Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-25 / 219. szám

4 aj J&imwÉK 1924. szebtember 25. lés a «Continental) irógftpeK Nagyvarsányi gazdaság kender és kötélgyárának kiállítása szin­tén ebben a teremben van. Csak röviden emlékezhetünk meg az i«Orient» pótkávégyár, a «Mira» természe­tes keserűvíz, Guid® n János mézeskalá­csos, Goldm n n Mór ecetgyáros, Nemes Béla gyulaházi szerszámkészítő, Falusi Károly debreceni cipész és Tatay Pál mé­zeskalácsos kiállításáról. Kiss Ferenci ötvösművész tanár (Budapest) és kiváló tanítványa, Grubcr Klára íparmüvésznő kiállított dolgai egy üvegszekrénybea van­nak elhelyezve az emejeti folyosón. Szebb­nél-szebb dolgok ezek, egytől-egyig reme­rei az iparmüvészetnek. Gyönyörű a ké­zi tükör, cizellál ássál és domborilássál, kedvesek és művésziek a bonbonni erek, a méreggyürük, cigaretta tárcák, a bronzzal montírozott márványdolgok, mancsettagom­bok, kameás gyürük és broschok. A Kiss Ferencék művészete az egész kiállításon egyedülálló. A nyíregyházi képzőmüvész®k egyik emeleti, az u. n. rádióteremben he­lyezkedtek el. Mindjárt a bejáratnál föltű­nik a Nagy Elek, Irénke és Zsuzsa pompás babavillája, amely miniatűrben, a legap­róbb részletekig kidolgozva egy teljes nya­ralóberendezést mutat be. Érdekesek a K. Holló Ferenc és neje által régi bank­jegyekből és bélyegekből összeállító-t ké­pek s a LóreRcjz^Károly akvarelljei. Kitű­nően sikerültek! a Barkőjözy Béia karrika­turái és csodálatos finomságot árullak el az Imre János tájképei. Érdeklődést kel­lettek a Körmendy Károly bőrdíszművel, (s a Dielz Miklós tájképei és szobrai. Feltű­nést keltett Nóvák Erzsi két pompás apró csendélete, amelyek nagyszerű rajzkész­ségről, a színkeverés fölényes technikájáról és mesteri ecsetkezelésről tesznek tanúbizonyságot. Hir szerint a művésznő a jövő év elején önálló kiállí­tást fog rendezni Nyíregyházán, amelynek sikerét már előre megjósuljuk. — Spányi Géza és Polóny Béláne müvei is általános elismerő dicséretet váltottak kí. Berecz Károly «Tanulmányfő»-|je és különböző szobrai, mint pl. a «Befútta az utat a hó» c. lovasszobor, a »Hólyagfuvó gyermek» Ós a «Bolióc» figyelemre méltó művészi tehetség megnyilvánulásai. Érdekesek a JVlaurer Károly faragott bútorai. IToi'ini«n n Mária iparművész Jaschík Álmos tanítvá­nya általános érdeklődést és feltűnést kel fi gyűjteménnyel szerepel. Főleg a grafikára fekteti a súlyt s ennek is arra a részére, amely Nyíregyházán és általában vidé­ken olyan kulturálatlan: az üzleti hirdeté­sekre, plakátokra és levélf ej lécekre. ízlé­ses, színpompás plakátokat tervez, ame­lyek ügyes rajzkészséget és formaérzéket árulnak el s kitűnőek az" üzleti levélfej­Ipcei is. Exlibrisei ötletesek, gondolatosak. Nagyon szép fejlődésre van kilátása. — [Nagy Elek intarziás faképecskéinek is rengeteg sok a nézője. Figyelemreméltóak a Ruzsonyi Pálné és IlaiS inger Lajos mü­ivei, valamint a Nyíregyházi. VFiFmos­Társulat által kiállított dolgok. Pótlólag kell még megemlékeznünk a Vitézi Szék által rendezett mezőgazdasági kiállításról, amely egy időre ugyan még ki csibén, szerény keretek kőzött mutatko­zott be, de máris figyelemre és elisme­résre méltó dolgokat produkált. Kiss Já­nos cipészmester készítménye valóságos iparművészeti remek, amelyet a zsűri méltóan aranyéremmel honorált. A női kézimunka teremben Nyíregyháza asszonyainak, leányainak