Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-10 / 206. szám

J&immzs. 1924 szeptember 10 feláldozó hazaszeretetetek tündöklő példaként áü a m .kir. honvédség előtt. A honvédség koszorúja is odasimul a hadak utján dicsőültek szobrára, majd sorra koszorút tesznek rá a Vitézi Szék nevében Vitéz revisnyei Reviczky László ny. tábornok, Szabolcsvármegye Vitézi székének kapitánya. Nyirbátor összes iskolái nevében több koszorút helyez el Bertók Ferenc tanitó. Dr. KeeEy Gyula verse. A koszorúzás után Takots 'György mérki ref. lelkész előadja dr. Keéky Gyula ügyvédnek, a jeles irónak alkalmi költeményét, amelyet lapunk más helyén közlünk. Nagyszerű előadói készséggel szólaltatja meg a nyírségi föld lelkéből fakadt lendületes költeményt, amelynek elhangzása után egy, szem sem maradt szárazon. í A főjegyző átveszi a szobrot Balohy István Nyirbátor kitűnő főjegyzője, a nagyhatású ünnep főrendezője lendületes beszédet mond ezután, amelyben a község nevében átveszi a szobrot, mely fogadalom: «Nem lehet, hogy anyi sziv hiába onta vért. Visszaszerezzük a hős nyírbátori fiuk sir inyugalmát, Szeift István Nagymagyarországát. Még egyszer felsír a katonazenekar Himnusza, aztán befejeződik a fenséges ünnep. A szoborra virágok hullanak s megindul a zarándoklás Nyirbátor örök kegyeletének he lyéhez, a hősök szobrához. A Báthoryak sírjánál Az ünnep után Vitéz Nagy Pá* tábornok a tisztikarraf, dr. Kállay Miklós főispán, Mikecz István alispán és kísérete meglátogatják az ősi református templomot, amelyet Szabó Lajos ref. esperes mutat be. A honvédfőparancsnok és kísérete megilletődve áll meg a gótika és a reneszánsz elbűvölően szép emlékei előtt és megtekinti a templomban nyugvó Báthoryak sírját. A monumentális templomot újra fedték. A Báthoryak 1484-ből való címereit, a csodálatos faragású templomi székeket gyönyörködve nézték a látogatók, akik innen a Nyirbátor község által adott banketre vonultak. v A bankétAz ünnepség után a Városi Vendéglőben háromszáz teritékes bankét volt, amelyen dr. Erdőhegyi Ferenc főszolgabíró mondott lelkes éljennel fogadott köszöntő ta kormányzóra. Haiser Mihály minorita házfőnök Vitéz Nagy Pái tábornokot, a hadak útjainak hősét, a honvédség főparancsnokát üdvözölte. Indítványára egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy hódoló tisztelettel táviratban üdvözlik a£ ország kormányzóját. Nagyhatású beszédet mondott Vitéz Nagy Pál tábornok. — Felidézte győzelmes harcainak emlékét. A hadi temetők, a tömeg sírok sötét szájánál számtalanszor állt, hogy elmondja: Vitéz bajtársak, nyugodjatok békével, a haza líájllás lesz s nem felejti el az önfeiáldozástokat. — Az 1918-1 förtelemben ugy látszott, ( már-már, hogy elfeledte a haza a hősök iránti kötelességét, most azonban feleszmélt és tudja, hogy, csak azt becsülik meg, aki önmagát becsüli. A' hősök emlékszobra annak a jele, hogy ez a nemzet meg akarja becsülni magát. Azokra emeli poharát, akik itt a nemzet magabecsülésének tanújelét megalkotni siettek, a nyírbátori közönségre és kulturbizottságra. Szabó Lajos esperes lelkes éljennel for gadott beszédében Bethlen István grófot és kormányának képviselőjét dr. Kállay Miklós főispánt köszöntötle. Indítványára s Bethlen grófot táviratban üdvözölték. — * Nagyszabású beszédet mondott Kállay Miki ós főispán. Ha legbensőbb érzéseimet tárom ki — mondotta — azt mererg mondani, hogy a mai napon annak, aki él, aki nem pusztult el a világháborúban, magáról beszélni hiuságos dolog. Mégis köszönettel nyugtázza az üdvözlő szavakat, mert itt azt látja, hogj' az az eszme, amelyért a hősök meghaltak, nem veszett ki, meg van, fel fog támadni. Nehéz ünnepiséget tartani a hősök szobránál s ott másról beszélni, mint a hősök emlékéről. A mi számunkra a világháborúból más, mint a halottak emléke, nem maradt. Éhhez az emlékhez kell fűzni minden érzésünket, gondolatunkat. A halottak megtették kötelességüket, az élők nem tették mCg. Egyet mindannyian érezünk, hogy kötelességeinket megtehessük, végre nyitott szemmel kell élnünk, hogy j ássuk, kikkel foghatunk össze, mik a talpraállás lehetőségei. Nyílott szemmel koR járnunk, hogv meglássuk a hamisságot, felismerjük az igazat, megkülönböztessük a rágalmakat a valóságtól. Mert e nélkül nem leszünk hivatottak a nemzet feltámadásának elő készítésére. Lássunk át a rágalmakon, a hazugságokon, ismerjük fel, ki az igazi jóbarát, ki az ellenség, taszítsuk el magunktól, aki 'nem olyan, mint amilyennek ma lenünk kell, de öleljük magunkhoz, aki szivünk, lelkünk szerint való. Isten éltesse ebben a városban azokat, akik hivatottak az országot feltámasztani. A főispán szavait zugó éljennel fogadják. Dr. Buday. Gyula közjegyző általános tetszéstől kisérve mond köszöntőt Mikecz István alispánra, akit a békében, háborúban, a veszedelmek idején okos, előrelátó, félelmet nem ismerő vezérünknek láttunk s akire büszkék vagyunk mindnyájan. Lelkes éljenzés közben mulat rá Mikecz István alispánnak a román megszállás utáni időben kifejtett szervező erejére, a főiskolai hallgatók nagyhatású támogatására és arra az időre, amikor még mint vármegyei főjegyző, a bajba jutott nyírbátoriak Smith Jeremiása volt s a várost eredményesen talpra állította. Mikecz István alispán meghatottan fogadja a feléje irányuló meleg ovációt és hangsúlyozza, hogy csak annyit tett mindenkor, amennyit minden becsületes magyar ember megtett volna az ő helyén. — Nyirbátor község boldogulására emeli poharát. Tóth János ref. lelkész, kunmadarast pap hatalmas szónoki erővel mondott beszédben a nemzeti hadsereget. "Szabó Zoltán nemzetgyűlési képviselő a Vitézi széket köszönti. Revisnyei Reviczky László tábornok a véres olaszországi harcok felidézésével kelt nagy hatást. Hiszi hogy a halált megvető harcosok szelleme itt él a nyirbátoriakbtan. Vitéz Nagy Pál tábornok búcsúszavaiban rámutat, hogy egészséges, friss érzést, levegőt visz magával Nyírbátorból, a fenséges ünnepről. A honvédfőparancsnok a Rákóczi induló és lelkes éljenzés mejlett távozik a banketről, amelyen a 12. honvédgyalogiezred zenekara játszót Kiss János parancs nok vezetésével . Minden' éle | ISKOLACIKK | kapható | az Ujságboltban | Ü <ll!l!lllil!!!IIÍIII!!!l!!ll!l!il!liliii!lll!lll!ÍIII!llll!llj||||llll!lllll!llill!llilHI É Az egész várost bámulatba fogja ejteni A tisztító vihar! 1 Viqqázaf wmmmmmtmBrn^msxasmmmmmmmmmmmm Jön a Tisztító vihar! BLAHA LUJZA CIKLUS a 100 éves évforduló szenzációja Parlagi Cornélia Pintér Imre az országos hirü népdalénekes müvészpár vendégfellépése az Apollóban Tóth Mária női kalap divatszalon Nyireosíto, Vay Ádám-utca 7. sz. Tisztelettel értesítem t. megrendelőimet, hogy a legújabb divatú filc- és bőrkalap modellek megérkeztek és a legjutányo abb árban kaphatók. Átalakításokat minden formában vállalok. Rin-Tin-Tin. Cselekménye ez alaszkai hőmezőkön játszódik le s középpontjában a Rin-Tin 'fin áll. Megszoktuk már azt, hogyha filmen kutyák szerepelnek, legtöbbször melléksserepet töltenek be s igy is gyakorta észrevehető az erőltetett játék. Rin-Tiu-Tinnak oiy tökéletes az idomítása, hogy akik már látták, szinte elképzelni sem tudják, miképpen volt leketsége* a Rin Tin-Tmnek bravjros idomítása. Csodálat hangján emlékeznek meg ennek az eroberlelkü kutyának a játékáról, intelligenciájáról, ami tőképpen az emberek és állatok ellen irányuló támadás ifcan. védekezésében vagy érzékenységében domborodik ki. Könnyekig megható a történetnek azoa jelenete, amikor a Rin Tia-Tin az emberekben csalódva, busán visszasompolyog az őserdőbe. A német sajtónak minden reprezentánsa a leg melegebb s a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg e filmről s nincs olyan berlini újság, amely valami szépet, valami megkapót ne irt volna a Rin Tin Tinröl, csodálatos tehetségérő'. Impozá s a kutya idomitásában főleg a szerepeihez hiven szeméből tükröződik a harag, néhol a szenvedés, majd a keserűség. Megvagyunk arról gfőződve, hogy ez a nem mindennapi stílusban rendezett film, de főleg a Rin-Tin Tin a nyirégyházi moziközönségnek o k aig kadvenca marad. a ^pobí iozpkép Színházban