Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-19 / 240. szám

1^24, október li). - jGAm^wivaviam j&imimK, yl Leventék diszmenete. Amilyen megható és néha meginditó. volt az a meleg ragaszkodás, amely a járás társadalmi és közéletének minden részéből megnyilvánult, épen olyan imponáló és frappáns erejű volt a gávai Leventék disztisztelgése a jubiláns főszolgabíró előtt, mely alkalomból az egész társaság kivonult a kúria előtti terraszra. Trombitaszóval, feszes tartásban, diszlépésekkel vonult el a csapat Teljék József tanitó vezetése alatt, aki katonás modorban tisztelgett az ünnepelt előtt. Érdeklődésünkre elmondották, hogy a Leventék gyakorlatoztatásában főieg Bodó Endre helybeli tanitó, továbbá Csendes Sándor jegyzőgyakornok és Egri János főiskolai hallgató a részesek. A nagyszerű látvány után v i , | banketre gyülekeztünk a róm. kath. népiskolába, ahol már teritett asztal várt bennünket. A pompás ragout-Ief ves, a rántott Tcecsege és ha'rcsa, az íTía-' tos lacipecsenye és egy hősi halált halt csirke és kacsahad földi maradványainak a megéhezett vidéki gyomrokhoz mért arányú tömegein ültünk győzelmes tort, ősi magyar virtus szerint. Italul a jóféle tokaji bor szolgált, sőt még szódavíz is volt a gyengébbek kedvéért. A Görbe cigány pedig olyan tűzzel muzsikált, mintha csak ő jubilálna. A hangulat kitűnő volt. A gávai úriasszonyok nagyszerű főztjét mindenki jóizüen ette, s hogy jól laktunk, mutatja az a körülmény, hogy több hatalmas torta teljesen érintetlen maradt. Az első felköszöntőt Olchváry Pál mondotta a Kormányzóra. Utána Fehér Ignác Olchváryra, Korocz József Kállay főispánra ürítették poharaikat, aki a következőkben válaszolt: r — Ez a 25 esztendő, amelyet most a mai ünneppel lezárunk, nemcsak egy férfiúnak negyedszázados főszolgabírói múltja, hanem sokkal nagyobb jelentőségű. Azt jelenti, hogy egy közületben az emberek 25 esztendőn át megbecsülték egymást és vállvetett erővel dolgoztak. Arra kell vágyódnunk és törekednünk, hogy ilyen korszakok megismétlődjenek. Az ezek elérésére való lehetőségeket kell visszaszereznünk. Teremtsen mindenki a maga hatáskörében tisztaságot és munkát. Tudom, hogy tele van az ország fájdalmasan sajgó sebekkel, de ezeket nem szabad feltépdesni, hanem gyógyítani kell, hogy még a nyomuk is eltűnjön. [Éppen ezért orvosokra van szükségünk, akik ezeket a sebeket meggyógyítják. Mi nem vagyunk forradalmi vérmérsékletű nép, régi keleti faj utódai vagyunk, akiknél még ma is erény az ősök tisztelete és a hagyományokhoz való ragaszkodás, őrizzük meg ennek a népnek higgadt méltóságát és régi keleti tulajdonságait. Amit Korocz nagytjszteletü ur mondott, hogy t. i. ősi család sarja, vagyok, igaz. Ez a család itt él 1000 éve ezen a szabolcsi földön, amelynek éppen ezért ugy szeretem minden fiát, mintha édes testvérem volna. Szeressék azért egymást, mert a hazát is csak igy szerethetjük. A nagy tapssal. fogadott beszéd után a többi felköszöntőkre is sor került. Mikecz László dr. Olchváryra, Pataki Sándor kenezlői ref. lelkész Mikecz alispánra, Veress Ferenc a vármegye tisztviselői karára, élén Mikecz Istvánnal, Okolicsányi Lajos a járás jegyzőire, Ekker Mihály rakamazi főjegyző Olchváryra mondottak pohárköszöntőt, majd általános figyelem között a jubiláns Olchváry Pál emelkedett szólóra és a következő

ket mond

