Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-17 / 238. szám

1824. október 17. jFíftaiofii Szombaton lesz Nyíregyházán a 65-ösök ezrednapja. A rudniki ciata évfordulója.'Az ez/ed meg akarja szem/ni a Gloviczkj 4/fal hé»r.it.ett fér)} kepíeivett/eket. október 16- A Nyirvi­Nyíregyháza, dék tudósítójától Sombaton, október 18-án lesz Nyír­egyházán a 65-ösök emléknapja. £rre az ünnepi emlékezésre számos volt tiszt ér­kezik Nyíregyházára és sokan jönnek a környéki falvakból, a volt cs. és kir. 35-ik gyalogezred legénységének képviseletében 1914. oki.' 15—18-án volt Rudnikon áz a nagy ütközet, amelyben ott küzdöttek a vitéz 65-ösök, közöttük számos kiváló katona. A hatalmas küzdelemben sokan hősi halált haltak. Ezeknek az eleseti baj­társaknak emlékét eleveníti lei évről-évre a rudniki csata évfordulóján az élők kegye léte. ­A 7 ezrednapot Nyíregyházán Ra j tik Miklós városi közigazgatási Tanácsos ké­seli elő fáradságot nem ismerő buzgó­sággal és körültekintéssel. Őhozzá érkeztek be a bajtársak je­lentkezései s ő tájékoztatta az érdeklő­dőkéi a nyíregyházi ezrednapról. — Az ünnepi szombat délelőttjén 10 órakor a a róni. kath. templomban gyászistentisz­telet lesz, amelyei Énekes János prépost­kanonok mond. Az oltár előtt diszőrség ált a katafalk körül. A templomaj tóban díszruhás hajdúk állanak őrt. A templom­ban megjelennek a z elhunyt hősök hozzá tartozói is, akiknek részére helyeket tarta­nak fent. A gyászistentisztelet után a résztve­vők a hősök temetőben nyugvó bajtársak sírjához vonulnak ki, ahot Nagy Lajos ref. lelkész mond ünnepi beszédet A hősök emlékszobrára Sztanajlovics tábornok, aki a háború kitörésének idején a 65. ezred parancsnoka volt, koszorúi helyez. A baj­társak meglátogatják Csernák Kálmán had nagy sírját is, amelyet Margittay Gyula pén zügyi titkár koszorúz meg. A 65-ösök által elhelyezendő két hatalmas koszorú­ra a volt ezred színét, a rózsaszínt viselő szalag kerül, melyet középen nemzetiszí­nű csokor fog össze. Délután 5 órákor a városháza nagytermében ezredgyülés lesz, amelyen az elnöki megnyitót Sztauiaj­lovics lábornok mondja s a rudniki csata történetét Polnisch Elemér százados is­merteti. Az ezrcdnappal kapcsolatban a hősök nyíregyházi emlékszobrára gyűj­tést indítanak. Előreláthatólag akciót indí­tanak az ezredmuzeumba helyezendő ereklyék gyűjtése érdekében. Az emléknap­pal kapcsolatban felmerült az a terv is, hogy kutatni fognak az ezred háborús fel­vételeinek megszerzés céljából. A felvétele­ket Glovíczky ezredfényképész eszközölte s az érdekes fényképekből egész szekérre való munkácson rekedt. — Szombaton este fél í) órakor a Korona nagytermében ban­két lesz. Alig van közgazdasági probléma, me­lyet az utóbb ikét esztend őalatt többet emlegettek volna, mint a mezőgazdasági hitel kérdését. Kö 7tudomásu tény az, hogy a háború öt esztendeje alatt, majd a iá­borut követő forradalmi időkben, nem­különben a román megszállás alatt a me zőgazdaság felszerelésében, üzemanyagá­ban, termelési eszközeiben nagyon lerom­lott, ugy, hogy egy általános restauráció nemcsak mezőgazdasági érdekekből, de a 7 ország egyetemes közgazdasága értle­kében is halaszthatatlan. Ma a magyar mezőgazdaság a leg­válságosabb napokat éli és az az egy előny, amit ránézve a háborús évek hoz­tak, hogy t. i. adósságaiktól megszaba­dultak, azokkal az óriási hátrányokkal szemben, amit a mezőgazdaságra nézve a háborús rekvirálások, ármaximálások, &z ezekben az években fokozott mértékben folytatott rablógazdálkodás hozott, nem­hogy kiegyenlítené egymást, hanem a me­zőgazdaság gazdasági mérlegét határozot­tan megrontotta. Mindehhez hozzájárul még az idei rossz termés, mely a válságos helyzetet még csak fokozta s amely sem közellátási sem pénzügyi, sem kereskedelmi szem­pontból nem paralizálható. Ilyen körülmé­nyek között most már elodázhatatlan köte­lességévé