Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-18 / 213. szám

4 J^kkiMUWEK 1924 szebtember 18. A Református Nőegylet hazafias díszelőadása a Városi színházban. A Fekete lovas, Herceg Ferenc da-abja. Kedves meleg estével vette ki a ré­széi a jubileumi ünnepségekből a Refor­mátus Nőegylet. Bár a szereplők közis­mert személye előre biztosította a nagy, sikert, de hogy a műkedvelők ilyen pre­cíz, kifogástalan játékot produkáljanak, alig lehetett hinni. A nagy lelkesedés friss erőt öntött a közönségbe is és a M agvar Haza szeretetét láttuk ragyogni minden szemben, mely a játékosok őszinte szép alakításának reflekszeként jelentkezett s felszínre hozta a talán sokszor aluvó lán­gokat, Taps a nyílt színen, könny a sze­mekben s mindenkinek éreznie kellett, hogy ilyen ifjúság jövője csak egy lehet: éleire hozni az alélt, megnyirbált Hazát! A szereplők között első helyien kell megemlíteni Furmann Lenke urleányt, ki nagyszerű, egy hivatott művésznő ru­tinjával mozog a színpadon. Játéka nemes egyszerűséggel párosult őszinte megsze­lnél vesitése volt egy régi nagyasszonynak éreztetni tudta múlt emberek életfelfogá­sát ifjú Hofferné szerepében. Partnere Ma­gvar László méltó volt hozzá. Finom és kellemes játékmodora magával ragadta a közönséget. A legjobbat nyújtotta, amit várhattunk s tapsban neki is volt része, akárcsak partnerének. Mikecz Gábor. Gondolkoznom kell, hogy kellőképen tudjam jellemezni, amit a nagyapa szerepében produkált. Nemes, előkelő, méltóságos volt, hangja és alak­ja is predesztinálja e szerepre. Ő adta meg azt a bájos, régies levegőt, az el­múlt korét, amely minket kíváncsivá tesz a nagy ^időkre, mikor más emberek, más nézetek' uralkodtak. Elő tudta idézni a messzeség távlatát lelkünkben, játéka iga­zán művészi volt. Egyébként az ő érdeme a darab rendezése is, amit nem lehet elég­gé kiemelni. A kis unokákról mit mondjak? Bar­czikai Manyi finom lényének, alakja min­den bájosságának varázsával hatott He­tén szerepében' Kanizsay M agda nagyon kedves volt, a közönség meghatva ün­nepelte s a nagyon jó játék egy ilyen ki­csi lánytól szinte meglepően hatott. — Cimbolinetz Endre igen ügyes kicsi mű­vész, a közönség szextettel élvezte játé­kát. Báró Lanszky ezredest Deák Je no ad­ta igazán kiválóan, a nem rokonszenves osztrák tisztbe is szivet varázsolt, azon­szerínt Báró Borotin szerepében Pataky Lajos is kivált, báró Leitmerítz főhad­nagy személyesitője, Aszalós Sándor pe­dig nagy képességgel, egy kész színész al­lűrjeivel lépett a közönség eíé. Szintén osztrák tisztet játszott oly művészettel, oty élethűséggel, hogy teljes képét érezte a közönség egy elmúlt világ arrogáns, idegen uralmának. Lutz főhadnagy szerepében Soós László volt igen jó, Deák András mint Reif Jani remekelt, Salvator patikust Kriston Sándor játszotta meg a lehető legjobban s Bad'ler borbély Horváth Dé­nes volt ,aki igazán kiváló játékával a hálás szerepben még nyilt színi tapsot is aratott. Günter Kovács is méltó volt a többiekhez s a négy sváb gazda is, Kus­nyerik Lajos, Közlik Gyula, Székely Zol­tán. Seszták Béla jók voltak. Mitát egy egy­ügyű ócisíka házibutort Vay István adta élethűen, Pataki Ferenc mint Bózsa Sán­dor keltett rokonszenvet és illúziót a régi betyárbecsület életrekeltésével Deák Gyula, Kanizsay Olga, Pataky Lajos, Tóth Illés, Könyves Tóth Kálmán, Schan­taly Jenő, Salamon Miklós mind jók vol­tak kisebb szerepükben. Batta Gizella, szép magyarruhás kis­lány, gyönyörűen szavalt, az egész lei­két előtárta, a közönséget lelkes tapsra hangolta, ő utána A százéves város,, ün­nepi allegória következett s mindenkit meghatott a kedves, nekünk szivünkhöz nőtt drága kép, Hungária képe s imádsá­gos szájú szép gyermekek lelkes megnyil­vánulása. Az élőkép főalakja Hungária volt, psgyáni Erzsébet, aki szépséges is örök imánkat mondta a Hymnusíf. Azután a Har gila lelke, Bokosiny'i Sári és Babi, akik bámulatba ejtették az embert hosszú és jót elmondott lelkesítő beszédjükkel. A közönség kellemes este emlékével hagyta el a színházat abban a tuda tb.,n, hogy ifjaink, kik a magyar kulturát ily szépen szolgálják, megerősítik jövőbe ve­tett hitünket. , A katonazenekar gyönyörű nyitány­nyal kezdte meg az ünnepséget, á meg­szokott precíz játékot adva . (Fre) Dr. Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő megnyitó beszéde a tiszai ev. egyházkerület közgyűlésén. Nyiregyháza, szeptember 17. A Nyirvi­dék tudósítójától. A városunkban ülésező tiszai ev. egyház­kerület mai közgyűlését Dr. Zelenka Lajos kúriai biró, kir. törvényszéki elnök, az egy­házkerület felügyelője nyitotta meg, aki beszédében a következő nagyfontosságú gondolatokkal foglalkozott. A csonka Magyarországunk súlyos hely­zete folytán létrejött kivételes törvények s aíz! ezek alapján kiadott egyes kormányrendelke­zések nem egy esetben súlyos bonyodalmak okozói, belevágnak az ev. egyház féltve őrzött autonómiájába, alkalmasak a feleke­zetek közötti egyensúly felboritására, anyagi vonatkozásban pedig egyenesen veszélyez­tetik az ev. egyház szerves intézményeit, sőt megbénítják az ev. egyház szerveinek funk­cionálását is. Ennek következtében a ma­gyarországi protestáns egyházaknak haladék talanul be kell rendezkedniük annak közeli lehetőségére, amidőn az állam külön válik az egyháztól. Ennek a lehetőségnek súlyos következ­ményeit csak az 1848. XX. t.-c. végrehajtása akadályozhatná meg, mely által minden prot. «gyülekezet s magasabb szervet képező egyházkerület és egyetem is a földbirtokre­, form révén olyan tőkéhez jutna, hogy annak ! felhasználásával a hivek súlyosabb megadóz­j tatása nélkül is képes lenne életerős tevé­* kenység kifejtésére. Hangoztatja a felügyelő az egységes keresztyén front megalkotását, mert csak ezáltal látja biztosítottnak a történelmi ala­pokon berendezett nemzeti állam további fennmaradását. Addig, amig a lélekhalászás s a felekezeti kérdés kíméletlen kiélezése tart, kedvező eredmény e téren nem várható, örömmel állapítja meg, hogy a két protes­táns egyház között ez a közös célokra való törekvés kedvező. Az ev. egyház saját feladatainak hom­lokterében az uj egyházi Alkotmány megal­kotása áll. A zsinattartásra vonatkozólag azonban nincs meg a kellő egyetértés. Nagy tábor vitatja azt, hogy a mai megcsonkított nemzeti és egyházi élet nem alkalmas ilyen korszakalkotó reformok megteremtésére. Ő maga is osztja azt a nézetet, hogy addig, mig az állam és egyház közötti viszony vég­legesen nem tisztázódik, el kell halasztani a zsinattartás idejét. Van erre az időre is ele­gendő tennivalója az ev egyházaknak. Erre a közös munkára azzal hivja fel a közgyűlés utján az ev. egyházi elet minden tagját, hogy teremtsenek egy egységes köz­szellemet, mely az eszme értékét mérlegeli csupán s nem azt, hogy kitől származik, vagy ki hajtja azt végre s hogy vájjon ennek a munkának gyümölcsét már mi is, vagy csak a késő unokák élvezik. Olyan köz­szellem megteremtését követeli, mely min­denkor elvi alapokon áll, működik, Tla kell harcol, de mindenkor nyilt szinen és nemes eszközökkel, helyre kell állítani azt a köz­szellemet, mely kiveti soraiból a javíthatat­lanul megátalkodottat, de viszont megbocsát a jóhiszemű tévedőnek, sőt a megtérő bű­nösnek is. Az egyházkerületi felügyelő beszédét a közgyűlés közönsége élénk tetszéssel fo­gadta. Vay Ádám-utca 8 GlüüÉ Jenő 00 CM e o H bútoráruházában, a centennárium ün­nepsége alatt a raktá­ron levő szebbnél­szebb hálók, ebédlők, uri-szobák stb. kivéte­les olcsó árban lesz­nek elárusítva. CD G3 GO JACCUSSE saira a jegyelőjegyzések megkezdődtek! MA az Apollóban PEáRL WHITE főszereplésével: titokzatos erő (Páris rejtelmei) — Az évad legizgalmasabb filmje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom