Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)
1924-10-26 / 246. szám
1924. október 30 JNSíiüíideis: gesen napról-napra megélő emberek, ha munka van, ha nincs valami rázkódtatás, mint a mai elnökválasztás napjai is. A magyar kivándorlott nemcsak, mint bánya- és gyári munkás értékes; de ott találjuk őket a kereskedői világban is. Azt mondják hogy a keresztyén magyar ember nem vaío kereskedelemre. Ezt az elvet az amerikai magyarok élénken megcáfolják. Minden magyar telepen nagyszámmal találtam magyar kereskedőket, kik az amerikai »business« világba ugyancsak beletalálták magukat. A kereskedelemnek minden formáját nagy ügyességgel űzik, nem egy közülük tekintélyes vagyonra tett szert amerikai tartózkodása alatt. Nagy fogékonyságot mutatnak amerikai véreink a kultura ápolása iránt is. Gyermekeinket gondosan neveltetik, magas iskolába járatják, nem egy 20—30 évvel ezelőtt kikerült magyar testvérüknek gyermeke ma már számottevő angol gentleman az amerikai politikai, társadalmi világban. Ezek természetesen el is vesztek már a magyarságra nézve. A leányok férjhezmenés folytán lettek angolokká, a férfialkat a megélhetés köti Amerika földjéhez. Igy szakadnak le lassanként az óhaza kebeléről gyermekeink, bármilyen intenzív is a magyar szellemben való nemzeti nevelés. Érdekes és feljegyzésre érdemes az is magyarságunk életéből, hogy kivándorlásuk napjaiban, mondhatni azonnal átalakulnak, az amerikai szokásokat öltik magokra viseletben, ruházatban is. Nyugoti civilizált népeknél szokásos előkelő Ízléssel öltözködnek vasalt nadrág, pantalló, finom, fehér kemény gallér, nyakkendő díszíti őket. Asszonyaik a rövid kerek szoknyát nem ismerik többé, hanem divatos ruhát, kalapot, selyem barisnyát. — Tánciskola megnyíló*. Szepesy Ferenc debreceni tánctanár tisztelettel értesiti Nyíregyháza és vidéke uri társadalmát, valamint az összes iskolák növendékeit, hogy november hó 4-én a Korona dísztermében klasszikus és modern tánctanfolyamot fog tartani, külön-külön csoportok szerint. 3x — Gumi esőküpeny 375 ewr, téli kabátok, raglánok a legolcsóbb árban a Gólya Áruházban, Zöldség-tér 8. A legvitézebb huszárnak aradi fogsága. Nyíregyháza, október 25. A Nyirvidék tudósítójától. Markó Miklós Simonyi óbester fogságáról a következőket irja: Midőn 1829-ben Simonyi óbester vizsgálati fogságba került, az aradi vár akkori parancsnoka, Hangvitz vezérőrnagy, eleinte mint tiszti foglyot külön zárkába csukatta. Simonyi feleségének és Károly főhercegnek a közbenjárására később különálló lakást kapott Simonyi a várparancsnok épülete mellett és megengedték neki, hogy saját uradalmából élelmezz® magát, amikor is hetenként szekérszámra hozatta be az elemózsiát. Simonyi ebben a helyzetében sem tagadta meg önérzetét és eredeti katonás természeétt. Az asztalnál folytonosan ő, a várfogságra ítélt rab vezette a társalgást és midőn a francia háborúk nagy eseményeiről beszélt, az osztrák tábornokok ügyetlenkedéseit magyaros őszinteséggel, sőt gyakran erős kifakadással bírálgatta. A várparancsnokkal sokat évődött. Szidta a békét. — Sokszor mondta, hogy ha csak egy kis háború törne ki, mindjárt vége lenne az ő rabságának. — Ti itt maradnátok ebben a patkányfészekben, fogdosnátok a legyeket, én meg a huszárjaim élén verném az ellenséget. Mikor meg keserű hangulatban volt, arról panaszkodott, hogy ha ő nem Simonyi volna, hanem valami «Erger-Berger», már rég a tábornokok között is az első sorban állana. Az ilyen évődések csaknem mindennaposak voltak ebédközben, de azért ugy a várparancsnok, mint a várőrség tisztjei folyton nagy. tiszteletet tanúsítottak iránta. Midőn a lefokozott vitéz óbester az aradi várban a halotti levél szerint, mérgezés következtében meghalt, a gyászba borult özvegy uradalmi ügyvédjét, Budai János aradi lakost bízta meg a szükséges intézkedésekkel. Budai ügyvéd Oláh patvarístáját, dr. Oláh Gyula ismert elmegyógyász édesalyját bízta meg a temetés előkészületeivel, aki ott volt Simonyi felöltöztetésénél és koporsóba helyezésénél is. A holttestre huszárezredesi egyenruháját adták s az egyenruhára felrakták II. Alice-szal nagyon jóban voltam azután. Talán a titka kötött hozzá, de azért Frédiről sohasem beszélt. Gitárja volt Aliee-nak és sokszor játszott rajta finom dallamu, édes szövegű románcokat s dalolt csöndes, bus hangon. j Novemberben a földszint egyik kis udvari lakásába egy szobafestő költözött s annak egy szőke, szép leánya. Erős illat lengett utána s mi Alice-szal nem szerettük. Utáltuk. Szinínövendék volt, sokszor várta kocsi s a kocsiban valaki a ház előtt. — Látja, Verus, ezt urileány nem tenné. [ — mondta Alice s elgondolkozott. — Szép haja van, — jegyeztem meg. — Festi, — mondta Alice — a száját ís, az arcát is. Semmi sem igazi rajta. Az még sem lehet. Mégis csak szép, gondoltam, de nem szóltam, nehogy Alice haragudjon rám. Azután nem sokszor láttuk. Tél volt és nem jártunk kinn sokat. Frédi csak karácsonyban jött haza s akkor együtt ment Alice-szal a templomba. Én örültem, mert Alice nágyon jókedvű s boldog volt Azon a napon, mikor Frédi elutazott, este ki volt sírva az Alice szeme s nem akart a gitáron játszani, hiába kértem. Én is elszomorodtam. Azután gyűltek a levelek. Lila béléses, finom borítékok s áttetsző, apró betűkkel teleirt papírok. Alice a zsebében hordta addig, míg egy másik érkezett s csak ugy tette a többi közé. Húsvét is eljött s Alice boldog volt a lila levelek társaságában. Mintha azok beszéltek volna hozzá és messze vitték volna, azaz Frédit közel hozták inkább. Húsvét másodnapján, ragyogó szép délelőttön a nénivel templomba mentem. Alice-t nem hivtam most, mert gondoltam, hogy Frédi kiséri. Azonban templomból jőve a kapu alatt Frédivel találkoztam s a szobafestő aranyos hajú, kacagó leányával! Együtt mentek. Fodrozó rózsaszín ruhája illatot szórt s arca, yfiint valamely jgyönyörü virág, üdén, frissen virult a szőke haj hullámaitól körítve. Frédi elegáns volt nagyon s kis fekete sétapálcájával érintgette a leány vállát. Csodálatosan szépek voltak igy együtt. S én gyűlölettel néztem utánuk, mig eltűntek az utcán. Fölsiettem Alioe-hoz. Zokogva, Összeroskadva ült kis fehér ágya széléén, Mária szobra felé fordulva. Sziiz Mária szobrának kék-fehér porcellánján vörösen csillant a kis örök-mécs lángjának fénye. Két hónapig voltam még Budapesten, Frédit nem láttam, az aranyos hajú színész lányt mindég várta valaki s Alice soha sem mosolygott. Lila levelek nem voltak többé köténykéje zsebében. (Folytatjuk.) ! a vitézségével szerzett érdemrendjeit ís, A ravatalt ott állították fel a börtönül szolgáló lakószobájában. Mikor pedig a ravatal fel volt már állítva, tizenkét szuronyos katonával bejött a szobába a főprofusz és leszedte a holttest dolmányáról az összes tiszti jelvényeket (csak az ezredesi csizma arany sujtását hagyta meg) s a dolmányra feltűzött valamennyi érdemjelet. Igy szerzett érvényt a katonai törvényszék azon Ítéletének, mely báró Simonyit katonai rangjától megfosztotta. A szomorú fogságban- elhalt ezredest utolsó kívánsága gyanánt uradalmában, Vadásziban temették el egy magaslaton. Fia, Lajos a hős atyának az 50-es években sírboltot építtetett, ahol 1913. áprilisáig volt eltemetve. Nem lesz érdektelen, ha ez alkalommal megemlítjük, hogy Simonyinak öszszesen 72 rendjele volt. Birta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét s a Szent István-rend kiskeresztjét. A wagrami csata után megkapta a Lipót-rend nagykeresztjét, párisi bevonulása után pedig a vaskorona-rend első osztályát. Ezenkívül tulajdonosa volt a Napoleoni harcok emlékére vert összes katonai érdemrendeknek. Mint közhuszár és altiszt is több ezüst és arany vitézségi érdemjelet szerzett, a lipcsei csata után pedig az ágyúból készült rendjelet kapta. I. Sándor orosz cár egyike volt Simonyi legnagyobb tisztelőinek. Tábornokokat rendelt a magyar ezredes parancsnoksága alá, hogy Simonyi hadi fortélyait kitanulják. Midőn az óbester, 1814-ben a szövetséges hadak előcsapatát veszteség nélkül Párísba vezette, a cár megküldötte neki a legmagasabb orosz katonai kitüntetést: az első osztályú Szent György-rendet, holott majd Miklós cár 3 órás elöEdasok szombaton vasárnap Harry Piel a XX. század legvakmerőbb bravúr színészével A fejnélküli lovas 3 részben 16 felv. A Uljts kalandor regény egy előadás keretében Apollóban Szombaton 6 és ft órakor Vasarnap 3, 6 és 9 órakor.