Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-28 / 222. szám

19Í4. szeptember 28, 3 általában nem lehetett elkészíteni. Igy érlelődött meg a helyzet az üzemek központi vezetésének eszméje felé. Ezt a városi képviselőtestület 1921. tavaszán eí is határozta. ? Az Üzemi Hivatal működését 1921. november 1-én kezdte meg. Szervezete — amelyet a képviselőtestület maga sem te. kintett véglegesnek és számot vetett azzal, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján ezt rövidesen változtatni fog kellem — teljesen kereskedelmi alapokon nyugodott. Az üzemekkel kapcsplatos összes teendőket a városi tanács, mint vagyonkezielőj nevében és megbízatása alapján az üzemi Hivatal és annak vezetője végezte, külön pénztárral, kereskedelmi könyveléssel. A működés ellenőrzésére és abból a célból, hogy ez a tanácsi szerv szakszíerü útmutatásokkal látta,ssék eí, a képviseiőlf'isr tület egy 12 tagu üzjem! tanácsot küldött ki, akik közül 5 tanácstag volt, 6 a képviselőtestület által választott szakember iés az üzemi igazgató. Ez az üzemi tanács tisztán véleményező szerv volt, a rendelkezési jog és a felelősség a tanácsot és ennek utján a képviselőtestületet terhelte. A most következő szervezési időszakban az üzemi Hivatal beváltotta ugyan a hozzáfűzött reményeket, a közigaz eatást tehermentesítette az üzemek kereskedelmi vezetésével járó gondjaitól, lehetővé tette azt, hogy az üzemek a gazdasági helyzet gyors elhatározások és ezek végrehajtása által kihasználják, ami főleg a megalakulás után azonnal beállott nagyfokú pénzelértékteienedéssel szemben felvett küzdelemben mutatott jelentékeny hatást. Két és fél évi működése alatt az Üzemi Hivatal azt, hogy a reábízott vagyontárgyakat nemcsak hogy megőrizte^ hanem szaporította is; ma arany értékben jóval nagyobb értéket ad vissza a városnak, mint amily értékeket megalakulásakor átvett. Nyíregyháza város képviselőtestületének bölcs előrelátását bizonyítja az a körülmény, hogy a tapasztaltok igazat adtak neki, midőn az üzemi Hivatal első szervezetét nem tekintette véglegesnek és fenntartotta azt a lehetősé" get, hogy a gyakorlati tapasztalatok alap. ján ezeken változtatásokat eszközölhessen . A hibák és nehézségek, amelyek az Üzemi Hivatal szervezetében ezen idő alatt mutatkoztak, főleg a következőkben állottak: 1. Az Üzemi Hivatal jogi helyzete teljesen tisztázatlan volt. Kifelé teljes önállósággal és korlátlan hatáskörrel lépett fef az Üzemi Hivatal, befelé elsősorban egy kiküldött képviselőtestületi bizottsághoz volt utalva, amelynek azonban, rendelkezési joga nem volt. Ennek következményei kétfélék: Először is fontos elhatározások keresztülvitelénél amelyek az üzemi Hivatal saját hatáskörét túlhaladták, a képviselőtestület döntését kellett kikérni, amely döntés csak a törvényhatóság jóváhagyása által vált jogerőssé. Ez legalább is háromhavi időveszteséget jelentett s igy legtöbb esetben ezíeh döntés későn jött, vagy. pedig arra kényszeritette az üzemi Hivatal vezetőségét, hogy saját felelősségére intézkedjék. Ebből követkjezett azután a második hátrány, még pedig az, hogy ezen intézkedések a legnagyobb ludas, tárgyilagosság és szorgalom mellett, különösen az elmúlt gazdasági helyzet mellett veszteségeket vonhatott volna maga után és ezen veszteséglekért azután a város nemcsak az üzemi Hivatal áltaí kezelt vagyonrészekkel, hanem egész ingó és ingatlan vagyonával feleit volna. Szükséges volt tehát a város vagyoni felelősségéniek valami módon való koríátozása, minthogy a másik mód, a gyökeres elhatározások és ezek keresztülvitelének a megkötése, esetleg még nagyobb károkkal járt volna. 2. Az üzemi Hivatal megalakulása első pillanatától kezdve tőkehiánnyal küzdött. A város nem volt képes az üzletmenet rendes fenntartásához szükséges és a pénzromlással egyenlő mértékben fokozódó tőkeszükségletet kielégíteni. Ez a helyzet valószínűleg a jövőben fokozódni fog. Hitelt ezzel szemben azonban az Üzemi Hivatal csak a törvényes hatósági jóváhagyással ellátott képviselőtestületi határozatok alapján vehetett igénybe és ez, amint már fent említettük, oly hoszszu eljárással volt összekötve, hogy a hitel megszavazásáig az engedélyezett öszszeg vagy feleslegessé vált, vagy pedig ra neveljék enlelkünk nagyságában neveiede tt parazitánkat: a gyöngeséget. i M . , : 8. i ;. , . i Kitéptem hát a parazitát és kidobtam pelyhes, meleg fészkeit, felcsillanó kis sugárgyökereit. Üres helyük sajgott, mint az átok fogamzása. Tehát ez is fáj. A nagy piros sziv helyén, a nagy fekete sziv üres és várakozó, mint egy automatikusan nyiló eleven kapu(Én nézek belé és örülök vakságának, ürességének; igy jó: vakon, üresen, ahogy kegyetlenül mered mindenre és semminek képe nem maródik belé pozitív fehérséggel. .Üres, üres. A szivem üres. Halljátok e ? — Meghalt a parazita... i ; . , í : : i • 6. A' villamos fut és csönget hatalmasan, más hangon, mint azelőtt, fölényes apai intés, aggódó, elriasztó hatalmas féltés jön belőle; egy gyerek, kis piros sapkás fut előle. Liheg... kicsi keze piros a hidegtől és a mellére szorítja... köhög szegény... — megijedt... Oh Istenem ... az én szivem, az én fekete, nagy, üres szivem... széleire tiszta arany-vonal iródik... egy arc tapad reá.. . a fekete szivemre... bus kis negatívum. Könnye van az arcnak. Nevet a szája. Kicsi száj... és még egy... és még a harmadik ... mind könnyezők... mind nevetők ... kicsinyek és mégis erősek... karjaik nőnek... reám fonódnak, nevetnek, sírnak ... testecskéjük meleg, puha... ők az élet... a semmiből lett drága, forró, hozzom tapadó élet... ők minden. A testemhez simulnak és egyek velem. Milyen meleg van. Meleg van. Az arcomon lassan végig fut a könny. A gyávák, a gyöngék menedéke. Mit keres ez itt ? Ki, ki! Minden menjen innen az én fekete szivemből, ne bántsátok! Menj parazita, rut parazita ! Az én szivem üres, fekete, halott... Egyedül vagyok. 7. i , , Emlékezés. Mégmosolygom. Néző kép. Szép, édes kép. Lehajtom a fejem. Igy, elhagyatva. Fekete szívvel. Kis, félszeg győzelmi zászlót lengetek. Mit tudjátok ti, hogy, milyen erő kell ehhez ? S vájjon : a parazita meghalt, vagy csak elájult ? , ; , 8. A gyöngeség a legkínzóbb erő, amellyel mindig az önmagunk akaratát tapossuk s a mások szekerét toljuk, mint kárhozott rabszolgák. i Elhiszitek-e ? i. I ! elenyészően csekélynek bizonyult. 3. Amint az első pontban már megemlítettük, az Üzemi Hivatal mellé rendelt üzemi tanács rendelkezési joggát nem bi

;r;t s igy a felelőssége is nagyon korlátozott volt. Végeredményben a városi vagyon nagyrészének kezelése tekintetében kizárólag az üzemi igazgató felelős, minthogy, sem a tanácsnak, sem a képviselő testületnek nincsen módjában a részletekbe betekintést nyerni és a legmegbízhatóbb és legleikiismíeretesebb munkaerőt feltételezve is, nem kívánatos, hogy ily nagymértékű vagyontárgyak egyetlenegy; ember, hozzá szerződéses alkalmazott lelkiismeretességére és tudására bízassák. Ezen hiánynak megszüntetésire a város a részvénytársasági formát tartotta alkalmasnak, minthogy az üzemeknek ezen ,a törvény által szigorúan körülirt alakulatba való átvezetése következtében a fentemiitett hiányok gyökeres megoldást találnak. A részvénytársaság megaiakitására nézve dönteni 'kellett arróí, hogy vájjon vonassék-e be ezen részvénytársaságba magántőke, vagy nem. Természetesen ily bevonása esetén is csak ugy, lehet szó, hogy a részvénytöbbséget s igy a rendelkezési jogot Nyíregyháza város mindjeid körülmények között megtartja. Beható tanácskozások után a város ugy döntött, hogy az összes részvényekjet megtartja és csak a megalakuláshoz feltétlen szükséges — törvényben is előirt — részvényeket adja ki, ezeket is megszorítással. Szükségesnek látta a város ezt a döntést azért, mivel nem tartotta kivánatosnak azt, hogy a részvénykibocsátás által a városi vagyon elidegenittessék. — Ez az elhatározás természetesen nem kell, hogy végleges legyen, a viszonyok változásával a városnak módjában lesz a részvények egy részének szabad piacon valói elhelyezése . A második kérdés a forma tekintetében az volt, hogy vájjon az üzemfejkbeMl képviselt összes ingó, vagy ingatlan vagyonnal lépjen-e be a város a részvénytársaságba vagy sem. A' döntés ugy. történt, hogy a város egy bérleti részvénytársasá" got alakit, amely; részvénytársaság aí üzemek alkatrészeit képező ingatlanokat és beépített gépieket, felszerléseket biSzeptember 27, és 28 szombat és vasárnap Világvárosi műsor! A kőszívű férfi Az élet regénye 3 felvonásban. A főszerenben: Gnnnar Tolnaes Fix-Fox attrakció. Betörés a fegyházba Szenzációs vigtörténet |5 felvonásban. Elfiadísok kezdeti: I Vasárnap utoljára FIX-FOX attrakció s Betörés a fegyházba Apolló