min­den szépért, jóért hevülő lelke szól hozzánk a selyem, a cérna, a szinek, rajzok, csipkék finom hangszerén. A kiállítás központjában a Nőipariskola nagyszerű kulturmunkájának eredményeit láttuk. Amint sétánkat megkezd­jük, mindjárt szembetűnik az egész falon végighúzódó több oltárteritő, a régi hímző­iskola precizitásának és ízlésének remekei. Részben a róm. kath. és részben az ág. h. ev. templom tulajdonában vannak ezek a Nőipar iskola régibb éveiben készült remekmüvek. Mert a teremben a Nőipariskola 1890—1910 években kifejtett munkásságának gazdag eredményében gyönyörködhetünk. Bertalan Kálmánná hímzett asztali garnitúrája kiváló technikára és művészetekre vall. Nagy elis­meréssel nézik a látogatók Czesznák Margit remekbe készült hímzéseit. Exotikus madara­kat ábrázoló tüfestése a szinek zománcos fé­nyével hat. Csapkay Ilona hímzett asztali fe­hérneműje gyönyörű munka. Dr. Mandel Je­nőné risliő-párnája, elefántcsont hímzése klasszikusan szép munka. Sokan méltatják elismeréssel Szitha Jolán erdélyi stilu teri­tőjét és több gyönyörű munkáját. A kiállí­tásnak egyik legértékesebb darabja Bodor Zsigmondné régi magyar hímzés után ké­szült teritője. Bodorné maga szőtte és hí­mezte a stílusos szép munkát, amely a mű­vészetért rajongó s a művészetben is a ma­gyar értékeket kereső asszonyi lélek nagy­szerű dokumentuma. Feltűnik a kiállításon Schleich Anna diványpárnája, Rakodczay Anna horgolt munkája. Rendkívül finom íz­lésre, brilliáns technikára vallanak Máczay Etelka risliő, madeira munkái, amelyeknek minden darabja egy-egy költemény. Értékes kézimunka Sípos Ilona diványpárnája, Csip­kés Ödönné kötött ruhája, sálja, Tóth Sári aranyszálakból kötött, horgolt, hímzett te­ritője. Több igen értékes munkával szerepel a kiállításon Bőhm Jolán, akinek hímzett te­ritője különösen kiváló technikára vall és Sexty Anna, aki számos igazán művészi ér­tékű hímzést és más munkát állított ki- Tulia Györgyné remek rózsái, fekete kötött sálja feltűnést keltenek. Állandóan sok nézője volt a kézimunkakiállitáson a máramarosi orosz hímzésű tárgyaknak. A pittorreszk te­rítő, sapka, kötény és más szines, pompás darab Váradiné Zsigmond Mária gyűjtemé­nyéből való és nagy kelendőségnek örven­dett. Juhász Józsefné, Török Sári, Qyureskó Ilona hímzései, Csupek Péterné necc munká­ja Ízléses, szép és gonddal készült darabok. A terem egyik falánál hófehér hímzett tár­gyak bűvölnek el. Újra és újra találkozunk Mandel Jenőné, Török Sárika, Bőhm Vilma, Máczay Etelka, Szitha Etelka, Zergényi Má­ria, Guttmann Irénke, Gyurcsán Ica, Osgyáni Józsefné nevével. Az egyik sarokhelyen Sexty Anna két nagyon szép goblén-képecs­kéje vonz és itt van Kovách Árpádnénak egy kedves, hangulatos goblén-munkája. Gyö­nyörüszép a Kovách Elekné tulajdonát ké­pező hímzett, recés teritő, amelyet a Nőipar­iskola növendékei készítettek. Egyik remeke a kiállításnak a dr. Kovách Elekné birtoká­ban lévő 1826-ból származó magyar moti­vumos hímzett selyem-gáz sál s az Imre Jánosné tulajdonát képező XVIII. század ele­jéről való magyar hímzés-ritkaságok. Egy kis külön boldog világ dr. Gaiz­lerné dr. Gsegezy Noémi enteriőrje. Ne­mes magyar otthonok féltve őrzött hagyo­mányai egy művész egyéniség ereje, szive élnek a kiállított perzsaszőnyegeken, goblen párnákon. A kiállított különféle per zsa imaszőnyegeket dr. Csegezy Noémi maga