Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-28 / 247. szám

8 Jtfkimmvm, 1924. október 6. tint, Szmiku mindjobban fejlődik, migPaliczI. ha csinált is hibákat, sok támadást szerelt le, különösen fejjátékával tünt ki. A védelemben Károlyi kifogástalanul védett, a bekkek a mér­kőzés elején még kissé bizonytalanok voltak, később azonban belejöttek és akkor már áttör­hetetleneknek bizonyultak, Ez alkalommal Damu volt a jobbik. A DMTK erősen visszament a formájá­ban, a csatársor főerőit Merlint és Rottmannt jól fogták és igy a többi még tapasztalatlan fiatal csatár nem tudctt érvényesülni. A half­sor seholsem volt. Kerekes már kiörededett, Kun meg még fiatal az ilyen nagyobb feladat megoldására. Még Fehér volt legjobb. Glatz a csapat legjobb embere volt. Hübner csak ma­gas labdákkal tud elbánni. NyKISE kezd, azonban Tormát szerelik és máris Mertin viszi le a labdát, beadását Kerekes Gyengén lövi. Még egy DMTK táma­dás, majd Benke fut le, Glatz csak kornerre tudja szerelni, Palicz II. azonban fölé lő. (6. p.) Benke szabadrúgását Hübner védi. Váltakozó támadások után Günszberger a 22. percben kiszökik és a ; kapus hasa alatt a vezető gólt rúgja, Rottmann lefutása most DMTK korner! eredményez. (25. p.) Paszternáknak alkalma nyilik a kiegyenlítésre, de habozik, mire Buda­vári leszereli. A 28. percben Paliczot szöktetik ki, aki annak ellenére, hogz Glatz akadályozza, a második gólt rúgja. Négy perc múlva már ismét a DMTK hálóban a labda. Benke be­adását Günszberger szép, védhetetlen lövéssel küldi a gólba. Szünet után a DMTK egyideig a többet támadó, Rottmann és Merlin kiszökéseit azon­ban még idejében szerelik. A NyKISE halfsor kissé visszaesik, Károlyinak most néhányszor alkalma van, hogy tudását bemutassa. A 10. percben felszabadul a NyKISE, a csatársor tetszetős kombinációkkal közelíti meg a kaput, Günszberger és Palicz lövései vagy mellé mennek, vagy pedig Hübner védi őket. A 30. percben Palicz II. egyéni játék után közvetlen közelből megszerzi a negyedik gólt és ezzel végleg megpecsételi a mérkőzés sorsát. Biró Sándor precízen, közmegelégedésre bíráskodott. * > A NyTVF—KTE 2:0-ra végződött mér­kőzésről a kritikát csak lapzártakor kaptuk meg és igy azt csak holnapi számunkban fog­juk közölni. — A nai Világrész összes kötetei kaphatók az ÚjságbólIbaii. Mélyen megrendülve, az elismerés és a kegyelet érzésétől áthatva tudatjuk egye­sületünk tagjaival, hogy egyesületünknek közel egynegyed századig buzgó és érdem­dús titkára Szikszay Sándor úr, a Ferencz József-rend lovagja hosszas és fájdalmas betegség után az Urnák adta vissza számos sorscsapásokkal sújtott munkás életét. Egyesületünk az Erzsébet közkórházból holnap (kedden) októoer 28 án délelőtt 11 órakor testületileg fogja utolsó útjára ki­kisérni a megboldogultat. Legyetek ottan minél számosabban tag­társak, hogy végtiszteleiünk méltó legyen az Ó nagy érdeméhez. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület, Nyíregyházi Gyorsírók Egyesülete. Ilyen ugyan még nincs, de itt a legfőbb ideje, hogy alapját megvessük. Jubiláris ün­nepségünk alkalmából illusztris vendégek megcsodálták sok iskolánkat s méltán nevez!, ték Nyíregyházát az iskolák városának. Ezút­tal főleg középfokú iskoláink felé fordul fi­gyelmem. Ezekben mindenütt tanulják a gyorsirásmüvészetet. Százan meg százan lép­nek ki innen az életbe s viszik magukkal a stenografia drága kincsét,, melyet lelke­sedéssel és szeretettel sajátítottak el. Az iskolából kikerülve megfelelő gyakorlat hiá­nya folytán azonban később esetleg elhanya­golják, sőt idővel el is felejtik azt. Ennek pe­dig nem volna szabad megtörténnie ma, mi­kor a gyorsírás oly rohamosan terjed és tért hódit magának nnemcsak a tudományos ke­reskedelemben, hanem a közélet minden ágá­ban, ahol felismerik becsét .Ezt az értékes kincset meg kell menteni s az ifjúságnak gyorsirási továbbképzéséhez alkalmat nyúj­tani. Az itteni gyorsírókat — a régi és az ujakat — egy táborba kell tömöriteni s meg­alkotni a nyíregyházi gyorsírók egyesületét, egy kulturális testületet, mely egész fajsu­lyával szolgálni és propagálni kívánná a magyar műveltséget. Legutóbb Debrecenben és Miskolcon ala kultak városi gyorsiró egyesületek. Az or­szág hivatott gyorsirótényezőinek figyelme ujabban Nyíregyházára irányult. Nemrégiben városunkban rendezett a kereskedelmi isko­lák kir. főigazgatósága szellemi tornaver­ísenyt s ennek keretében nagyszabású gyors­iróversenyt, most pedig hivatalos értesítés érkezett, hogy