Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-21 / 241. szám

6 Júíwvídkk 1914. október 21. — Almában kikaparta a férje szemét. Munkácsról jelentik: Hausmann Samu ke­reskedő kis i'ia éjjel álmában kiabálni kezdett: «Mama segits, medve fojtogat!! Az álmából felriadt asszony ijedtében a közelében alvó férjének esett és félálmá­ban körmeivel marcangolni kezdte a sze­meit és csak a jajveszékelésre tért magához végzetes félálmából, amikor férje már fél­vakon fetrengett mellette. Ez a szerencsét­lenség a munkácsi zsidóság körében nagy feltűnést keltett, mert éppen a zsidók újévé­nek éjszakáján történt és isteni büntetésnek tulajdonítják az esetet, mert Hausmann előt. te való nap elátkozta önmagát. Ugyanis a munkácsi főrabbi falragaszokon szigorúan hirdette, hogy megtiltja a nőknek kivágott j és rövidujju ruhában a belépést a templom­ba. A tiltó rendelet fölött többen vitatkoz­tak és Hausmann a vita hevében odakiál­totta Perlstein Mórnak: »fusson ki a két szemem, ha neked van igazad«. A rákö­vetkező éjjel történt azután a szörnyű eset. Az orvosok műtéttel akarják megkísérlem Hausmann szemevilágának a megmentését. — Az uj kéményscpre«i dijak. A vá­rosi tanács a m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter ur 77895—1924. 'XIX. számú rende­lete alapján a kéményseprési díjtételeket 1924. évi julius hó l-től kezdődő hatály­lyal a forgalmi adóval együtt a követke­zőképen állapítja meg: 1. Földszintes ké­mény egyszeri seprése a városban és en­nek határában 2 kilométeren belül 2500 korona. Két kilométeres távolságon tul 3500, öt kilométeren tuí 4000, Emeletes ké­ményseprés 3500, Kéményegetés anyag nél­kül 6500, Új vagy bedugult kémény golyó­zása 6300, Egy sütős tűzhely tisztítása 2500, Kéísütős tűzhely tisztítása 3500, Ven­déglői nagy tűzhely tiszLitása 8500 korona. _ a 8 órai Ujsaig este a gyorsvonat­tal érkezik Nyíregyházára és azonnal kap­ható mindenütt. — Cigarettáz! ön? — Sodorjon Janina papiriü Szerda Csütörtök A zendai fogoly a Diadalba SZÍNHÁZ. HETI MOSOH. Igazgató: Htticd HugŐ. Hétfői !Antónia. Páratlan bérlet S. Kedd : Árvácska. Páros bérlet 7. Szerda : Három grácia. Páratlan bérlet 6. Csütörtök : Uj rokon- Páros bérlet 6. Péntek : Árvácska. Bérletszünet. Szombat: Árvácska. Bérletszünet. Vasárnap délután : Vera Mirceva. í Vasárnap este : Árvácska. Bérletszünet. Hétfő : Árvácska^Páratlan bérlet 7. Kedd : Antónia. Páros bérlet 5. =•= rAz 'Antónia nagy sikere Nyíregyházán. Siker, forró siker ! Ezt állapítják meg a szombati prömié után az ujjongó, hálás tapsok tüzében kipirult színészek. Taps, bra­vó kiáltás, uj rázás, mind régi nagy színházi sikerekre emlékeztető. Mi volt ennek a frap­páns sikernek, ennek a sziveken nyert győ­zelemnek titka ? Lengyel Menyhért darab­ja ? Ezt ne kutassuk. Mit ér, ha dramatur­turgiai szempontok szerint kimutatom, hogy nem is szinmü, hogy cselekménytelen valami, illetve operett epizódot három felvonásra szélesítő inkább kép, mint akció az Antónia. Mit ér mindez, mikor szemben minden teo- | riával a közönség mulat, ujjong, igazán színházban érzi magát az Antónia előadásán­A titok abban van, hogy emberi szivet