tervezte és a színezés elgondolása is az ő müvészlelkéből fakadó érték. A ke­leti pompájú koloraturának azért van itt olyan egyéni szépsége. Sokan csodálták meg a Csegezy dr. kiállításán mint külö­nösséget, a dinnyémag-gyöngyteritőt és a szakértők figyelmét az. á bogozás kötötte le, amelynek mását sehol nem láthatták. Nagyon szép volt a lámpaernyő is.. Még Pataky Juliska hímzett nagy vi­rágteritőjét néztük meg, aztán sietve ke­restünk valakit, aki elárulná, kinek a mü­ve az a páratlanul szép sárga selyem Iám­paernyő, amelynek aranyszál díszében nem győztünk eleget gyönyörködni. Meg­tudtuk, hogy Trajtler Anna igazgatónő, munkája, amint hogy az ő nagy tud s^ finom ízlése és lelkes ügyszeretete a ki­állítás szépségének, gazdagságának legfőbb tényezője. f A gazdafc terme külön kis kiállítás 'volt a központi iskola földszintjén. Kovács András elnököt ta­láljuk a mezőgazdasági és háziipari terem­ben, amely a nyíregyházi tanyák népének szorgalmát, tudását, ízlését dokumentálja. Nemzeti színű szalagokkal, mezéi, kerti virágokkal vannak ékesítve itt az asztalok, de a szoba legszebb ékességei a gazda asz­szonyok szőttesei. ! i Nagy Jánosné (Orosi szőlő) háziszőt­tes abroszt és szalvétákat állított ki, Ná­dasí Andrásn*- szőttesei is nagyon szé­pek. Tőrök Józseef hatalmas naprafor­gót, L. Kovács János mammuth tököt, napraforgót. Kemény Péter (Benkő bo­kor) pompás kerti terményeket, Balázs István (Ujteleki szőlő) kendért, Garaj Ist­ván fonalat, Balázs István (Újtelek) ciro­kot, napraforgót, L. Kovács István (Ma rkó) óriási répákat, dinnyéket, Hornyák József pompás tengerit, Garaj József finom faj­gyümöltísök szép példányait, Balázs Jó­zsef óriási dinnnyiéket, Farkas Irma mű­vi rágkosarat, Pauiusz András egy igen ér­tékes majolika kulacsot (XVII. szdból), Pápay Mihály (Alsósima) gyönyörű bur­gonyapéldányokat, Kovács András is fel­tűnően szép burgonyát, Csengeri Kálmán különféle magvakat, Antal Mihályné (Markó bokor) kívánatosan sz^p csiga'oész­tát ^s szálas levestésztát állított ki. Van néhány olajfestésü kép is a gazdák szobá­jában. Igy az egyik L. Kovács István ta­nyáját ábrázolja, a másik Nádasi Józsefné tanyájában folyó cséplést örökíti meg. — Nagyon isokan állnak meg csodálkozással ebben a teremben Miskolci Mihály szőlő­tőkéjénél. A három éves tőkén annyi ter­més van, mintha egy erősödött nyold­lizéves tőke volna. Nagyon szépek Balázs József dinnyéi, Gál Mihály almái, Tótli Sándor (Buj) óriás burgonyái s a hatvan kilós óriási tök, amely Szmolár Mihály gondosságát dicsfiérí. Pauiusz Márton fi­nom csemege szőlőt, Prékopa József ág. ev. tanító igen szép fajalma példányokat állított ki. A nagyipar képviselői egész bel töltötték a közpopü. iskola hatalmas udvarát. Ez volt a legfor­galmasabb helye a kiállításnak. Itt volt felállítva Papp Lajos hatalmas sörözője, amelynek asztalánál pompás zeneszó mellett mindig megszámiálhatatlanu/ so­kan ültek, épp ugy, mint a szemben lévő Lengyel-féle cukrászdában. Eslénkint itt mutatták be a mozgókép felvételeket s egész napon át állandó volt a tolongás. Egész napon át zugott-bugott a sok ki­sebb-nagyobb motor, szivattyú, cséplő és más gcp. { , i Az Eternit müvek egész kis kastéllyal vonták maguk­ra a sétálók figyelmét. I Már nincs ok a busulásra, mert Peggy szanál szerdán és csütörtökön a Diadalban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom