Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-30 / 223. szám

2 JSKíhstiűex 1924. szebtember 30. Iparosok tömörülése. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kongresszusa a napokban ült öszsze a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében. Aki figyelemmel kiséri a fővárosi és vidéki lapokat az már régebben észrevehette, hogy az iparosok állandóan es oly szivósággal hangsúlyozzák sérelmeiket, hogy az egy ténylegesen meglévő helyzetre kell, hogy valljon. Az a tömörülés, amely, légy, szervezetté akarja egyesíteni az egész ország iparosságát, illetőleg a már meglévő szervek szorosabb együttműködését igyekszik megvalósítani, elnökévé megválasztotta Hadik János grófot, akit a politikai világban elsősorban, mint a panamák kíméletlen {üldözőjét s a becsületes elvek bátor harcosát ismernek. Abban a beszédben, amelyet Hadik János mondott tulajdonképpen körvonalozva volt a magyar iparosság egész jelentősége, de ezenfelül hangsulyoztattak azon kívánságok, melyeknek megvalósítása egyedül teszi lehetővé a magyar iparostársadalomnak a nemzet egészébe való sikeres beilleszkedését. Első és legfontosabb lépés ez irányban a hitelviszonyok megjavítása. Sajnos az íállamtól kért * összeget a maga egészében nem sikerült biztosítani, de remélhető, hogy a további jelentékeny támogatás nem fog elmaradni. Mindenesetre helytelen volna azonban csakis állami támogatásra építeni, hiszen éppen a szanálás koncepciói miatt az államnak rendelkezésre álló eszközei nagyon korlátozottak. Éppen ezért az iparosságnak első elemi kötelessége, hogy a szakipari szövetkezetek tőkéjét, továbbá a központ alaptőkéjét, saját erejéhez mérten növelje. Nagyfontosságú még az iparosság jövendő helyzetének kialakulására a vámpolitika olyan módszere, amely biztosítja a szükséges létfeltételeket. A mai rendkívül bonyolult adórendszer változtatásra szolul s az ipartörvény folytatólagos módosításával kell törekednünk arra, hogy közelebb simulhassunk a mai viszonyok követelményeihez. Hadik hangsúlyozta, hogy a kisiparosságnak ezek a jogos törekvései semmiképpen sem irányulnak a nagyipar ellen, de kétségtelen tény, hogy a nagyipar mellett a a kézműiparnak is teljes jogosultsága van, sőt a magántulajdon elvére felépített társadalmi rend egyenesen megköveteli, hogy minél szélesebb legyen az a réteg mely önálló vagyoni erővel bír. A kézben levő javak nyújtják a legjobb biztosítékot arra, hogy szélsőséges elvek sohasem fognak kikezdeni egy, olyan osztályt, amely ezen elvek diadala után egyenesen tönkremenne és saját maga semmisítené meg biztos létalapjait. Mindenesetre örömmel kell üdvözölnünk az olyan szervezkedést, mely jól megkörvonalozott, kipróbált és megvitatott elvek alapján az állam épületébe egy ujabb öntudatos és hazafias réteget állit be, amelynek munkája hozzájárul annak a szerencsétlenségnek a likvidálásához, amit a trianoni bészerződés következményeiként nyögünk. A magyar kézmüiparosság mindég hazafias volt s csak örülhetünk, ha ezek a hazafias tendenciák egy erőteljes kerettől ÖsszefogVa lesznek a nemzet életkincseívé. A LEGÚJABB ŐSZI ÉS TÉLI DIVATLAPOK KAPHATÓK AZ UJSÁGBOLTBAN Leffler Béla dr. cikket irt a Hortobágyról és Szabolcsmegyéről a „Svenska Dagbladetében. A szőke Tisza szimbolizálja igazán az öd magyarságot. — Leffler dr. svéd cikke hatalmas erővel propadálja a magyar Igazságot. Nyíregyháza, szeptember 27. A Nyirvidék tudósítójától . H r ' Leffler Béla dr. akinek Svédországról szóló értékes cikkét csak nemrégiben közölte a Nyirvidék, a mai postával megküldte szerkesztőségünknek a Svenska Dagbladet egyik vasárnapi számának mellékletét, amelynek Söndagsbilagen a címe. A Stockholmban megjlelenő, világszerte ismert nagy svéd lapban Leffler Béta dr. nagyszabású cikket irt a Tiszáról, a magyar folyó mentén elterülő földről, a Hor" lobágyról,, Szabolcsmegyérőí. A Söndasgbilagen» egyik hatalmas oldalát befcölti ez a cikk, amelynek soraiból a magyar föld