otta: Olchváry beszéde. Méltóságos főispán ur, igen tesztelt Urah im, Barátaim! Hálás szivvel, és bevallom, benső meghatottsággal mondok köszönetet a mai ünnepeltetésért a Méltóságos Főispán és Alispán uraknak, a járás közönségének, öszszes munkatársaimnak s mindazoknak, akik megjelenésükkel megtisztelni kegyesek voltak. , | | i | U;[]#j Tisztelt Uraim! Ha visszatekintek az elmúlt 25 esztendőre, változatos képek elevenednek meg Kaleidoskopszerüen előttem. A világtechnika csodálatos haladása, a szociális eszmék forrongása, a világháború, a sötét emlékű kommunizmus, a barbár oláh megszállás e felett a járás felett sem suhant el nyomtalanul. Sok minden megváltozott ebben a járásban is. Utat tört a kultura, a régi szalmás tetők csinos cserép és bádogfedeleknek engedtek tért, uj, egészségesebb lakóházak, uj iskolák, uj jegyzői lakok épültek, vasutak, kövezett utak létesültek, telefonhálózat könnyíti meg az érintkezést, gazdasági gépek állanak a gazda szolgálatár ban, ipartelepek keletkeztek, furott kutak javítják a közegészséget. Tért hódított a szövetkezeti eszme, virágzó Hitel- és Fogyasztási Szövetkezetek alakultak. A változott viszonyokhoz hozzá kellett simulni az adminisztrációnak is. A hosszú háborús esztendők lényegében forgatták fel és változtatták meg a közigazgatást. Homloktérbe kerültek a népjóléti kérdések, a közélelmezés súlyos gondokat okozó ellátásának nehézségei, a rendkívül népszerűtlen requirálások folytonossága, a világháború emberanyagának szakadatlan biztosítása, a hadikölcsönök előteremtése, a súlyos hadiszolgáltatások. A gyászos katasztrófa után jött az épitő munka, a turbulens elemek fékentartása, a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek megélhetésének biztosítása, és végül a földreform. Nehéz feladat elé állított bennünket az idő és mi igyekeztünk ennek megfelelni. Jó példával járt előttünk a vármegye közszeretetben és közbecsülésben álló alispánja, akinek ember feletti munkássága és energiája mentette meg vármegyénket a fenyegető végpusztulástól. Tisztelt Uraim! Jóleső érzéssel mondhatom, hogy a háború előtti boldog, konszolidált állapotokat még a forradalom vihara sem forgatta fel, a pusztítás démona rajtunk nem tudott erőt venni, és bár nagy áldozatok árán, de sikerült karmai közül kimenekülni. Pedig reménytelenül súlyos helyzetbe kerültünk, frontharcok dúlták a virágzó tiszamenti falvakat, balkáni barbársággal perzselték fel járásunk egyik legszebb községét. A hagyományos közrend és közjólét helyreállitására, fenntartására és megőrzésére irányuló törekvésem sikerre vezetett, mert minden oldalról támogatásban részesültem. Támogatott a járás közönsége, a községek képviselőtestülete, és elöljárósága, de támogatott felülről a vármegye főispánja és alispánja. Nagyrészben ennek az önzetlen támogatásnak és buzdításnak köszönhetem, hogy ma itt állok és megnyugvással tekinthetek vissza arra a hosszú negyed századra, amelyet e járás élén eltöltöttem. Sajnos, mindazokat a kulturális eredményeket, amelyekre törekedtem, a közbejött világégés miatt teljesen elérni nem sikerült, de még mindig él bennem a remény, hogy azoknak az ujabb feladatoknak, amelyeket a rohamosan fejlődő uj életviszonyok tárnak elém, meg fogok tudni felelni, akkor, ha a járás közönségének és a vármegye vezetőférfiainak bizalmát, szeretetét