dob­bantóan igaz, lelket feltáró, ami az Antó­nia képsorozatában, jeleneteiben előttünk van. Egy rendkívüli asszony lelkébe látunk s ez a belső világ izgatóan szép. Már pedig a színpadra hivott emberek lelkébe közvetlen betekintésünk lehetett. A szereplők embe­rek voltak. Amit adtak, igaz emberi doku­mentum volt. Medgyessy Juci nagyon érté­kes alakítást nyújtott. Feledhetetlenül szép igaz, elhitető volt. Forró fellángolásai vagy fájó halk pillanatai a lélek melegségével ha­hatottak. Trillap Ilonka nagyszerű intenció­val dolgozta ki szerepét. Buza, a stílusok nagy mesterének mutatkozott. Sugár Ková­csa búsongó emlékezésében és szilaj mulatá­sában egy kiváló színész megérzékitő mun­kájának eredménye. Simon Jenő Fáncsy Vincéje egy gazdag alakító erő müve, nemes veretű magyar. Szé­kely Bálint a gazdasági gyakornok szerepé­ben mély intelligenciájú színművésznek bizo­nyult. Lia táncosnő szerepében Zsolnay Manci erősen érzéki volt. Marcsa öltöztető nő a kitűnő Kovacsícs Margit jóizü figu­rája. A darab rendezése Heltai figyelmes munkájának sikere s ha a diszletezés tekin­tetében nem is osztjuk mindig a felfogását, elismeréssel kell szólanunk róla. Tiszabercel, október 20. A Nyirvidék tudósítójától. Tíz esztendeje avatta fel Énekes János prépost-kanonok a tiszaberoeli róm. kath. hivők templomát, amelynek főoltára felett a Szentföldért harcoló, a Krisztus mártir­koszoruját megszerző keresztes vitéz király­nak, Szent Lajosnak képe van. Tiz viharos év után ma újra avató-ünnepre jelent meg a prépost-kanonok a berceliek templomában. Tiz véres, viharos év sok értéket sodort el Bessenyei szülőfalujából is, de a szenvedések lélektalajában csak még izmosabb gyökeret vert az imádságos hajlékot épitő elhatáro­zás, a beroeliek mély vallásossága. Gyönyö­rű álomvirágok fonódtak kis templomuk fa­laira, művészi szív ihletének rózsái, művészi lélek álomlátásának virágszirmai. A berceli templomot me'eg, ragyogó tónusú dekoratív, színek, vonalak és a legendák aranyzengésü nyelvén beszélő csodálatos freskók, Keipert László festőművész mesteri kezének alkotá­sai ékesítik. Elfogódva állok a kis templom hajójában, ahol a szivemre permetez a szí­nek, vonalak artisztikuma. Ha azt kérdem, hogy ez a ma szokatlan jelenség, az igazán művészinek a faluba varázsolása kinek az érdeme, kikben kell keresnem a nemes íz­lésnek, a népnevelői tendenciának, a ma bi­zonyára igen sokat jelentő áldozatosságnak (ezt a mértékét keresnem, erre a kérdésre Ti­szabercelen minden ember ugyanazt mondja. Négy tényezőre mutatnak rá. A falu mé_ lyen vallásos, áldozatkész, egyházát és né­pét forrón szerető, nemes urára, Okolicsányi Lajosra és nejére, a hitükért, templomukért földesurukkal együttérzőn, vele együtt áldozó berceli népre, az agilis, lelkes fiatal lelkészre, Csavnyiczky István berceli papra és a nagyszerű festőművészre, Keipert Lász­lóra. Okolicsányi Lajosnak, a kegyúrnak, a kegyúri család többi tagjának és a falu la­kosságának áldozatkész adakozása tette le­hetővé, hogy a mai súlyos gazdasági hely. A közönség a prömién lelkes tapssal hívta a színpadra a direktort, akinek társu­lata teljesiti a hozzá