Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-06 / 204. szám

jfiimwÉK 1924. szeptember 6 Szomorú szüret. Irta Domány Gyula a Magyar-Olasz bank igazgatója. A bo; ára január óta megháromszorozódott. Ennek eka abban keresendő, hogy az egyéb szeszes italok, tülönösan a sör és pálinka aránytalanul emelkedtek, a bor pedig teljesen el volt hanyagolva. A magyar bor ugyanis a szomszédos államok védrámpolitikája miatt a korából fogyasztási piacokra, igy különösen Német Ausztriába, Cseh Szlovákiába nem gravitált és igy a készletek az országban meglehetősen nagyok voltak. A hosszú téli fagy a szőlőknek sokat ártott, különösen ott, ahol nem voltak takarva és már előre látható volt, hogy ezeknek terméshozama & múlt évinek a felét sem íogja elérni. A tavaszi időjárás som kedvezett a szem fejlődésének, mert & méjus közepéig tartó esőzést hirtelen nagy meleg váltotta fel. Ez a szeszélyes időjárás kitermelte a peronoízpórát, mely különösen a homoki szőlőkben nsgy arányokban lépett föl — a fürtharmattal együtt — főleg Kecskamét, Gyöngyös és Jászberény vidékén 8 a Nyírségben. A Tokaj—Hegyaljai vidéket pedig a peronoszpóra elkerülte ugyan, azonban olyan hatalmas ciklon és jégeső pusztította juliusban, hogy egyes vidékek — különösen Tarcal — szőllőtermősét úgyszólván teljesen tönkretette. Igy érthető, ha a meglevő borkészletek iránt az érdeklődés erősbödött és az árak emelkedtek. A szessárak emelkedése folytán a gazdászok munkásaiknak a pálinkaadag helyett bort utaltak ki s ezeknek a borfogyasztás folytán is az elhelyezési lehetőség könnyebbé vált. Ez arra indított egyes borkerskedőket, hogy a külföldön fekvő magyar boraikat Magyarországra visszaszállítsák, mert még a fuvarköltség mellett is az itteni árak magasabbak voltak az ottaniaknál. A gszdák a várhstó szőllőterméa menynyisége és minősége miatt folyion panaszkodtak és bár ez nem mindig irányadó, a jelen eietben a panasz indokolt, mert Magyarország szőliőtermóse a múlt évinek alig 20 százalékát teszi ki és minőségileg mögötte messze slmarad. Az 1923. évi kecskeméti, egri és jászberényi borok 12—13 százalékosak voltak, az ideiek átlagminősége pedig a 10 százalékot sem fogja elérni. Ritkaságszámba megy, hogy egyes helyeden már augusztus utolsó napjaiban megkezdjék a szüretet, mivel a

1,tartós esős idő miatt a további károktól, az elrothadástól féltek. A magyar kereskedelmi mérleg szempontéból nagyjeleotőságü a bortermés katasztrofális, rossz eredménye, mert kereskedelmi taérlegünklaktiv tételeinek jelentékeny részét képezi borexportunk. Ebben az évben ez az aktív tétel el fog maradni. De nemcsak a rossz mennyiségbeli eredmény folytán marad el borexportunk, hanem azért is, mert az egyik fontos piac, Lengyelország semmiféle szeszesitalt nem enged be, Csehország négy és fél csehkoronával sújtja literenként a bevitt magyar bort, Ausztria pedig csak 13 százalékon felüli bort enged be, ilyen pedig az idén nálunk nem fog teremni. Németországba sem gravitál a magyar bor egyrézzt a magas vasúti fuvar miatt és másrészt azért, meri egy, Franciaországgal létesített megállapodás a magyar borokkal szemben előnyben részesiti a francit borokat. Hát.a volna még Srájc és Hollandia, ezek azonban oly kis fogyasxtók és inkább — különösen Hollandia — palackborokat vásárolnak, hogy f-xport szempontjából alig jönnek figy daruba. Különösön S»áje, O'asz- és Spanyolországban olcsóbban tud borokat kapai, mint tőldnk. ben BZcr^zfraU be Fodor Berffinc Bs Társai cCgméL ' 3255? Miért boldog a svéd nép? Rövid karcolat a svéd kultúráról, a svéd népiélekről és a svéd földről. Irta: Lerflcr Béfa II. A' svéd nevelésnél nagy szerepet játszik a testnevetés ugy a fiuknál, mint a leányoknál. A tornatanitás épen nem meliéktantárgy, hanem még a kis iskolákban is legalább heti három-négy óra. — A torna mellett rendszeresen tanítják az úszást, céllövést és sizést. A középiskolában hetenként egyszer télviz idején tanár vezetése alatt mennek el a fiuk a melegvíz uszodába, hol úszómester vezetése mellett gyakorolják magukat az úszásban. Igy serdülhet fel a svécl gyermek erőteljes ifjúvá illetőleg leányzóvá. A svéd torna hatása meg is látszik a mai fiatal svéd nemzedéken, mely karcsú, izmos fürge és napbarnított. Ahol a hazaszeretet nem üres szólam. A svéd nagyon szereti a hazája földjét, de ez a szeretet nem üres szólamokban nyilvánul meg, szóval nem hangos hazafiaskodás. h

anem a szivek mélyén lakik és tetteket akar. A svéd szívesen áldoz hazafias kulturális célokra anélkül, hogy arra nagyhangú szózatokkal kellene felszólítani. A svéd sajtó épen azért mentes a hazafiaskodó frázisoktól, mely, talán a külföldi idegenre eleinte azt a benyomást teszi, hogy a svéd nemzetközi. Hogy a svéd mit tud tenni, ha a svéd föld kultúrájának és annak emlékeinek a megőrzésérői van szo, elég megemlíteni, hogy a világhírű stocholmi Nordiska Museet a maga nagyszerű szabad múzeumával, mely felöleli a svéd föld minden tartományának szakszerűen elrendezett ethnografiai gyűjteményét magán adakozásból létesült. Vagy hogy más példát említsek, az első svéd hadihajó a »Sverige« építéséhez szükséges milliók néhány hét alatt gyűltek össze Szintén közadakozásból. Különben a svédek jószívűségét és adakozó készségét misem bizonyítja szebben, mint a háború éveiben kifejtett áldásos működésük a hadifoglyaink körében és a háború után az a párját ritkító áldozatkészség, mellyel a háború sújtotta országok asszonyait és gyermekeit segélyezték. Nem volt elég, hogy hetenkint ruhával, fehérneművel és élelmiszerrel megrakott svéd különvonatok mentek Sassnitztól dél és kelet felé, hanem a svéd otthonok megnyitották ajtaikat az idegen ártatlan gyermekek előtt és több éven át sok ezer elcsenevészesedett gyermeket adtak vissza az életnek. Ez azí óriási áldozat, melyet a Svéd Vörös Kereszt vezetett étén a jóságos Mrályi herceggel Károllyal és a fáradhatatlan főtitkárral Stjernsted báróval, a legszebb és legmaradandóbb emlékét állította fel a svéd önzetlenségnek — a külföldi gyermekek, külföldi anyák szivében. Vége a «gulyás» korszakna® A svéd nép általában takarékos, legfeljebb a háborús években a könnyen és hirtelen jött pénz téritette el a svédeket a régi, megszokott egyszerűségtől. Azonban ennek az u. n. »gulyás« korszaknak (a svéd meg a dán háborús milliomosokat a huskonzerv-szállitásokkal kapc»olatban «gulyás»-nak nevezték el) már szerencsésen vége van, a háború,, gazdagok legnagyobb része elvérzett, a hirtelen jött vagyonok hirtelen eltűntek és az egykori háborús pazarfásnak már csak a nyomai maradtak meg a svéd fővárosban és egy es nagyobb vidéki városokban. Egyszerű józan élei. A svéd férfi a külföldivel szemben nehezen melegszik jej, eleinte elfogult, szinte rideg és -szófukar, ami talán abban leli magyarázatát, hogy a svéd "nem szívesen beszél idegen nyelvet, illetőleg csak akkor beszéli, ha tökéletesen tudja. De ha egy külföldi ugy. ahogy megtanulja a svéd nyelvet, akkor egyúttal megtalálta a kulcsot is a svédek szivéhez. — Egyszerre közlékeny, lesz valamennyi svéd mert büszke — ha nem is mondja, hogy, egy külföldi fáradságot vett magának az ő szép dallamos nyelvének a megtanulására. Bizalmas és közlékeny lesz és tó a bizalmassága fokozódik a fehér asztal mellett. A svéd otthon a családi körben általában egyszerűen és józanul él, de ha vendéglőbe megy étkezni, akkor megkívánj a az elsőrangú ételeket és a delikateszeket. A svéd természetnek ebből a luván.ságábór honosűit meg és lett nemzeti'híresség a 'Svéd »szmörgószburd« (magyaros kiejtéssel irva), a hideg előételek pazar összeállítása, melyből a svéd nagy gyakorlattal kóstolgat a lunch vagy az ebéd előtt, mig a jámbor tájékozatlan idegen azzat rontja el a gyomrát. A svéd nem borivó és ha' ünnepélyes alkalmakkor mégis bort iszik, akkor csakis a nehéz francia borokat és az erős tüzes portugál és spanyol borokat kóstolgatja, de igazi magyar értelemben vett borozgatást a svéd nem ismeri. Ellenben az étkezés előtt ritkán hagyja el a maga pohár pálinkáját, kü lönösen, ha kint étkezik valami vendéglőben. A svédek kevés hibái közé számithatom, hogy, az alkohol nagy szerepet játszik a társadalmi életben és a sajtóban. Ez alatt nem azt értem, - hogy (a svédek alkoholisták, hiszen ritkán találkoztam annyi antialkoholistáv

aI és annyi józan emberrel, mint épen Svédországban, de a társadalmi téren az alkohol illetőleg a a szesztilalom kérdése napirenden van és jelentős szerepet játszik a napi politikában is. Különösen az 1921 évben lefolyt nagy népszavazás, mely a szesztilalmat elvetette, tette a szeszkérdést a svéd közélet egyik fontos problémájává. Svédországban nincsen szesztilalom és sohasem volt, mint azt sokan külföldön tévesen hiszik — hanem mérsékelt szesztilalom vagy talán inkább korlátolt egyénenként ellenőrzőttt szeszkimérés. Ez az u. n. stockholmi rendszer. Mindenemü szeszárusilás (borárusitás is) állami monopolium lévén, csakis határozottan korlátolt mennyiségben — általában családonként havonta négy liter tiszta szesz és korlátlan mennyiségű bor vásárolható a monopolium üzleteiben és pedig könyvre, melyet külön kell kérvénj'ezni és csakis büntetlen előéletű kaphat vásárlási engedélyt, mely. bármikor visszavonható. A vendég, lőben szeszes ital csakis étkezéssel kapcsolatban rendelhető. Tehát külföldi utas sehol Svédországban nem kaphat egy pohár cognacot, ha nem rendet ebédet, vagy vacsorát hozzá, de a legtöbb vendéglő,nek. különösen vidéki városokban nincsen is szeszkimérési joga. Ez a rendszer; igen helyes és célirányos, sokkal jobb, mint a teljes tilalom, mint Finnországban és a fél-tilalom mint Norvégiában, mert ebben a két országban a szeszesemMa, pénieken utoljara az Apollóban, A MA6Y mrrYASOVSZ&Y ILONA-FILM: Kóklerek és bestiák állat és cirkuszfilm és a fényes műsor.