Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-07 / 205. szám

1924. szeptember 7, akarnak tőle, épen olyan jó szívvel fogja pártját az ügyefogyottaknak, h« bizalom­mal fordulnak hozzá. Néma gyermeknek természetesen az anyja se érti a szavát. A mi kérésünk pedig nemcsak igazságos, hanem teljesítése közérdekű is, amennyi­ben a jövő szempontjából országunknak és városunknak nem csak sok-sok gyer­mekre van szüksége, hanem arra is, hogy a gyermekek a hazának hasznos polgárai­vá legyenek, y Az egyik hadisegélyes asszony pél­dául elmondotta, hogy férje 1915-ben halt el a helybeli barakkórházbán. Nemcsak betegágyánál voltak kint nap-nap melleit az összes ismerősei, hanem azok a teme­tésén is részt vettek. Halálozása be van irva a róm .kath .egyház anyakönyvébe, a barakk parancsnoksága pecíig hivatalos jegyzékén pontosan közölte az elhalálo­zást a helybeli anyakönyvvezetőséggel és ennek dacára az állam anyakönyvébe ma sincs ez az eset bevezetve; bár az an3 rakönyvi hivatalban a legnagyobb elő­zékenységgel fogadták és biztositolták ró­la, hogy azt a legnagyobb készséggel tel­jesítenék. Olyasmit ís hallott már ,hogy maga a hivatal is kérte a katonahalottak bevezettetését, hogy a felek zaklatásától megmeneküljön. Ennek pedig az az oka, hogy katona el­halálozásának bevezetéséhez belügymi­niszteri engedély kell, amiként arról őt felvilágosították, amidőn a ma is meg­levő jegyzékben férje nevét ezelőtt pár hóval "a jelenlétében kikeresték. Valami folyamodványt irt és ebben a dologban a belügyminiszterhez, de a formaságokat nem ismerve, abból talán azt se vehették ki, hogy mit akar. A halálozás elkönyve­lésére pedig azért lett volna szüksége, mert kérője volt, aki azonban megunta a várakozást, tovább állott és ma egy más nővel él boldog házas életet. A férjhez menésre nem a szerelem késztette, a vő­legénye sem azért akarta elvenni, mert pótolhatatlan lett volna ránézve. Az ok az egyiknél az volt, hogy a nő napszámra járva nem törődhet két gyermekével, a férfinél pedig az, hogy nem tud annyit keresni, amiből a nyerészkedésre alapí­tott kosztadó vállalatokat kifizethesse, magát ruházhassa, mosasson, házbért fi­zessen csupán azért, mert éjjel aludni akar. Költségvetésüket összeegyeztették te­hát és rájöttek, hogy legalább egynegyedé­vei 'Csökkenthetik a kiadásaikat, ha "há­zasságot kötnek, mert vallásos ember lé­tükre vadházasságra gondolni' sem akar­tak. Erre aztán elmondották a többi asz­szonyok is, hogy a legtöbbjüknek akadt volna az elmúlt 9 év alatt szerencséjük, mert a férfiak méltányolják azt náluk, hogy nélkülözéseik közölt megtanultak takarékoskodni, nem akarnak oiyan cir­rán öltözködni, mint azok, akik könnyű gondolkozásukról az idők folyamán már tanúságot tettek és ezzel külön is válottak a magukat tisztességesen viselő hadisegé­lyesek csoportjától. No meg aztán a ha­disegélyes asszonyok nem idegenkednek attói sem, ha a kérőnek valami testi fo­gyatkozásuk van, mert előttük a rokkant­ság nem akadály, csakhogy segítsenek a helyzetükön. Szerintük a háború következ­ményei épen ugy megviselték, mint a férfiakat, bár az rajtuk szemmel nem is látható . A háború folyamán indokolt volt a belügyminiszteri engedély kívánása, mert sok szemmel látoltan elesett (de meg nem halt) katona épült ki súlyos sebéből. — Szükség volt arra azért is, hogy a bigá­miák és a gyermekek vitássága elkerül­hető legyen. De ma már 5 éve éljük a »béke« napjait és aki haza akart jönni már haza is jöhetett a családjához. Nin­csen tehát semmivel sem indokolva a to­vábbi várakoztatás, mert hiszen Krisz­tust is csak percekig kísértette a sátán, ez­zel szemben van olyan hadisegélyes, aki­nek már évek óla sugdossák a fülébe, hogy halottnak halott a barátja, élővel pedig élő. És ő meg sem győződhet róla, hogy komolyan akarja-e lovagj a há­zasságot, mert nem mondhatja neki, "hogy jól van, de vegye el feleségül. Értesülésem szerint 5—600 ilyen nyilvántartott, de be nem anyakönyveit halálozásról van jegyzék a helyben anya­könyvi hivatalban. Állami, városi, közer­kölcsi ,lakás és gyermeknevelésügyi szem­pontokból kérem tehát fel az összes ér­dekeltek nevében a Polgármester ,ur ^méltóságát, szíveskedjék a Belügyminisz­ter ür őnagyméltóságálioz javaslatot ten­ni, hogy a kalonakórházakkal bírt összes városok anyakönyvvezetői hivatalaiban őrzött katonai halálozási jegyzékekben foglaltak elhalálozása együttes kimutatás­ban tétessék közzé a'hivatalos lapban, az­zal, hogy ha arra észretétéi 30 napon be­lül nem érkeznék, akkor aztík jogérvénye­sen oe fognak Vezettetni az