1 forró szeretete sugárzik és a megtiport magyar igazság ereje szól ellenállhatatiaunl. A cikk, amelyniek »Strövtag pa Tiszas stránder och den magyar ska pusztán)) a svéd cime, nagy mértékben hozzá fog járulni a nagy külföld helyesebb, tisztább informálódásához és művészi értékű, jól jellemző illusztrációkban mutatja be a Tisza folyón halászó magyar embert, a a hortobágyi csikósokat, a magyar pusztán delelő juhnyájat. Mig a széles, kék Duna folyamról — — kezdi cikkét Ljeffler Béla dr. annyit beszélnek, addig az igazi magyar folyóról, a Tiszáról, amelyet a svéd tankönyvek Theisz-nak hivnak rendesen megfeledkeznek. Pedig hát a Tisza, a szőke Tisza szimbolizálja igazán az ősi magyarságot, a magyar természetet és az utolsó években éppen a magyar tragikumot is. A Tisza a magyarok hűséges folyója, mely az ország keleti határán ered és az ország déli határán olvad be a nemzetközi Dunába, mintegy megerősítve a régi magyar nemesek mondását: Extra Hungáriám non est vita. A szőke Tisza szeszélyesen változó, mint a magyar ember természete, könnyen megharagszik, de hamarosan el is simul, pazarul bánik kincseivel, de önmaga mindig megelégszik szelíd gúnyával. És most megosztotta a Tisza a magyarság trianoni tragikumát. Mint egy legalyazott, ágaitól megfosztott hatalmas fa, terül ef a megcsonkított Magyarországon, csak erőteljes törzse maradt meg a magyar Alföld számára. Ezután Leffler Béla dr. végigvezeti a svédeket a Kárpátok bércei közül kilépő Tisza regényes szépségű partján Tokajig és szeretettel, ihletten szól Szabolcsvármegye földjének históriai szépségeiről, a szabolcsi földvárról, a honfoglaló ősök ivadékairól, a Kálíay családról, a ma is élő nemes Ivállayakról, akik az ősmagyar léleknek, erőnek, jellemszépségnek megnyilatkozásai. Leffler Béla dr. közli ebben a cikkben egy régi svéd utazónak, Clas Balamb-nak 1679-ben Stockholmban megjelent útleírásából a Tiszáról, Tokajról, Debrecenről szóló részt. Cías Bolamb, mint svéd követ 1658-ban járt erre. A török portáról utazott Svédországba és utja a Tisza mentét is érintette. Ezt az egykorú útleírást Leffler Bélának sikerült leifedeznie. Bészletesen ismerteti Leffler Béfa dr. a mai Debrecent, kiemelve tudományos intézményeinek jelentőségét. — A cikk további részében a Hortobágyról, a hortobágyi halastavakról, menedékről, gulyákról fest Leffler Béla dr. szines, eleven képet. ~ í | • i , Mi, itthon élő, küzdő magyarok hálás köszönettel olvassuk a hatalmas világlapban megjelent cikket, köszönjük Leffler Béla dr.-nak azt a lelkes, kitartó, áldozatos propagandát, amelyet testvérei, letiport magyarok érdekéhen fejt ki. A Svendka Dagbladet példányát, amelyben Leffler dr. cikke megjelent, lapunk kirakatában láthatják meg olvasóink. A m. kir. államrendőrség szaklapja elismeréssel méltatja Nyiregyháza rendőri viszonyait. Sok a baj bérkocsisokkal — Államellenes bűncselekmények nem fordulnak elö. Fegyelmezett, ambiciózus rendőrlegénysége van varosunknak. Nyiregyháza, szfeptember 27. — A centennáriumi ünnepségek során Nyíregyházán járt a belügyi kormányzat és a rendészeti osztály több kitűnősége, akiket élénken érdekeltek a jubiláló városnak rendőri viszonyai. Ennek az értékes megfigyelésiekre vezető érdklődésnek nagyon értékes megnyilatkozása a m. kir. államrendőrség kitűnő szaklapjának, A Rc(ndnek, Nyíregyházáról, az itteni rendőri viszonyokról szóló beszámolója, amelyet a Nyíregyházán járt dr. Szőllősy Alfréd min. titkár irt a nyíregyházi rendőri viszonyokról: Jelentettük, hogy, a nyíregyházi centennáris ünn(epségek egy részén jelen volt Kőszeghy Sándor h. államtitkár, a belügyminisztérium rendőri osztályának vezjétője is ,aki időt szakított arra is, hogy a m. kir. rendőrség ottani kapitánysá gát is megszemlélje és akinek társaságában A Rend munkatársa is résztvett a szemlén. A' hjáromszögaiaku Szabolcsvármegyének középpontján közel 50000 kat. holdon fekvő tirpák-fővárosnak 1190 kat. holdnyi területére (az u. n. sorompón belüli részre, a tulajdonképeni városra) terjed' ki a rendőrség illetékessége, mig a külső területeken (109 tanya) a nyíregyházi, sóstófürdői és király telki csendőrörs látja el a szolgálatot. A csaknem ötvenezer lelket számláló város igen rohamosan fejlődik. Különösén kereskedelme vett nagy lendületet, azonkívül az ország elszakított északkeleti része lakosságának e városon visz keresztül közvetlen vasutvonala, következőleg lényeges számú az idegenforgalma is. Jelentős számú kulturális és társadalmi egyesülete élénk tevéknységlet fejt ki, az irodalmi és művészeti egyesületeiben is pezseg az élet, van soprtegylete, villamos vasuta, élénk forgalma, egyszóval Nyiregy házán lüktető az élet, kereskedelme nagyobb, mint Debrecené. Az ilyén mozgalmas, forgalmas városban igen sokoldalú, igen fontos tevékenysége van a rendőrségnek, amely az államtitkár megállapítása szerint is — hlLEGJOBB ÉS LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁS MINDEN SZAKMABELI CIKKBEJ a Tanitók Szövetkezete könyv-, papir-, írószer- és zenemükereskedíse, Nyíregyházán, a Nyírvíz-palotában. Minden vásárlás után (könyvvásárláson kivül) 5 százalékos ingyen vásárlásra jogosító vásárlási visszatérítési jegyet adunk. 1 ifa- ".3