a Budapesti Gyakorló Gyors­írók Társasága tavaszi irásversenyét Nyír­egyházán tartja. Ez örvendetes jelenség, de viszont az is igaz, hogy ezeket a mindinkább növekvő követelményeket nem teljesítheti már egy-két iskola, ezt a hatalmas munkát az egy zászló alá tömörülő nyíregyházi gyors Íróknak kell végezni. S városunkban van elég gyorsiró, s ha nem volna elég, neveljen magának az egyesület, képezze tagjait in­gyenes tanfolyamain. Az egyesület tagja le­hessen bármily rendszerű gyorsiró. Mig megalkotják az egységes magyar gyorsírást, mig megszületik az a zseniális ember, ki majd valamennyi rendszer előnyeit egy uj, még tökéletesebb rendszerbe egyesíti, ne za­varja az egyesület munkálkodását a gyors­irási rendszerek különfélesége, hiszen a kü­lönböző rendszerek szabad versenye egyút­tal biztositéka a fejlődés folytonosságának. Az eszmét nyilvánosságra hoztam. Per­sze ez még csak olyan »pium desiderum«. A gyorsírók ügyszeretetén múlik, megalakul­hat-e a nyíregyházi gyorsírók egyesülete, Kiíiy hivatva lenne a gyorsírás ügyét váro­sunkban felkarolni és szakszerűen tovább­fejleszteni. Ez az egyesület lenne mindenkor hatalmas ápolója és melegágya gyorsirási kultúránknak s élesztgetné folyton aZ ér­deklődést a gyorsírás ügye iránt. , Bácskai József. | Szerelem éltet Apolló g | Szerelem öl — Apolló Tcnání vagy f f®'öflyei8i áiiást Jtr * k»resek, — Gazdasági iskotát végzett vagyok és a gazdálkodás minden ágában jártas. — Cim megtudható SertéS­hizlaló R T.-ne| f Vay Ádám-utca. HÍREK. KIS NAPTÁR : Október 28. Kedd. R. kath. Sim. és I. G. kath. Terencius vt. Prot. S. és I. Izr. Ros Khodes. I ' 1 Krúdy Gyula iró felolvasása a j{.?reske­ti ők és Gazdák pőrében (9 órakor.) — Utána társas vacsora aZ iró 25 éves jubileuma alkalmából (ugyanott.) Városi Színház : Árvácska, páros bérlet 7. (8 órakor.) , , ; Diadal-Mozgó: Ki a gheUóból Henny Portén főszereplésével (fél 7 és éfl 9 órakor.) Apolló-Mozgó A szerelem éltet, a szerelem öl'.. (7 és 9 órakor.) 1 • Vármegyei Jósa-Muzeum : nyitva 9—1 óráig. j ; • Városi gőzfürdő : nyitva (nőknek.) Egész héten át a Lányi-Gonda és Farkas. gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgá­latot. l-j , | i •! • j •; , ., ; i U ' ­A VÁDLOTTAK PADJA. H a rossz emberek vádolva-vádolríák, A parkban már ott vár megszokott kis padom S kupolája alatt a fényes égboltnak — isten szabad ege alatt — a vádlottat (— Magam) kihallgatom­ilhlhM.il .! í j ! . ! '' ' ! Nincs sZükség bíróra, nincs szükség védőre, IHisz a vád, — világos ! — alaptalan, dőre .. Emberi gyarlóság e vádak rugója; Rúgásától forog, mint a bolond óra Kerge mutatója,.. •i | : .i < í ' i; | Rossz emberek engem hiába vádolnak... Vihart nem támasz Tnak életemnek egén ... A vádlottak padján, a természet ölén, Engem a kupolás csarnokban föloldnak... Fönn, a fényes égen az a nagy-nagy Tanú És idelent meg : — én! i s TIKOS ANDOR. " — Sziüszay Sándor meghall. Szikszay, Sándor, a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület volt titkára, a Ferenc József­rend lovagkeresztjének tulajdonosa 25-én este 8 órakor 5G éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Édesatyja Nyír­tasson volt főfdbirtokos, ö maga elvégezte a gazdasági akadémiát és titkára lett Forgách László gróf mándoki földbirto­kosnak. Ebben a minőségében mint meg­hívott vendég volt tanuja a tuzséri tragé­diának, (amidőn afapi Saramon Ella áldoza­tul esett Neukom Ferenc kutfurómester hipnotikus kisérlelének. 1910-ben a Sza­bolcsvármegyei Gazdasági Egyesü'et 50 éves fennállásának emlékére rendezett or­szágos kiállítás alkalmából I. Ferenc Jó­zsef őfelsége, a gazdasági élet terén szer­zett kiváló érdemei elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Közel egy negyedszázadon keresztül volt titkára a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesületnek és mint ilyen, tevékeny részt veit a vármegyei gazdasági és kulturális életében. Sok csapás érte élete folyamán, amelyek közül legnagyobb testvérének.. Szikszay György szolnoki főrvén(széki eil nőknek, előbb nyiregyházi vezető, kir. ügyésznek a tragédiája volt. Szikszay Györgyöt a vörösök lőtték agyon a román invázió idején. Ezek a csapások megtörték a különben vasegészségü férfiú erejét s e z az oka annak, hogy olyan korán fejezte be földi pályafutását. Két gyermekén, (est­vérén és anyósán kivül nagyszámú rokon­ság gyászolja. Temetése holnap, kedden délelőtt 11 órakor íesz az «Erzsébet» köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom