznek például az invitált ebédre, amikor még a háziak a konyhán vagy az asztal felteritésével vannak elfoglalva; — megérkeznek a temetésre, amikor az ünnepség központja és hőse még az utolsókat rúgja; — megérkeznek a drágálatos hölgy udvarlására, amikor az alig előbb ugrott ki boglyasan ágyából, hogy majd tükre előtt lesimogassa arcáról az álom ráncait, hajából ki^ésülje azokat a rejtélyes bozótokat, amelyekbe mindenki eltéved alvás közben... Az újszülött tehát ama furcsa emberek közé íratott be a Sors és a nyíregyházi anyaszentegyház irtátrikulájába, aki majd mindenhová korábban fog megérkezni, mint várnák. I , !, : í I I N Még a csecsemő ruhája se volt rendben — de erről ne beszéljünk, mert ez megeshetik a legpontosabb emberekkel is. De az már Csütörtökön utoljára Pénteken fővárosi művészek Uj rokonl'egyetlen estélye!