Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-14 / 210. szám

24 JtffcUűünÉSL 1924. sreptember 14. •mmenwtmmBútB&iiMmummanum Mik a legközelebbi tennivalóink ? Irta: Paulusz Márton, gazda, a Nyiregyházi Gazdaszövetség diszelnöke, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara alelnöke. A „Nyirvidék" szerkesztőségének szives felkérésére néhány rövid pontban kísérelném meg azoknak a tennivalóknak az összefoglalását, amelyekért ugy a legutóbbi időben, mint azt megelőzőleg, állandóan küzdöttem. A legutóbbi időben többször szóvátettem a hősök emlékmüvének mielőbbi felállítását. Most, amikor még élénk emlékezetében él mindnyájunknak a világháború véres borzai massága s amikor még minden ember értékelni képes azt a rettenetes áldozatot, amely lyel a magyar föld megvédelmezése érdekében életüket adták oda megszámlálhatatlan hőseink, most még könnyű volna áldozatkészségre hívni a polgárokat Azonban emberi természet az elmúlt tettek feledése, s igy minél messzebb távolodunk el a háború emlékétől, annál jobban begyepesedik az emberek emlékezőtehetsége, s annál nehezebb lesz velük megértetni, hogy a hősök emlékének ércbeöntése mindnyájunknak, akik épen kerültünk ki ebből a vérzivatarból, legelső kötelessége. A gazdasági iskola felállítása szintén a legelső és halaszthatatlan teendőink közé tartozik. Fájdalommal kell megállapítanom, hogy tanyasi gazdatestvéreim sem az általános műveltség, sem pedig a gazdasági szakismeretek tekintetében, nem állanak azon a nivón, ahol kellene állaniok, Megfelelő gazdasági berendezkedéssel és hozzávaló tanultsággal legalább is kétszer annyi termést lehetne kicsalni ebből a jó szabolcsi földből, mint most. De honnan vegyen ismereteket az a szegény tanyasi fiu, aki ott nő fel az ekeszarva mellett és legfeljebb ha annyit tanul, amennyit az apjától hall ? Ha mi, idősebb gazdák, továbbá a város vezetősége össze nem fogunk és létre nem hozzuk végrevalahára a gazdaifjak részére a gazdasági szakiskolát, akkor továbbra is benne maradnak abban az elmaradottságban, amelynek hátrányait nemcsak a fogyasztó közönség, hanem maguk a gazdák is kezdik már érezni. A tanyasi villamos vasút és ezzel kapcsolatban a villamos világítás kérdése is oly égetően fontos, hogy szavakban takn ki sem leh etne fejezni Ez a terv különben már régóta kisért, már szakemberek is jártak kinn a tanyákon egy kis terepszemlét tartani, de a ros sz pénzügyi viszonyok miatt abbamaradt min den. Most azonban, hogy erős a bizodalmunk a magyar korona értékállóságában, újra fel kell vetnünk ezt a tervet és nem szabad engedni hogy elaludjon. A tanyasi villamos vasútra igen nagy szükség van, mert a gazdák egy lóval kevesebbet, de két tehénnel többet tarthatnak, ami a tejellátás szempontjából igen fontos A piacrak élelmiszerrel való ellátása is igen könnyű lenne és nem menne veszendőbe a gazdának sok minden jószága és terménye azért, mert nem tudja idejében piacra szállítani. A villamos világításról pedig tudjuk már mi is, hogy olcsóbb, biztosabb és hasznosabb, mint a petróleum amely ezenfelül még egészségtelen is, mer, befüstöli a szobát. t De fontos a villamos áramnak a ta" nyákra való kivezetése azért is, mert nagyon sok mezőgazdasági munkát gyorsan és tisztán el lehet ve'e végeztetni Szecskavágás, darálás, cséplés, egyszóval minden gazdasági munka elvégezhető lenne a villamos árammal Hiszen hol vagyunk mi még attól, hogy villamos gépekkel fejjük meg teheneinket és dolgozzuk föl tejtermékeinket, mint Hollandiában és Dániában ? Ezek volnának a legsürgősebb teendőink, s remélem, hogy gazdatársaim és a város polgársága is be fogják látni ennek a halaszthatatlanságát és a varos életének második évszázadában minden igyekezetüket arra fordítják, hogy ezeket a tennivalókat valóra váltsák. Nyíregyháza 60 év előtt. Irta: Bogár Lajos, nyug. városi főjegyző, Szabolcsvármegye tb. főjegyzője. Ma, amikor Nyiregyháza város örökváltságának 100 ik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek csonka Magyarország területéről idesereglett kedves vendégeinknek szerencsénk van városunk 100 éves fejlődését bemutatni, valószínűleg nem lesz érdektelen, ha serdült gyermek éveim idejére visszaemlékezve, nagy vonásokban igyekszem feltárni, milyen volt városunk 60 év előtt? Kedves vendégeinket bizonyára meg fogja lepni, hogy amint a vasuíi állomásról városunk első utcájába érnek, ott egy pompásan burkolt, négyes