Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-14 / 210. szám

EltMzstésI árak H»tyfe*n és vMéksn: hgf Mri SOOOO K. Nofy^évr* 80000 K. lU^belvIseJőtastb te lafiátétesd! 7Wi engedmény. Alapította JÓBA ELEK FSszsrkssztd 1 Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Falaid* szorkssctft : VERTSE K. ANDOR. Szsrkssztfiség éi kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 8. SZAM. TststoR szám 139. Postachaqua 29*6*. Kéziratokat nem adunk viasza. XLV. évfolyam. * 2 0 szám. r Nyíregyháza, 1924. szeptember 14. * Vasárnap Varosunk atyái 1 Akik már mind-mind csendesen nyugosztok évszázados temetőitekben és sirhalmaitoknak rendje is már-már elsimult, mint a felbarázdáit szántóföldnek sikja a nyári ugaron : — városunk atyái, én most a szellemeteket idézem és áldom emléketeket! Legyen áldott a föld, amelyet szereztetek, melyet verejtékkel felszenteltetek és nekünk, késő unokáknak biztosítottatok ! Legyen áldott a munka, mellyel itt várost alapítottatok és azt szabaddá tettétek! Legyen áldott a ti szellemetek, amelyben a szabadságnak, a függetlenségnek lelke lakozott és meg sem várva a nagy virradást, elsőnek dalolta el az ébredés gyönyörű himnuszát! És legyen áldott a hűségetek, hogy bár ajkatokon idegen szó zengett, szivetekben magyar érzés lángolt! Ti örökké élő és tiltakozó bizonyságai a magyar sovinizmusnak, ti munkás, szabadságért hevülő, derék polgárai az újjászülető Nagy Magyarországnak: Városunk atyái! áldunk benneteket! Dr. SASI SZABÓ LÁSZLÓ. A Nyirvidék számára irta : Rakovszky Iván m. kir. belügyminiszter, Nyiregyháza város nemzetgyűlési képviselője. Nyíregyháza város százesztendős jubileumát üli annak, hogy az örökváltság segitségével városi szabad fejlődését megkezdhette. Ezen alkalommal, amikor mindenki önkéntelenül is visszatekint a múltba, legyen szabad nekünk is egy pillantást vetnünk időben hátrafelé. Csakhogy] amíg e mai napon mindenki a város életének elmúlt 100 esztendejét vizsgálgatja, e sorok írójának kisebb az ambíciója. Nekem is évfordulóm van, ha nem is e mai napon, hanem a most folyó hetekben; két esztendős évfordulója annak, hogy Nyiregyháza város képviselőjévé választatván, mintegy annak polgára lettem. Ennek a két esztendőnek politikai életére tekintek vissza ezekben a sorokban és ugy érzem, hogy a város közönsége ünnepélyes óráiban sem [eliet érdektelen, ha a jelennel és a közelmúlttal is foglalkozunk. Mikor két esztendővel ezelőtt az országos választások lezajlása ulán az újonnan alakult Bethlen kormány belügyminisztere lettem, az ország még távol állolt azoktól az állapotoktól, amelyeknek elérkezlét minden ideális hazafi szívből óhajtotta. Főleg két irányban látlunk rendellenességeket az ország életműködésében: a belső rend és a gazdasági élet terén. Mind a két téren egy bizonyos szabadosság mutatkozott. — Az emberek nem akarták magukat alávetni a törvények, illetve a gazdasági élettörvény rendes korlátainak, de bizonyos kalanclorvérüséggel a belső rend terén a kilengéseket, a gazdasági élet terén pedig a komolyság nélküli spekulációt keresték. A közvélemény, amely rendesen türelmetlen és nem tudja, hogy fontos eredményeket nemcsak energiával, hanem azzal párosult kitartással lehet csak elérni, azt követelte az ország vezetőitől, hogy egyetlen csapással állítsák helyre a rendet ugy a polgári, mint a gazdasági rend terén . Most már azonban, aki a tömegmozgalmak természetét Ismeri, tisztában van vele, hogy a tönieghangulaíokon nyugvó hibákat és bajokat egyetlen csapásra és csakis intézkedésekkel, rendeletekkel, szabályzatokkal megoldani nem lehet. Amilyen keveset érnek rendeletek és fenyegetések a közrend veszélyeztetőivel szemben, éppen ojíyan meddő kísérlet a gazdasági életnek kormányrendeltek béklyóival egészséges útra való vezetni akarasa. ^ x \ A gyógyulás eredményét csakis a közhangulat megváltoztatásával lehet elérni. Ez pedig máskép be nem következik, csak akkor, hogy ha konkrét intézkedések láncolata érteti meg a közönséggel, hogy aki a felállított szabályokkal szemben-forduf, az államnak acélfalként vele szemben álló erejébe ütközik és saját maga szenved kárt . Aki a mult esztendők közhangulatát figyelte, kellett, hogy észrevegye, hogy a különböző atrocitások elkövetői kezdetben a közönség egy része előtt hősökként szerepeltek. Mikor a tettesek" egy része szigorú büntetést kapott, mártírokká avatták őket és csak az eredményes eljárások, a kiszabott büntetések hosszú sorozata érttette meg azokkal, akik efféle bűncselekményekre hajlandók, hogy cselekedeteikre többé nincs kegyelem. A rendőri igazságszolgáltatás sújtó kezének többszörösen kellett lesújtania, mig bele nevelte a nagyközönségbe azt a tudatot, hogy elmultak a forradalmi idők és aki a törvények ellen cselekszik, kegyelemre nem számithat . Most azt merjük remélni, hogy