állami anya­könyvbe és meg fog szűnni az a függő viszony, amiben ma a hadisegélyes asz­szonyok vannak. Csak is igy lehet ren­dé teremteni, mert ezeknek a szegény asz­szonyoknak nem telik arra, hogy ügyvé­deket fogadjanak. Vannak természetesen olyan éselek, amikor a harctéren pusztul­tak el a katonák ismeretlen körülmények között és igy holttányilvánitási eljárást kell lefolytatni, de ilyen esetben is saját érdekében jár el az állam, ha hivatalból eszközölteti azt, mert a hadisegélyek fi­zetésének tekintélyes részétől szabadulna meg általa. özv. T. Ferenciié, hadiözvegy. Iparosok a centennáriumi kiáíiiíáson. A városunkban megnyitandó kiállítás egyre nagyobb körvonalat ölt. Nincsen olyan foglalkozási ág, amely legszebb termékeit nem igyekezne oda felhordani, amelyet az­tán a rendezőség harmonikus egésszé for­mál. A már eddig közölt kimutatásokban foglaltak is élénken tanúskodnak róla, hogy Szabolcsban és a hozzácsatolt csonkavárme­gyékben élénken folyik az alkotómunka és dacára annak, hogy ez a terület csak egy tizenharmada az ország területének adóalap tekintetében egy hatodát adja az ország be­vételének. Ezúttal a nyíregyházi iparosok ki­mutatását adjuk a következőkben : Mesterek : Kresztyankó György lakatos, Vasskó Mihály kádár, Schreiber Nándorné paplan készitő, Bakó Gyula cipő felsőrész készitő, Barcsik és Varga bádogos, Antal La­jos kocsigyártó, Blau Sámuel pipa készitő, Stibi József cipész, Weisz Lajos paplan készí­tő, Szuchy József építész, Róna Sándor kő­faragó, Fábián Sámuel asztalos, Smid József cipész, Brecz István borbély, Berecz Géza asz talos, Blumberg József kötszerész, Estók Ká­roly és fiai asztalos, Veress József kalapos, Lakatos József cipész, Kmotrik Lajos szür­szabó, Oláh Sándor szíjgyártó, Zarnóczai Ar­nold reszelő vágó, Pollák Dezső kádár, Je­les Károly kosárfonó, Simkovics Lajos szűcs, Varga János cipész, Demeter János szoba­festő, Vrabely József asztalos, Burger Ferenc sütő, Lengyel Nándor cukrász, Simanesz Já­nos lakatos, Sirman Antal kályhás, Bakó Áron cipész, Pristyák János könyvkötő, Ga­bulya László fogmives, Balogh István ko­vács, Rakovszki István hangszer készitő, Ma­leskovits László borbély, Fischer Mór cipő­felsőrész készitő, Lakner Béla sütő, Róth Zsigmond sütő, Kiss János cipész, Czigler János kosárfonó, Benczúr Mátyás szabó, Kiss Gyula lakatos, Barkóczy Kálmán kocsi­gyártó, Kardos Zoltán kárpitos, Makranczi Pál cipész, Katz Helén harisnyakötő, Petro­nyák Lajos csizmadia, Szabó Alajos női sza­bó, Szentmiklóssy Zsigmond szűcs, Rakovits Gyula cipész, Kelemen János lakatos, Hajsy Károly bőrdíszműves, Kelemen József laka­tos, Mihalkó János csizmadia. Segédek : Szemán József szijgyártó, Ko­sa András szobafestő, Fürst Adolf pipa ké­szitő, Mille József asztalos, Peller Antal asz­talos, Jóba-nyomda, Kazinczy János szobafestő, Zoltai Barna szobafestő, Szikora János ács, Margitzky József könyvkötő, Zar­nóczi Ferenc res 7elővágó, Holovár Miklós kosárfonó, József Ödön kádár, Sztupjár Fe­renc lakatos, Jávor Mihály cipész, Jéger Já­nos cipész, Bakó Béla cipész, Stefanics Lász­ló szabó, Kmotrik. Gyula szürszabó, Sehr Bé­la fogműves. Tanoncok : Kuszi László asztalos, Tisza József asztalos, Talárovics Elek aranymives Varga Endre aranymives, Fehér József arany­mives, Fekete András szűcs, Kovács Imre szijgyártó, Bubái József asztalos, Tóth Mi­hály cipész, Ferenczi János asztalos, Rácz Tibor kárpitos, 'Mihalik László asztalos, Gel­lért Pál asztalos, Korbély Kálmán kerék­gyártó, Révész András asztalos, László Mik­16s asztalos Szlovenszki József cipész, Kauk Mihály cipész, Zarnóczai Arnold reszelővágó Szabó Lajos asztalos, Rakovszki Gyula hang­szer készitő, Timarovszky Ferenc bádogos, Hok József szűcs, Ungár Ferenc szűcs, Friderikusz Sándor cipész, Szöllősi István ács, Fehér József csizmadia, Göcze Géza lakatos, Kardos József cipész, Grandics Béla lakatos, Fogt Konrád lakatos, Saranics Gy. lakatos, Raska Gyula lakatos, Volf Vilmos cipőfelsőrész készitő, Mészáros-Kovács Er­zsébet női szabó, Ujfalusi Anna női szabó, .Weisz Ferenc fogmives, Kocsmárik János csizmadia, Kelemen Mária női szabó, Reznák Júlia női szabó, Kovács Mária női szabó, Tárci Jolán női szabó. Molnár Gyula női szabó, Márton Jolán női szabó, Bakó András szabó. — A névsor még nem végleges, mert be­jelentések még mindig történnek az ipartes" tületben. BUDAPEST, KOSSUTH LAJOS-UTCA 11. SZ. íUDAPEST, KOSSOIU LAJOS-UTCA 11. SZ. kötött-szövöttáru M/ különlegességek Oseta harisnyáim Közismert jó márka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom