Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)
1924-09-16 / 211. szám
1924 szeptember 16 J&imiom. Megjelent a város jubiíeumi Emlékkönyve. „Nyíregyháza az örökváltsé^ századik évében — A városi tanács megbízásából szerkesztette Szohor Pál, Nyiregyhaza v. ros főjegyzője" — Nyomtatott Jóba Elek i kőnyvnyomd j ban. nyomda és könyvkötészet modern színvonalát dicséri. ESHET ESŐ, JÉG VAGY HÓ, »V E RESS«-EÉLE KALAP JÓ! A centennárium ünnepi alkalmából kifejezésre jutó alkotó erő talán legszebb eredménye a városi tanács megbízásából Szohor Pál főjegyző által szerkesztett jubileumi emlékkönyv. Itt van a külsejében is pompás, artiszlikus könyv a* Íróasztalomon és ugy érzem, hogy városunk nagyrahivatottságának legjellemzőbb dokumentuma ez a példás szorgalommal, előkelő stilusérzékkel, a megszerkesztés művészetével megalkotott könyv. Finom, famentes papíron a nyomdatechnika remekbe készült betűinek sorából művészi rajzokkal, felvételekkel illusztrált arlisZtikus lapokról felénk zeng forrón szeretett városunk életritmusa., elénk toppan a múlt, a dicsőséges jövendő alapvetése és a leghivatottabb szakférfiak megvilágításában tiszta képben áll előttünk városunk életének számos problémája. Az emlékkönyvet Szohor Pál városunk főjegyzője a minden ténykedésében kifejezésre jutó klasszicitással, finomult formaérzékkel szerkesztette meg. A hangulatos, beszédes tollrajzoknak, kompozícióknak Szalay Pál festőművész a kiváló mestere. A könyvet Apponyi Albert grófnak, Nyíregyháza város díszpolgárának fenkölt gondolatokkal, további munkára, lendületre inspiráló sorai vezetik be. Azután Krúdy Gyula multak szellemeit idéző csodálatos muzsikáján zendül meg a Nyirí emlékek c. novellisztikus írásban, a Nyírség lelkét lehelő tökéletes művészi rajzokban. A lebilincselő sorokat Szalay. mester invenciós rajzai kisérik. A kötet további részében sorra következnek a modern tudományosság, természet és lörténet szemlélet eredményei, az értékesebbnél értékesebb cikkek. Nyiregyháza természeti viszonyairól dr. Nagy Jenő ir eddig hasonló összefoglalásban sehol seirí olvasható tanulmányt a Nyírségről és városunk határának természeti jelenségeiről. A város munkás polgársága, kereskedők, iparosok, gazdák, iskolák tanítói és tanárai, a szülőföld, a lakóhely ismeretére mindig vágyakozó, müveit nagyközönség nem nélkülözhetik Nagy Jenő cikkének elolvasását. Épugy nélkülözhetetlen dr. Réthly Antal tnulmánya, amely Nyiregyháza éghajlatáról szól. Simkó Gyula dr. a nyíregyházi tanyák keletkezése, fejlődése és néprajzi viszonyai tekintetében nyújt nagyon értékes, eddig ismeretien (felvilágosiiésokat. A természettudományid cikkek után Kiss Lajos és Szobor Pál historikus írásait olvassuk nagy gyönyörűséggel. Kiss Lajos cikke a szenzáció ertjével hat beavatottan tudományos körökben is, mert az eddig csupán találgatások' tárgyaként emlegetett nyíregyházi régi templomot mutatja be eddig homályban veszteglő értékes adatok alapján.. — A kötet legnagyobb szabású, több mint száz oldalra terjedő dolgozata Szohor Pál főjegyző monográfiája: «Nyír egyháza város története*. A város történetét két részben tárgyaló lörténetirói munka a vonatkozó legújabb adatok jellemző, kitűnően szemléltető, hatásosan bizonyító felhasználásával, előkelő történetírói színvonalon idézi fel a multat, amelyet ebből a nivós és alapos írásból nemcsak könnyűszerrel ismerünk meg, de meg is szeretünk. A történelmi részt az 1824. évben történt átadási okmányról készült fényképmásolatokon Kovács István nemzetőrfőhadnagy Rakovszky Iván nemzetgyűlési képviselő fényképfelvételein kívül több ériékes illusztráció gazdagítja. A felvételeket a psépány-müterem eszközölte sikferrel. A könyv a jubileumi müvek csak első kötete. A második kötet a kiállítás után kerül ki a sajtó alól. Az első kötet már|nost vásárlandó meg. Ára 25 korona alapár. Aki ezt a kötetet megveszi, ingyen kapja meg címére a másodikat is. Az emlékkönyv kiállítása méltó a gazdag tartalomhoz és a Jóba Elek könyves) < -J o J o N V) C/3 O H Z O CL megtakarítja, ha bevásárol Gara Adolf rőfös és divat Üzletében (Városház-palota, Rakóczi-uti oldal.) E héten a következő reklámcikkek kerülnek eladásra: Női ruha kelmék minden színben 50 ezertől Kabát velourok 220 „ Férfi ruhakelmék 160 „ Kelengye vászon vagy mosott sifon 22 ,, Kartonok 22 ,, Tennisz flanellek 24 „ Gyapjú fonalak 2 ,, Tisztviselőknek külön árengedmény ! 3539 3 SC 7? n 7? 3 ffl 9Q r* n 7r 3* rc i-t©! tö N O N o> t-ta* rt 3 < CD* ÜL ? 5T a K n CA rc. W a rtK r El ezek a kopott deszkafalak. Évek multán aztán szétszedték, elhordták az egész alkotpnányt s a földbe eresztett vascsöveken pedig mintha csak erre a csodára várt volna, egyszerre felbuggyant az oly sokat szidott, idézett és áhított tiszta és üdítő kútvíz. Ha jól tudom, még most is ontja sugarát a Korona előtt. S róla gyártotta az ellentábor azt a történelmi szállóigét, hogy : nem ártéji, mégis dolgát végzi. Ilyen nagy bajunk volt a vízzel, pedig Nyiregyháza akkoriban már valóságos fürdőváros volt. Ö nem a városi gőz és kádfürdő miatt amely ott sárgállott, ott szomorkodott az alig zsendülő Népkert bokrai között. A gőzfürdő közönsége jórészt vállalkozó szellemű pesti kereskedelmi utazókból került ki, meg azokból a merész fiatalemberekből, akik egy-egy átlumpolt éjszaka után extravaganciából elmentek a gőzbe is, hogy hetekig beszéljenek ottani bravúrjaikról. De a gőzfürdő mellett ott volt az örökszép Sóstó amelynek az én diákkoromban még a szegény Jósa Ambrus bácsi volt az apostola. Ö többre tartotta a Sóstó szikes vizét Pöstyénnél és Hévíznél, többre még Herkules fürdőnél is. Nyaranta áhítatos öreg urak' és asszonyságok jártak ki az ő tanácsára oda kúrát tartani a tölgyfák susogását hallgatni s a szikes tó partján holdvilágnál a Benczi Gyula muzsikáját hallgatni. A tó közepén sziget volt, egy szimpla haranglábbal, melyet a nyíregyházi gőg kilátótoronynak nevezett el. A szigeten a szikes föld miatt szinte fü se nőtt, a kilátótoronyból pedig ugyanazt látta az ember, amit a torony aljából: a szép sárga szőlődombokat s az öreg erdő hatalmas zöld koszorúját. Mégis minden Sóstót látogatót elfogott életében egyszer az a kalandos vágy, hogy csónakba szállva átkeljen a széles árkon s kikössön olyan örömmel a szigeten, mint amilyennel Kolumbusék köszöntötték valamikor az uj világot. Majálisokon és vasárnapi kirándulásokon mi sem nyugodtunk addig, mig a csónak fel nem fordult velünk és mig meg nem mártottuk magunkat a tó békanyálas vizében. Egyszer vadonatúj ruhában ért utói ez a katasztrófa. Fejjel estem a csónak orráról a hullámokba. De milyen boldog és milyen önző az ifjúság. Miközben fejjel lefelé a tó fenekére szálltam, nem az járt eszembe s nem attól rémültem meg, hogy most megfúlok. Ebben egy pillanatra se hittem. Csak az ejtett kétségbe fuldoklás közben, hogy kiesik a zsebemből az a hatvanöt krajcár, amit fagylaltozásra szántam s odavész az uj nikkel zsebórám, amellyel nagykorúságom jeléül akkor ajándékozott meg a nagybátyám. A haláltól nem féltem, mert nem hittem benne, de a nikkelóra elvesztése összeszorította a szivemet. Ó ezek a sóstói majálisok, ki tudná őket elfelejteni a lampionos erdővel, a zöld gallyal sátorrá varázsolt táncteremmel s az utánuk következő hajnali zenével, amely egyszer véletlen elnézésből nem az ideálunk, hanem a borbélymesterünk ablaka alatt zendült föl, hogy viszonzásképpen egy szál virág helyett egy egész cseréppel vágjanak a fejünkhöz. Nyiregyháza fürdőélete azonban tulcsapott a Sóstó keretein. A Kállai-uton az Őköri-tó partján már akkor felfedeztük a modern strandélet örömeit, mikor azokat a disznókondákon és tehéncsordákon kivül még senki sem méltányolta. Nem tudom meg van-e még az ököri-tó. Ha kiapadt volna, sajnálom önöket, mert kiestek életükből azok a vasárnapi zarándokiások, amelyekkel az akkori Nyiregyháza apraja-nagyja enyhülést keresett a szabolcsi Balaton hullámaiban. Hát az Ér-folyó megvan-e még ? Persze hogy megvan, hisz rajta dübörögtem át. De megvan-e a zuhogó, ahol először tanultunk fejest ugrani s amelynek vizében a fürdést halászattal egyesitettük és megvan-e' még a Bujtos, melynek hatalmas nyárfái alatt a gimnázium egymást váltó nemzedékéi rozoga padokba és asztalokba vésték be nevüket a latin igeragozás gyötrelmeit versfaragással elegyítve . ŐSZI blVfiTLflPOK LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN AZ UJSÁGBOLTBAN KAPHATÓK. LEGJOBB ÉS LEGOLCSOBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁS MINDEN SZAKMABELI CIKKBE a Tanstőfe Szövetkezete könyv-, papír-, írószer- és zenemükereskedése, Nyíregyházán, a Nyirvíz-palotában. Minden vásárlás után (könyvvásárláson kivüi) 5 százalékos ingyen vásárlásra jogosító vásárlási visszatérítési jegyet adunk.
