Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-22 / 242. szám

4 1924. október lö. 142 Megindult az Alföld kutatás nagy munkája. Könyv jelent meg a Nyírség növénytöldrajzáról. — A Debreczem Tisza István Tudományos Társaság végzi. Eddig két értékes munka jelent meg. szép munkát az érdeklődők számára bocsátotta. A' magyar nemzet bár politikailag ezer éve elioglalta szép hazánkat, de az ezer év alatt nem törekedett arra, hogy kikutassa, megismerje lakóhelyét. Felkutassa természeti viszonyait, földjét, vizét, levegőjét, füvét, ásványi kincseit és ezt a maga hasznára forditsa. Nem törekedett behatni népének lelki világába s ezért a különböző nemzetiségekhez mindig idegen maradt. Sőt á magyar magát a magyart is elhanyagolta. Későn kezdette azokat a kulturemlékeket összegyűjteni, amelyek a magyarság ősi nemzeti kullurájára annyira jellemzők voltak. Egy, ezer év alatt mennyi és mennyi kulturemlék pusztult el nagy. veszteségére a magyar kultúrának. Voltak ugyan kiváló tudós kutatói s nemzetnek. Ezek azonban inkább küllőidre mentek kutatni. Tőlünk teljesen idegen népek kuHurkíncseit igyekeztek feltárni, inint a magunkét. Ez volt a divat akkor., Hazánkat, népünket pedig idegenek kutatták, akik nem értvén meg népünket, azok szokásait, e nemzet történelmi múltját bizonyos ferde színben tüntették fel a magyar földet és annak lakos

ait. Elmond hatjuk, hogy az ujabb időkig többet irtak a külföldiek hazánkról, mint saját fial. Ezt a mulasztást igyekszik pótolni a Debrecenben megalakult Tisza István Társaság honismertető bizottsága, melynek kiváló vezére dr. Pokoly József egyetemi tanár kitűnő segitő társat találván maga mellé dr. Milleker Rezső egyetemi tanárban, elhatározta, hogy az Alföldet közelebb ről a Hortobágyot, Nyírséget felkutatja és feldolgoztatja a tudomány számára, A nagy és nemes elhatározást tett követte. Pokoly József agitál. Segélyadásra kéri fel a társadalmat, hatóságot. — A [Nyírségben központul megnyerte Nyíregyházát, a Hortobágy puszta és környéke központjául megnyerte az ősi kultur várost, Debrecent. iMind a két város és a vele együtt működő törvényhatóságok készséggel ígérték meg legmesszebbmenő támogatásukat. A városi, községi és megyei lehetős társadalom anyagi és erkölcsi segítséget ígért és adott. , A segítségek beérkezése után dr. Milleker Rezső a debreceni egyetem kiváló földrajz tanára a feldolgozó munkához látott. Egész tudós társaságot szervezett maga körül. Mindegyik a maga készültsége szerint választ ki egy részt és azt Milleker tanár utasítása szerint dolgozza fel. A dolgozatokat Milleker az egyetem nyomdájában adja ki. t. A munkatársak dolgozatai közül eddig két füzet jelent meg. Az egyik a legkiválóbb vizépitészünk Bodánffy ödön tollából «Az Alföld Hidrologíája« címen. Komoly 72 oldalas munka ez. Foglalkozik az Alföld vízrajzával. A Duna és Tisza víztér ül étével. Bemutatja a két folyó szintemelkedését és sülyedését. Szól a két folyó szabályozásáról. Kimutatja az ebből származó óriási mezőgazdasági haszont, de rámutatott a szárazság és elszódásodás veszedelmére ís. Végül megemlék szik a hortobágyi nagy talajjavító munká-, ról a Halastóról. Ilyen alapos, összefoglaló munka nem jelent még meg az Alföld vízrajzáról. A honismertető bizottságé elsősorban Milleker professzoré az érdem, hogy ezt a A másik nem kevésbbé érdekes munka Rapaics Raymond munkálata A Nyírség növény-földrajza cimen. Ebben a több, mint két ivnyi terjedelmű füzetben foglalkozik a kiváló tudós a Nyírség növényzetének kutatóival. Igy elsősorban a hires debreceni lelkésszel, DMéliusz Juhász Péterrel, aki Herbárium cimü müvében először foglalkozott hazánk növényzetével. A hires debreceni főorvosnak, Csapó István könyve 1775-benmár. behatóbban foglalkozik a Nyirség növényzetével. Legnagyobb elismerést azonban Diószegi Sámuel érdemli, aki rendszerbe szedte hazánk növényzetét . Foglalkozik a kitűnő szakember a Nyirség fekvésével, a homokbuckák életével. Az erdőségí részben különösen sok növényt sorol fel a debreceni Nagyerdőből. Foglalkozik a homoki szikesek növényeivel. Végül megállapítja, hogy a Nyírséget egy külön flóra tájékának kell tekinteni. f E két füzet alapos, tudományos munka. Mind a kettő a legszebb reményekre jogosít a többi kiadványok iránt. A kutatás pedig méltán számíthat arra, hogy a hatóságok és a társadalom a legnagyobb jóakarattal támogassák. Ha az eddigi adakozók kezükbe veszik a két füzetet és megértik, hogy a társaság komoly munkát végez adományaikkal őszinte lelkesedéssel fognak tovább járulni a kutatók nehéz és fáradságos munkáihozCsak is együtt tudós és nem tudós, minden magyar ember munkája teszi lehetővé azt a nagy nemzeti feladatot, hogy megismerjük, megszeressük és kellőkép' kihasználjuk hazánk gazdag földjét. Ez nemzeti és gazdasági kötelességünk. Ezt segit'i elő és irányítja a honismertető bizottság . Szerda Csütörtök A zendai fogoly a Diadalba Mennyi lesz a novemberi ház- és üzletbér. Közeledik a novemberi lakbérnegyed, nem lesz tehát érdektelen közölni, hogy november elsejével mennyi bért kelt fizetni. Tudvalevőleg a kormányrendelet az 1917. november 1-én fizetett lakbér mult negyedévi 10 százalékával szemben a most fizetendő összeget lakásoknál 15, mig az üzleteknél 34 százalékban állapította meg. Ha tehát valakinek 1000 korona évi bérű lakása van, a következő összegeket fizeti novemberben: 1000 koronából negyedévre 250 K esik. Ennek 15 százaléka 37.5 K, Kincstári házhaszonrészesedés ennek 25 százaléka, tehát 9.38 K. Továbbá az alapbér két százaléka, mint közüzemi pótlék 5 K. összesen 47.88 aranykorona. A 17,000-es szorzószám alkalmazása mellett 813,960 papírkorona. Ugyancsak 1000 korona alapbérü üzlet után a következő összegeket kell fizetin november elsejével: A negyedévi 250 K, 34 százaléka 85 K. Ennek 25 százaléka, mint kincstári haszonrészesedés 21.25 K. Az alapbér 2 százaléka, mint közüzemi pótlék 5 K. Összesen 111.25 aranykorona. A szorzószám alkalmazásával 1891,250 papírkorona. Szerda Csütörtök A zendai fogoly a Diadalba Rendelet az építkezők adókedvezményéről. Antoni Hoppé hires regénye. don további 16 éven felüli, vagy, két 16 éven aluli családtag után további egy-egy lakószobára kapható adókedvezmény. Általában csak állandó lakás céljára emelt épületek mentesülhetnek az adó alól és nem jöhetnek számításba nyaralók, kereskedelmi célú és szállodák céljára szolgáló építkezések. Az ideiglenes adómentességet az épületek lakható állapotba helyezésétől 30 napon belül kell kérni. a Diadalban ALICE TERRY főszereplésével: A' pénzügyigazgatóságokhoz napokkal ezelőtt nagyfontosságú rendelet érkezett amelyre vonatkozóan a következő információt szereztük: — A lassan éledő építkezést adókedvezménnyel akarja a pénzügyminiszter elő segíteni. A miniszteri rendelet értelmében azok, akik 1924. január elseje óta de legkésőbb 1926. év november 1-éig üresen álló telekre házat építenek és azt lakhatóvá is teszik, harminc esztendeig tartó házadómentességben részesülnek' Azok pedig, akik olyan telekre építenek házat, amelyen ugyan ház már állott, de a régi falakat nem veszik igénybe, husz esztendeig tartó házadóment

ességben részesülnek" Ennek a nagyjelentőségű kedvezménynek megadása természetesen több feltételtől függ; igy csak a négy. szobásnál nem nagyobb lakás adómentes. Ha azonban a lakás négynél több szobából áll, (ugy a benne lakók számától függ a kedvezmény. És pedig, ha a családnak több, mint három tagja lakik a lakásban, akkor min-