vált az illetékeseknek, hogy a mezőgazdasági hitel problémáját rendez­zéh. és pedig elsősorban a rövid lejáratú hitei lehetőségeinek megteremtésével. — E tekintetben különösen aggasztó a helyzet azért, mert sem a fővárosi bankok, sem a vidéki takarékpénztárak nem foglalkoznak agrár-hitelezéssel, egyrészt a köztudomá­sú pénzszűke miatt, másrészt, mert tőkéjüket saját mezőgazdasági üzemeik finanszírozá­sa veszi igénybe. Öriási érdek tehát a körzeti hitelszö­vetkezetek és a falusi hitelszövetkezetek megerősítése és főleg az, hogy a Nemzeti Bank a szövetkezetek ötszörös i'lelősségét tekintetbe véve a hitelnyújtásoknál, ne csak az alaptőke egyszeresét, hanem több szőrösét vegye figyelembe és ilyen mér­tékben adjon hitelt a szövetkezeteknek. A rövid lejáratú mezőgazdasági hitel ügyét előnyösen szolgálhatja a mezőgazda­sági ingó-jelzáloghitel bevezetése, nemkülön­ben a békében meglehetősen népszerű hi­telbiztosítási jelzálog is, melynek ma óriási akadálya az értékelési illeték. A szövetke­zetek központi irányítása olyan kérdés, mellyel sürgősen foglalkozni kell éppen a rövid mezőgazdasági hitel szempontjából. Főként a kisgazdáknál fontosak ezek a körülmények, akik ma részletekben kényte­lenek eladni terményeiket és ezzel a helyi piacon tul kedvezőtlenül befolyásolják az áralakulást. Ilyen szövetkezetek a békében már alakultak is és elsorvadásuknak a há­ború és a központi irányítás hiánya volt az oka. !• [ Ami a hosszúlejáratú hitel kérdését il­leti most az a vélemény alakult k ia leg­komolyabb szakkörökben, hogy itt csak a külföldi tőke érdeklődése segíthet. Az ér­deklődés előfeltételeinek megteremtésére azonban gondoskodni kell arról, hogy el­hárittassanak mindazok a jogi és pénzügyi akadályok, melyek még a külföldi tőkét visszatartják attól, hogy a magyar mező­gazdasági üzemekben keressenek elhelyez, kedést. Ebben a tekintetben minden bürokra­tikus kicsinyeskedéstől el kell tekinteni, akár illeték, akár kamat kérdéséről legyen szó, mert esetleg, amit az államkincstár elveszít illetékekben, sokkal bőségesebben kapja vissza akkor, ha a mezőgazdasági termelés életfeltételeit hitel segítségével megjavít­hatja. . ­Kevés hősi halottat jelentettek eddig be. Nyíregyháza, október 16- A Nyirvi­dék tudósítójától . Megírta a Nyirvidék, hogy a város képviselőtestülete elhatározta a nyíregy­házi hősi halottak és háborúban eltűnt nyíregyháziak emlékének megörökítését. Egyelőre bizottságot, küldtek ki a hősök emlékszobrára vonatkozó kérdések elinté­zésére. Első kérdés az emlékszobron meg­örökítendő hősök és eltűntek nevének ösz­szeirása. Ezt a városházán a mérnöki hi­vatal intézte még a kiállítás előtt, most pedig a kuHurtanácsnok szobájában tör­ténik az összeírás. Eddig aránylag kevés nevet jelentettek be. Bizonyára halasztgat­ják a hozzátartozók hősi halottjuk beje­lentését, pedig ezzel a halaszlgatássai az emlékmű felállítását késleltetik- Ezt pedig nem volna szabad sokáig késleltetni, mert mégis csak elszomorító, hogy hova-tovább a vármegye minden valamirevaló községe állit emléket hőseinek s a megye székvá­rosában még mindig tétováznak ebben a sürgető kérdésben. Bizonyára olyanok is lesznek, akik csak akkor veszik észre, hogy mulasztást követtek el hősi halott­jukkal szemben, mikor már állani fog az emlékszobor s lálják az oldalába vésett neveket. Tegye mindenki jóvá mulasztását, jelentse be hősi halottait. Ami Budapesten október 24-én a „Kaiuará"-ban 5 az minálunk október 17-18-19-én jelenik meg az „Apolíó"-ban Holnap kezdődik az elet.,. Rákosi Viktortól.' A LEGÚJABB ŐSZI ÉS TÉLI DIVATLAPOK KAPHATÓK AZ UJSÁGBOLTBAN Péntektől vasárnapig A DIADALBAN Egy (ízlel, két főnők, három (eleség A magyar mezőgazdaság váisaga. Irta: Marschall Ferenc dr. nemz^'i^ülési képvisel?, a Magyar Országos Me?őga?d»Kági Ksmxra igazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom