Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-23 / 217. szám

2 jáiimwÉK 1924. szeptember 23. A nyíregyházi ipartestület 40 éves jubileuma és díszközgyűlése. Tanuljunk a régi mesterektől összetartást, egyetértést és szeretetet. Dr. Andor Endre ünnepi beszéde. Nyíregyháza, szeptember 21. A' Nyirvidék tudósítójától. A centenmáriumi ünnepségek vége felé, annyi nemes és magasztos eszme és gon dolatkör előtérbe állítása és sziv

pt megragadó, lélekbemarkoló megvilágítása után még egy napra megáll mindenki, még odafigyel csodálatosan nagyszerű, fenséges hangokra, melyeket avatott, ihlettől lázas ujjak pendítenek meg hajfcan, de tisztin érthető csengéssel, a lélek húrjain, még megállunk egy pillanatra, hogy mélyen magunkba szívjuk ennek a szépséges álomként ható kiállítási hétnek ez utolsó órákban összesűrűsödő szépségeit, mielőtt a mindennapi robotba újból beletemetkeznénk. Nyíregyháza iparosai jöttek össze a munkahét, egyúttal a centennáriumi ünnepségek utolsó napján a városháza dísztermében, hogy az évszázados büszke tölgy, a jubiláló város pompás árnyékában megünnepeljék ennek az üde, zöld hajtása, a nyir egy házi iparosság öntudatos szervezkedésének első negyven esztendejét. És mintha az egy heti ünnepségek minden szépsége., az elhangzott, elmondott mély értelmű gondolatok és eszmék minden finomsága, fen költsége ott vibrált, ott lebegett volna az ünnepi diszterem éterében; a díszkőzgyülés szónokai a legszebb, legnemesebb emberi erényeknek: az istenfélő vallásosságnak, a tiszta erkölcsnek, az igazi felebaráti szeretetnek, a testvéri megértésnek és a hazafiul érzéseknek voltak lelkes és ihletett szószólói . sen keresztül becsúsztak az iparosok közé oda nem való kontár elemek is és megkezd jték a bomlás folyamatát. Még manapság is észlelhető ez a tevékeny, tisztes ipari munkát zavaró és megakasztó bomlási processzus, hiányzik még manapság is az iparosság hagyományos szelleme: az összetartás és együttérzés, pedig enélkül boldogulni nem lehel. De nem szabad elcsüggedni. Az iparosságnak kötelességei vannak önmagával, családjával, iparostársaival, városával és hazájával szemben. Küzdeni kep, de csüggedni nem szabad. Segíts magadon és az Isten is megsegít!! A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Zeke László ipartestületi jegyző ismertette nagy figyelem között a nyíregyházi ipartestület 40 éves történetét, majd dr. Andor Endre h. államtitkár tartotta meg ünnepi beszédét. Bevezető szavaiban felolvassa a m. kir. kereskedelemlügyi miniszternek a nyíregyházi ipartestülethez intézett kővetkező táviratát: A nyíregyházi ipartestületet jubileuma alkalmából melegen üdvözlöm . Valkó, m. kir. keresk. min. Az iparosság ügyét oly meleg szeretetlel szivén viselő dr. Andor Endre ünne

Di beszédében a nyíregyházi ipartestület megalapítóiról és az első nyíregyházi iparosokról emlékezik meg. Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben cimü történeti munkájának tanúsága szerint a 300 telepes családot Nyíregyházára Petríkovijcts János értelmes csizmadiamaster, ünnepi szónok egyik őse hozta be. Ez a történeti tény bízonyitja, hogy már abban az időben isi a kézmű iparosság olyan értelmi szinvonalon állott, amely képessé tette őit ilyen letelepülési, tehát nagyobbszabásu akció végrehajtására. A kézmüjparosok szellemi fejlesztésében nagy része volt a céhrendszernek. Az első városalapítók mindenütt a céhbeli iparosok közül kerültek ki. Tudjuk a történetből — Jókai is megemlékezik róluk regényeiben — hogy főbírók és polgármesterek lettek céhbelj iparosokból. Az arisztokraták és nemesek után vezető szerepben ők következtek és iparuk üzése mellett vezették a város ügyes-bajos dolgait is. Mi volt a titka az iparosok em ehataimának? Az, hogy a ciéhbeli iparosok Istent félők, nemes és tiszta erköitísüek voltak, a családi étet tisztaságát mindennél többre becsülték. További titka volt a józan, takarékos életmód ,a szakmának szeretete és becsületes megtanulása . Bámulatos, a legkisebb részietekre kiterjedő precíz történeti tudással ismerteti az egykorú ipari életet, majd rátér az okokra, amelyek a Céhbeliek uralmát megtörték. A kormányzat részéről történt hibák mellett megfeiejtkezés az Istenről, a vallásos érzés levetkezése, a józan, takarékos életmód elhagyása és az egyenetienkedés, a pártoskodás. Nepotizmus, protekciós rendszer ütötte fel a fejét a céhbeliek között s ez okozta bukását. Ismerteti a francia forradalommal megindult szabadossági szellemnek a qéhrendszer kereteit szétrepesztő hatását, Klauzál Gábor negyvennyolcas miniszter lói Szambaton délelőtt 10 órakor a magyar Hiszekegy imává vált szavaival nyitotta meg a nyiregyházi ipartestület ünnepi díszközgyűlését a városháza nagytermében Somogyi Gyula kir. tanácsos diszelnök és meleg szavakkai köszöntötte, a kereskedelmi kormány képviseletében meg jelent Qr* Andor Endre államtitkárt, Szabolcsvármegye képviselőjét, Virányi Sándor főjegyzőt, Nyíregyháza város képviseletében dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármestert, az államrendőrség képviselőjét Szabó András rendőrkapitányt, a pénzügyigazgatóság képviseletében megjelent Tóth Bálint miniszteri tanácsos, pénzügy igazgatót. A debreceni kerületi kereskedelmi és iparkamara képviseletében megjelent dr. Badó Bezső kamarai főtitkárt, a Baross Szövetség, valamint az Ipartestületek Országos Szövetsége nevében megjelent Farkas Elek igazgatót és az Omke, valamint a nyíregyházi kereskedők képviseletében megjelent Baruch Arthur kereskedőköri elnököt. — Ismerteti a nap ünnepi jelentőségét és a díszközgyűlést megnyitja. Zomborszky Dániel ipartestületi diszelnök visszapillantást vet az 1884. év előtti iparos éle

tre. Erős, erkölcsi alapokon nyugvó egyetlen nagy c'salád volt akkor az iparosság. Fejtegeti a régi céh-rendszer előnyfeit, a céh rendszerben tömörült iparosság erkölcsi és anyagi helyzetét, nagyságát és erejét, amit a céhbeliek összetartásának tulajdonít. A későbbi idők szabados szellemtől áthatott intézkedései hatalmas rést ütött tek a kitűnően működő céh-rendszeren, en nek sajnos következményekép ezen a réipari reform tervezetét, az 1872. évi, majd az 1884. évi ipartörvények megszületését, A céhrendszer megdőltévei széthullt az iparosság is és nem tudta pozícióját megtalálni az uj világ alakulásban. Most kezdődött a nyíregyházi alapítók lelkes munkája. Fáradhatatlanul dolgozn iazon, hogy a széthulló iparosságot egy általános ipartársulás keretében közös munkára birják. Ezek között volt édes. atyja, Antírás-S|lí József is, aki szóval, tollal nem szűnt meg fáradozni a nyíregyházi iparosoknak egy táborba tömörítésén és munkáját Ferüc$ka Kálmán hathatós támogatásával végre is siker koronázta. Megalakult a nyíregyházi ipartestület. Méltatja a még életben lévő alapítók I érdemeit, majd a statisztika megdönthetetlen érveivel rámutat a jövő ipari feladataira. Ünnepi beszédét a következő szavakkal fejezi be: Tanuljunk a régi céhbeli mesterektől, akiknél egy test és egy lélek volt a mester a családjával és segédeivel és a tanoncaival. Ha a régiek összefogó szeretete, együttérzése, összetartása meg lesz az egyes ipari szakmák között és ez benső tartalmat kap a vezető ipari körökben is és példát fog mutatni az egy test és egy lélekben való összeforrásra a többi társadalmi osztályoknak is, ez és dsak ez fogja a régi Magyarországot a régi keretekben újjáteremteni, de enélkül százmilliós hadsereggel sem megyünk semmire sé. Ezt az ujjáteremtést adja meg a magyarok nagy Istene!! A városháza nagytermét zsúfolásig meg töltött ünnepi közönség szűnni nem akaró, lelkes éljenzéssel és tapssal fejezte ki köszönetét és mélységes háláját az illusztris szónok iránt. Most felejthetetlenül megható, kedves kép következik. Az 1884. évben önálló iparosok és ipartestületi megalapítók közül még életben levő és a díszközgyűlésre meghívott öreg ipartársakat köszönti fel Zeke 'Margitka dr. Walter Gézának erre az alkalomra irt: A mi negyven évünk cimü költeménye ünnepi szavaival. A nyolc éves kis Zeke Margitka meglepő bátorsággal, csengő, üde gyermekhangon szórja a meghatottságtól sirva fakadó öreg iparosokra a hála, köszönet és elismerés ártatlan gyermeki lélekből őszintén előretörő szavait és a díszközgyűlés zugó tapsai között egy-egy virágcsokrot ad át az öregeknek. Andor Endre felolvassa az ünnepelt öreg iparostársak névsorát: Adamkovics András ács, Pintér István asztalos, Maruzsányi József asztalos, Szolár József szabó, Mihovics Ferenc cipész, Thaisz Károly szabó, Tenigl János cipész, Fedor János csizmadia, Sesztay Pál bádogos, Csizák Antal cipész, Hagymássy Sándor cipész, Molárovits György kovács, Kopcsó János csizmadia, Horváth János csizmadia, Horváth Lajos csizmadia, Perjessy Károly szabó, Estók Károly asztalos, Jurás Lajos csizmadia, Holek Sámuel csizmadia, Bogár Károly szűcs, Duszik János szűcs, Horay János kovács és Klinczkó Pál borbély iparos. Még fel sem ocsudtunk a megkapó jelenet hatása alól, mikor ujabb magasztos kép következik. Pisszer János ipartestületi elnök bejelenti, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter Tomonyák János a nyíregyházi villamossági r. t.-nál alkalmazott gépészt 25 évi hűséges, becsületes munkásságáért díszoklevéllel tüntette ki és 100.000 korona jutalomban részesítette- Az ünnepi díszközgyűlés keretében méltányolja a kiváló munkás LEGJOBB ÉS LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁS MINDEN SZAKMABELI CIKKBE a Tanítók Szövetkezete könyv-, papir-, írószer- és zeneműkereskedése, Nyíregyházán, a Nyírvíz-palotában. Minden vásárlás után (könyvvásárláson bivül) 5 százalékos ingyen vásárlásra jogosító vásárlási visszatérítési jegyet adunk.