fűzött reményeket. Parádés előadásban hozza szinre a y>Három grácián operette slágert szerdán este Heltai operette gárdája. Sziklay Jenő főren­dező érdekes rendezői scenáriummal fogja meglepni a közönséget, mely uj köntösbe öl­tözteti a már amúgy is népszerű operettet. Kü­lön említést érdemel az ujjitásban az »Ele­ven étlap«, melyben a kar »szépsége« fog­nak szenzációs toüettekben felvonulni. — Ezenkívül a valóságos akrobatikus uj »apacs«-tánc és a sok mozgalmas jelenet az kiosztásban. A fő női szerepet Sz. Patkó Irma játsza, mig a másik két gráciát Puskás Ilonka, kinek ez lesz első fellépése e sze­zonban és Trillap Ilonka játszák. A színész Spagettit Sziklay, mig gróf Casettit Sugár Gyula érzikiti meg. Főbb szerepeket ját­szanak még Halmay Váilmos, Lédeczy és Révész. ; j [ | j Szerda Csütörtök A zendai íogoly a Diadalba zetben is lehetővé tegyék a templom kifesté­sét és megbízást adjanak a kiváló művész­nek, Keipert Lászlónak, aki feladatát tökéle­tesen oldotta meg. Keipert a hajót, szentélyt apsist valami napfényes, aranyos, szelid tó­nusba fogta mély színeivel és finom vonalú, magyaros motívumaival. Angyalai légiesek ragyogóan szépek, portréi lelket Iehelők' Negy nagy freskója gondolatos, nevelő ha. tasu kompozíció. A Szent István freskón, ahol a daliás király felajánlja a Patrónának 1 a szent koronát a fenséges jelenet két olda­lán mélyen a nép szivébe markoló allegória mutat a szentistváni eszmények boldog és a lángoló, romboló szenvedélyek meg­csonkított Magyarországára. Meleg poezist lehellők a többi freskók is, igy az Erzsébet­legenda, Szent Anna és Szent Margit fres­kója, háttérben Erzsébet Wartburg várával, Margit kolostorával. A hajó jobb oldalán van a templom védőszentjének, Lajos ki­rálynak megkapó jelenete és a Szent Lajost Szent Imrével együtt ábrázoló freskó. A kórus felé az orgonáló Cecília s az éneklő cherubok áhítatot sugárzó freskói vannak. . Egységes gondolatvilágot értékes kompo­náló és jellemző erővel juttat kifejezésre Kei­pert, akinek ez a szintétikus nagy alkotása nagyon sok embert hiv majd Beroelre azok közül, akik az egyházi művészet iránt érdek­nek. A gyönyörűen kifestett templomot va­sárnap délelőtt szentelték fel. Az ünnepségen megjelentek Énekes János prépost-kanonok, Okolicsányi Lajos és neje Okolicsányiné ­Lonovics Ilona, özv. Luby Lajosné, Okoli­csányi Hermin, Okolicsányi Ilona, Okolicsá­nyi József, Orosz Endre százados, Kayser Lajos temesvári kanonok, Kömmerling Irén, Kömmerling Dezső, Horváth József tb. fő­szolgabíró, Horváth Jenő, a Sárközy-család, Meiszner Ella (Berlin), Luby Géza, Szabó Elek, (Besenyő-telek), megjelent a rakama­zi^ esperesi kerület papsága, Vitéz Veress Bálint főjegyző, Bistey Béla ny. buji főjegy­harífilivák a legnagyobb válasxtékb • '911^811% legjobb mlnöségokben, — az fttnet alpösilne 3* ff sínekben legeMnyösebben vásárolhatók 31 Hllftgária C< Nyiregyháce, Zrínyi Ilona-utca 5 Telefon: 195. Keipert Lás?ló festőművész freskói a berceli róm. kath. templomban. Templomavatás a Tisza partján. Üdvözlő távirat Szmrecsányi érsek­főpásztor/]' z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom