Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-02 / 225. szám

1924. október 2. jáómmtK Az Ipartestület által kitüntetett helybeli kisiparosok. A kiállításon résztvett helybeli kisiparosok, segédek és tanulók munkáit az Ipartestület által meghívott biráló bizottság a „Falu Szövetségitől függetlenül vizsgálta meg és ajánlotta kitüntetésre Városunk örökváltságának 100 éves évfordulójakor tudvalevően a nyíregyházi Ipartestület fennállásának 40 éves évfordulóját is ünnepelte, mely alkalomból a kiálliló iparosokat, segédeket és tanulókat a «Faíu Szövetség* kitüntetéseitől teljesen függetlenül a debreceni Iaprtestület által kiküldött biráló bizottság véleménye alapján kitüntetésben részesítette. A biráló bizottság tagjai egytő-egyig szakképzett, kiváló iparosok voltak, kik a kiállított munkákat szakszerűen vizsgálták meg, s a kitüntetéseket érdem szerint ítélték oda a k iái látóknak. Az Ipartestület a bírálat alapján a következőket részesítette kitüntetésben: Mesterek. 1. díj. Antal Lajos kocsigyártó, Tárczay Endre lakatos, 'Honszeretet szőnycgkészitő, Mezey és Liskány lakatos, Kresztyankó György lakatos, Kaszás György bádogos, Miholecz Lajos kocsigyártó, Kiss János cipész, Molárovics János és József kovács. II. díj. Kiss Gyula lakatos, Suhanesz Lajos asztalos, Kmotrik Lajos szürszabó, Radoszta Béla lakatos, Charitas háziipar, Cigler János kosárfonó, Hajny Károly bőr; diszmüves, Bezzeghy József sodronykészitő, Estók Károly és Fiai asztalos, Vasskó Mihály kádár, Varga Géza villanyszerelő, Kecskés József szabó, Róna Sándor kőfaragó, Weiszhausz Jenő sütő, Deutscli József cipész, Brecz István borbély, Bakó Áron cipész, Makranczy Pál cipész, Ballá Antal cipőfelsőrész készítő, Lengyel Nándor cukrász, Lakner Béla sütő, Szabó Alajos női szabó, Glovitzky. József fényképész. III. díj .Hunyadi és Mala

chovszky, fényképész, Róna Jenő fényképész, Sirmann Antal kályhás, Szentmiklóssy Zsigmond szűcs, Kelemen János lakatos, Fintor Ferenc asztalos, Fábián Sámuel asztalos, Bóth Zsigmond sütő, Barcsik és Varga bádogos, Zarnóczay Arnold reszelővágó, Poor Mihály cipész, Stibi József cipész, Kohn J. Ignác cipész, Chriszt Dezső képkeretező. Segédek. I. dij. Marcsek András, Dojcsák József kerékgyártó segédek. II. dij. Holovár Miklós kosárfonó, Kovacsies Gyula asztalos, Diankó János, Kmotrik Gyula szűcs, Beviz István lakatos, Mikecz Kálmán lakatos, Rákos Zoltán címfestő, Bakó Béla cipészsegédek. III. cVíj. Marx Antal kádár, Zsarnóczay Arnold reszelővágó, Kuszi Gyula asztalos, Muhicska Bertalan mézeskalácsos, Csabina János lakatos, Deák László lakatos, Szemán József cipész, Sámsoni Károly cipész, Stefanies József szabó, Giu tyán Lajos lakatos. Tanoncok 1. tííj. Fogt Konrád lakatos tanuló. II. dij. Ferenci János, Grandics Bé. la, Révész András, Fekete András, Szőlősi István. III. dij. Kuszi László, Tisza József, Szabó Lajos, Gellért Páí, Rácz Tibor Kovács Imre, Timarovszki Ferenc. Ezenkívül Kiss Gyula lakatos mester részére a saját terve szerint készített stukator ná dkötő gépért a kamarai ezüst érem és oklevél megadása javasoltatott. Az összes dijak teljesen díjmentesen lesznek a l'ennti kiállítók között kiosztva, az Ipartestület által tarlandó rendkívüli nagygyűlés keretében. Háromszázezer erdélyi menekült él jelenleg Magyarországon. A menekültek szabad hazatérésének biztosítására egyeztető tárgyalások folynak Magyarország és Románia között. — Az utolsó vagonlakó családot 1923. juniusában helyezték el. — Dózsa Ferenc dr. kúriai biró nyilatkozata Budapesti tudósítónk jelenti: Amikor a háború elvesztése nyilvánvalóvá vált, tudvalévően a zsúfolt vonatok hosszú sora indult meg a megszállott és azóta elcsatolt területekről a csonkaország felé. A vonatok utasai szegény, csüggedt, hontalanná vált magyarok voltak, akik elvesztették szülőföldjükön nehezen megalapozott existenciájukat, földecskéjüket, házukat, állásukat. A menekültek elhelyezése természetesen súlyos terhet és gondot jelentett a megkisebbedett Magyarországra, s hónapokon ,sőt esztendőkön keresztül csak vaggonokba összezsúfolva lakhattak a szerencsétlen családok. | 1 ' I i I Öt »békés« esztendő mult el a szomorú vonatok érkezése óta, érdekesnek tartottuk tehát utánnajárni annak, hogyan sikerült a menekültek elhelyezkedése, mi a sorsa a sokezer menekültnek. Tekintve, hogy a menekültek túlnyomó része erdélyiekből telik ki, elsősorban az Erdélyi Menekültek Szövetségéhez fordultunk, amelynek elnöke, Dózsa Ferenc dr. kúriai biró a következőket mondotta munkatársunknak : — A kiutasitottaknak több, mint 90 százaléka lateiner ember, tanár, biró, ügyvéd. Tömeges érkezésük természetesen lehetetlenné tette azonnal elhelyezésüket, meg kell azonban állapítani, hogy a magyar kormány minden lehetőt elkövetett, hogy elhelyezkedésüket elősegítse. A menekült állami tisztviselőket felvette az itteni státusba, s fokozatosan a lakáskérdést is sikerült megoldania, annyira, hogy 1923. juniusa óta már egyetlen erdélyi menekült család sem kénytelen vaggonban nyomorogni. Ennek a jelentősége akkor válik csak nyilvánvalóvá, ha meggondoljuk, hogy az erdélyi menekültek száma a háromszázezer körül van. A lakásokban elhelyezett menekültek száma tehát ma már szinte elképzelhetetlenül nehéz feladat elé állította a kormányt, tekintve, hogy a szük határok között az ország és főleg a városok túlzsúfoltak. — AB listával kapcsolatosan a menekültek a többiekkel azonos elbánásban részesültek, tehát ezen a téren sem érte őket sérelem. Tudomásom szerint különben a kormány a KANSz-al együtt most dolgoz ki egy olyan munkaprogrammot, amely a B. listás tisztviselőknek a jövőben való uj elhelyezkedését és megélhetését fogja biztosítani. ; — A kiutasítottak ügyében a magyar és román kormány között tárgyalások folynak olyan irányban, hogy a kiutasítottak szabad visszatérését biztosítsák, amennyiben ottani elhelyezkedésük lehetséges, vagy épen kívánatos. Ezek a tárgyalások azonban egyelőre folyamatban vannak, de minden remény megvan arra, hogy sikerrel is járnak. — Gyümölcs el levéshez f

ri

s

s makulatúra kapható az Újságbóltban. December közepére várják a román kormány bukását. Kolozsvárról jelentik: Az Avarcscu vezetése alatt álló néppárt bizalmas értekezleten foglalkozott a Bratianu kormány helyzetének megvitatásával. Az értekezleten elhangzott felszólalások megállapítják ,hogy a Bratianu kormány helyzete immár helyrehozhatatlanul megingott, anny ira, hogy, a néppárt december 15—20 között abba a helyzetbe fog jutni, hogy, átveheti a kormányzást Braiianuéktól. — Az értekezleten már össze is állították a leendő kormány lisztáját. — A kormány helyzetét a felszólalók szerint a következő körülmény ek idézték elő: A regál és a csatolt területek közli éles ellentétek; a számos párthatalmi és törvényellenesese" lékedéit; a Bratianu uralom kisajátító sáskarendszcre az egész vonalon; a roppant pénzhiány, a még nagyobb adók, jllelékés vámterhek; az egyre fokozódó drágaság, a melyet a baksis és panama-rendszer fokoz; a nyomorgó tisztviselők, nyugdijtalan nyugdijasok; az agrárreform súlyos zavarai, jogtalanságai és termést-csökkentő következményei; a nemzeti kisebbségek erőszakos elnyomása, a békeszerzőtlés és az alkotmány megsértésével; a külföldi közvéleménynek elitélő hangulata, a bizalmatlanság terjedése; a külföldi államok hadüzenete a bányatörvény ellen és retorziós magatartása a fizetésekkel folytatott huzavonák miatt, a megoldatlan besszarábiai kérdés és a kisantant egységében beállott zavarok, melyek Románia politikáját bizonytalanná tették. Előadások kezdete hétköznap 7 és 9 kor Előadások kezdete vasárnap 3,5,| 7 és 9 kor Október hó 1 és 2 szerda és csütörtök Amerikai filmattrakció. Főszerepben: Ralf Lewis A riadó Izgalmas kimerítő hajsza a tüzveszedelem ellen Ötfelvonásos filmdráma és a Színésznő karrierje Társadalmi dráma. Péntektől! Péntektől! Teli Vilmos Két részben, 10 fejezetben egyszerre. Főszerepben: KONRÁD WEÍQT kapható SS | az Ujságboltbati j S •BIIIHSHDMIIIWIBHIiniHiniHIIIIIIIHSIIIIHIIHIlSIIIISSiMíimiHHIIBIU | Ma infji-"^ Apolló Apolló XX (Gróf Chón) l?la