és támogatását továbbra is kiérdemelem. Emelem poharamat a vármegye főispánjára, alispánjára és a járás közönségére. A zugó éljenzés csillapultával 'Mikecz István alispán a járás közönségére, Sasi Szabó László dr. Bethlen miniszterelnökre, Szesztay Zoltán dr. Veress Ferencre, Veress Ferenc pedig Olchváry Pálra mondtak felköszöntőt. Nagy derültséget keltettek Kiss Sándor és Barát Imre gávai lelkész zamatos homorú pohárköszöntői. Kár, hogy a vonat indul/, s a társaság nyíregyházi része távozni kényszerült. Elbucsuztunk és egy gyönyörű ünnepély felejthetetlen emlékével tértünk haza. A tranzitó kereskedelem jelentősége. Irt* : Szász Pál, az 0 M. K. E. titkára. A békeszerződés nyomán Magyarországnak ama területei, amelyek azelőtt egy öszszefüggő, egységes és zárt gazdasági egységet alkottak, több részre estek szét. Ma tehát különleges jelentősége van annak, hogy a nyugatról keletre irányuló forgalom lehetőleg teljesen Magyarországon keresztül bonyolódjon le. De fokozott jelentőséget épen az ország megcsonkítása kölcsönöz a tranzitó forgalomnak. Ma ugyanis sajnos azt is tranzitó kereskedelemnek kell minősítenünk, ha a régi Magyarország elszakított területei próbálják újra kiépíteni a gazdasági összeköttetést a megcsonkított országgal és Budapesttel. A békeszerződés hosszú időn keresztül teljesen megbénította az összeköttetést a nemrég még közös és összefüggő gazdasági egységbe tartozó területek között de az élet immár beigazolta azt, hogy a határok elzárása milyen súlyos következményekkel jár az összes érdekelt államokra és ezért — bár a szomszédos államok minden lehetőt elkövettek a gazdasági érintkezés ujraf elvételének megakadályozására — sikerült enyhíteni a helyzetet. Természetes, hogy a megcsonkított országra a legnagyobb jelentősége lenne annak, hogy az elszakított területekkel minél intenzivebb gazdasági kapcsolat létesüljön és igy is beigazolódjék az a köztudomásu tény, hogy a trianoni szerződés gazdaságilag is teljesen abszurd elgondolás. Ezenkívül minden eszközt fel kell használni arra, Magyarország szerencsés földrajzi helyzetét kihasználjuk, hogy Budapest legyen a nyugati államoknak egyrészt az elcsatolt területek, másrészt a Balkán felé, mintegy a kereskedelmi központja. Bizonyos, hogy ezt csak ugy érhetjük el, ha níálunk minden tényező elősegíteni igyekszik ennek a forgalomnak minél simábban való lebonyolithatását. I i Tranzitó forgalom magától értetődően csak ugy képzelhető el, ha a nyugatról kelet felé gravitáló áruk forgalombahozataluk helyén versenyképesek, tehát minél kisebb teher esik reájuk. Ha azonban a tranzitált áruk vám alá vonatnak ama államok részéről, melyeknek területén azokat átszállítják, : azok annyira megdrágulnak, hogy nem versenyezhetnek a kerülő utakon odaszállított | cikkek áraival. Már pedig a kormány ujab] ban tudvalévően fokozatosan az aranyvá1 mok sokkal magasabb díjtételeit igyekszik | életbeléptetni, tehát természetes, hogy aZ , eme magas tarifával sújtott cikkek nem verI

i senyezhetnek Belgrád, Bécs, Bukarest, Trieszt áraival. Nagyon rossz szolgálatot tesznek az országnak, de a magyar gyáriparnak is azok, akik a magyar gyáripar terméSzombaton és vasárnap a Diadalban Egy üzlet, két főnök, három feleség Az Idény egyik legnagyobb vígjáték attrakciója Pompás táncok! Káprázatos amerikai divat-revü!