fasorral, aszfalt járdákkal szegélyezett, szebbnélszebb házakkal határolt utcát találnak. Nos, ennek az utcának 60 év előtt csak annyiban volt nyoma, hogy annak heiyén egy kövezetlen, sáros, kátyús, két oldalt mély árokkal határolt, úgynevezett kocsiút volt. amelyen akár gyalog, akár szekeren való áthatolás, — főleg tavaszszal és őssszel, — valóságos életveszedelmes volt. De betérve a városba, bizony-bizony sehol sem lehetett még kisvárosi jelieget sem taláini. Utcái - kevés kivétellel — görbék, a házak túlnyomó részben náddá! fedettek, alacsonyak, sok volt ezek között tipikus építkezési jellegű, elől az utcára faoszlopos tornáccal. Ily házak ma már elvétve, leginkább még az alvégen találhatók. Hogy mi!y alacsonyak voltak ezek a házak még a város belterén is, elég legyen reámutatni, hogy a jelenlegi Bessenyei-téri sarokház (Lengyel cukrászda) tornácára fellépve, elemista gyermekkorunkban nem egyszer szedtük a házeresz nádmézét. A város utcáin sehol se járda, se kövezet, hogy aztán — főleg esőzés esetén — milyen állapotok voltak főieg az akkor is nagyforgaimu Luther- és Kállaiutcákon, tanúsítja az, hogy az ott képződő dágványos kátyúkban nem egyszer még az üres szekerek is fennakadtak és ökrökkel kellett azokat kivontatni. Emeletes ház csak egy volt még akkor, de ez sem volt magasabb egy valamire való földszintes háznál. Ma is meg van. A Luther-utca és Kossuth-tér sarkán diszteieniti a szép Kossuth-teret. Volt azonban városunkban két sétatér. Az egyik a jelenlegi róm. kath. templom helyén, ezt „promenádé"-nak hivták. Akácfákkal beültetett, fapadokkal ellátott háromszögletű tér; a másik a Bujtoson, jelenleg a Ny. T. V. E. sportpálya helyén létesített, fás, bokros, vadon jellegű, úgynevezett „Széchenyi-liget". Hatvan év előtt úgy a Bujtos, mint az Érkert már nem állottak víz alatt, azok szabályos 1200 négyszögöles területekre felosztva, leginkább kerti müvelés alatt levő szántóföldek voltak s azok területén halászat csak a Krúdy Gyula öcsém fantáziájában gyakoroltatott. EzeKen a területeken még akkor egy lakóház sem állott, úgy hogy a város belterületét északkeletről a Selyem-, délnyugatról pedig az Ér-. Kálvin- és Bethlen-utcák határolták. A város lakosainak száma abban az időben mintegy 17.000 volt, a lakosok nyelve, — még a városban is, többnyire tót, az evangélikus elemi iskolákban magyarul, de tótul is tanítottak. Ez időben, í86l-ben nyilt meg a ma már nyolc osztályú, akkor még. csak négy osztályra tervez ti ev. gimnázium első osztálya. Hogy aztán Nyiregyháza az utóbbi 60 év aiaíí hova fejlődött, szépült és izmosodott és mennyire lett ízig-vérig magyar várossá, azt ítéljék meg Önök. jubileumi ünnepségeinkre hozzánk jött szeretettel üdvözölt kedves vendégeink. : 0=0=0= Ujabb mezőgazdasági intézmény Szabolcsvármegyében. Azok a súlyos terhek, melyek az ország gazdaközönségére fokozottan nehezednek, szükségessé teszik, hogy földjeinken többet és többet termeljünk, mert hiszen csak igy leszünk képesek a közállapotokon lényegesen segíteni éppen akkor, midőn az ország a helyzet megoldását a föld termőképességének fokozásától illetve a célszerűbb gazdálkodástól várja. Gróf Dessewffy Emil királyteleki uradalmában ez évben, különös tekintettel a szabolcsi viszonyokra, külön növénykisérleti és nemesítő telepet állíttatott fel azért, hogy ne csak az uradalom többtermelését moz; ditsa elő, de tudományos megfigyeléseknek, jj kísérleteknek rendelkezésre bocsájtásával, • ami viszonyainknak megfelelő, kipróbált vető magvak forgalomba hozásával hathatós támasza legyen a szabolcsi gazda többtermelési fáradságában és gondjában. A létesített telepen már ez évben 54 parcellán folytak különösen a gazdasági főnövényeken összehasonlítási, trágyázási, kórtani és biológiai pontos megfigyelések, melyeknek fokozott fejlesztése és összegyűjtésével hasznos eredményeket kell biztosítani azzal, hogy megismerteti azokat a legjobb termelési és növényvédelmi módokat, melyek a mai minimális termelési eredmények helyett, nagyobb és biztosabb teherbiróságot és jövedelmezőségi lehetőséget teremNyiretyháza, Takarék-palota értesíti igen %téh vevő.t, hogy varrógépek és kerékpárok . fészlelfízefésre való eladását ismét megkezdte, Hangszerai-uk, villany világítási felszerelések, villan yíőzők, vasaíék, égők és csillárok legolcsóbb beszerzést forrása. — Kiégett égőket ráfizetéssel becserélek. TEKINTSE MEG E CÉG KIRAKATAIT!