r ezek a belső rend terén elburjánzott kilengések megszűntek s ha újra fel akarnák ühii fejüket, mindenki tudja, hogy nem marad el a kemény lecke. De hogyan állunk a gazdasági é'et normálistól eltérő jelenségeivel szemben? Itt is ugy áll a dolog, hogy a háború és forradalmak abnormis gazdasági viszonyai közölt megszűnt a gazdasági erkölcs régi tisztasága. A szerencsés spekuláció annyi irigylésreméltó existenciát vetett fel, a takarékosság és a kockázattól 'óvakodó becsületes, komoly, munka mellett pedig annyian éheztek, hogy a közönség önkéntelenül is kételkedni kezdett a gazdasági élet korrektségéről táplált régi igazságaiban. >Itt sem lehetett pillanatok alatt segíteni rendeletekkel, törvényekkel és szabályzatokkal, mert mire szövegük papirosra volt vetve, már ezer álutat vágott magának körülöttük, alattuk és felettük az élet, amely nem ösmer törvénytiszteletet, de kérlelhetetlenül érvényesíti az egyéni érdeket, ha azzal szemben nem áll az inkorrektséget megtorló kérlelhetetlen ierő biztos tudata. | i ; Itt is csak egy mód kínálkozott a bajok orvoslására. Olyan intézkedéseket kellett tenni, amelyek, miként az előbb mondottuk, acélfaiként merednek szembe azokkal, akik szembe szállnak velük. A régi gazdasági kalandorságot kockázatossá kell tenni, mely művelőjére kárt és pusztulást okoz. Ennek egyelíen módja volt, erélyes intézkedésekkel kiragadni az ország pénzértékének változását a spekuláció kezéből, azt aLtól függetlenül stabilizálni, mert ezzel egyszerre csődbe kerül az a spekuláció, amely addig fényes existenciát és meggazdagodást jelentett ugyan, de egyszersmind alapbaja volt egész társadalmi életünknek. ( c ^ Ennek az acélfalnak a felállítását ní yezzük szanálásnak. Ivegyelíen eszközi mely átmenetileg bajt és nehézséget sze rez azoknak is, akik a letűnt kalandos gaz! dasági életben sem szereztek . semmi előnyt. De viszont biztos halála azokna

c az existeneiáknak, akik munkanélküli és és komolytalan jövedelmek hajszolásával ^ddig az egész gazdasági életet károsították. Amiként a rendőri természetű a!i\><i_ tások terén időre volt szükség, hogy küz->! delmeken és ellenállások legyőzésén kérésziül végeredményben a közhangulat belenyugodott a változhatatlanba, hogy t. i. a kalandos vállalkozásoknak vége. — Ugyanis talán még egy időbe telik, amíg gazdasági életünk az elmúlt nagy események által megteremtett szokatlanságok salakjától megszabadul, de igenis ennek az időnek a lejárta után ezen a téren is megváltozik a közhangulat és tudomásul' veszi a változhatatlant, hogy a gazdasági élet terén sem lehet többé rendkívüli eszközökkel boldogulni, a kalandorok hurokra kerülnek és azoké a jövő, akik régi módon, becsületes, szorgalmas és megtisztelő munkával szolgálják a gazdasági életet és hazájukat. Amikor ezen a kis, két esztendős privát jubileumon elgondolkozva, ezeket az1 igazságokat papírra vetem, önkéntelenül is összhangba hozom őket a nagy százesztendős jubileum ünnepi hangulatával. Nyiregyháza város a mult 100 esztendőben ezzel a békés, polgári munkával lett faluból várossá. Az elmúlt két év és a szanálás jövendő munkája a reális gazdasági számvetés alapjait rakta le a jövendő számára. — Nyíregyháza város mint a mult 100 esztendőben tette, a jövendőben is fog tudni építeni ezekre az alapokra. Egyes szám ára I&000 korona.