Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-03 / 201. szám

1924. szeptember 3 Vadász Lipót. Szabolcs földje szülte, ennek levegője nevette azt a férfiút, kinek elhunytát az egész közélet pártkülönbség nélkül gyászolta és akit Budapesten vasárnap délben nagy és mély részvét mellett lemellek el. Közéleti pályája, melyet oly ragyogóan futott be, vármegyénk termeibőr indult meg, inenn emelkedett a legmagasabb helyek egyikére, ami azonban őt nem szakította el megyéje közéletétől, melyen állandóan lenntartotta összeköttetését. A mi halottunk ő, kiről ezúttal megem 1 éke zni k ivánunk. Középiskoláit a kassai premontőinknél végezte. Az V. osztályba járt, mikor a húsvéti szünidők előtt négy nappal betegen kellett hazautaznia. — Kértére osztálytársai megírták neki a szünidőre szabóit iskolai feladatokat. A pajtások meg akarták tréfálni és azt írták neki, hogy az egész osztály rakoncátlansága miatt súlyos feladatokat kapott. Irodalomból Vörösmarty Cserhalom-ja, történelemből a mohácsi vész kora, latinból Vergilius nagyobb verse. És a szünidő lelett, a fiatal iliák visszakerült s már az első órán felhivla magyar tanára leckéje elmondására. A diák elszavalta a Cserhalmot. a tanár riadtan tett jelentést óra végén a tanártársaknak. Jött a történelem tanára, kinek felhívására a diák az egész órát kitöltőleg beszélt a mohácsi vészt követő időkről. Es igy tovább, a fin egész nap felelt tanárainak. Ettől kezdve kedvence lelt tanárainak, büszkesége társainak. Jogi ismereteit a budapesti egyetemen szerezte, folyton a nagy könyvtárakat bújván. Egyik szigorlatán az öreg Wenczel professzor lette hozzá azt a kérdést, miért nem vált törvényerőre Verbőczy hármas könyve? A szigorló röviden válaszolt: Mert az oligarchia nem akarta!!» — Hogy meri ezt mondani ?» — >Be fogom bizonyítani!!» És erre egy órát meghaladókig tartott előadást félbeszakítás nélkül, nagy figyelem közölt. Az itl tapasztalt történeti ismeretei bámulatot keltettek. (Jókai csak később irta meg Fráter György című regényét.) Fialal kezdő ügyvéd korában jött az uj főispán Kállay András Ivisvárdára látogatóba, akinek tiszteletére rendezett banketen a fiatalság nevében Vadász Lipót köszöntötte fel. A főispán meglepetten kérdezte Sarvay Jánost, hogy .ki ez a fiatal ember? Aztán maga mellé ültette és az egész estén vele beszélgetett. Kállay András nagy jövőt jósolt neki és követe]le, hogy a törvényhatósági bizottságba juttassák be. És itt ismerkedett meg" vele a megyei közélet, miután szülővárosában már közbecsülést szerzett. Ez nyilvánult meg különösebben akkor, midőn a nyírbátori választási küzdelemből győztesen tért haza. Ezernyi nép, fákiyavilág, virágok és zászlók fogadták őt Kisvárdán. A közönség nem akart addig szétszéledni, mig a fáradt harcost beszélni nem hallotta. Mert csodálatos volt beszédeinek ereje és hatása. Fiatal ügyvéd korában ünnepelte Nyíregyháza és Szabolcs társadalm., Megvery Gézát kitüntetése alkalmával. A banketten számos felköszöntő hangzott el, Vadász kétszer emelt szót és másnapon a sok szép dikció felett elhangzó kritika csak azt nem tudta eldönteni, hogy a Vadász első, vagy második beszédje volt-e a legszebb. Emlékezetes a Feilitcs búcsúja alkalmával, miként tette könnyessé beszédje a megjelent előkelő hölgyközönség szemeit. Egyébként Bákosi Jenő megállapítása az, hogy a Vadász szónoklatai a beszédmüvészetnek a legtöbbféle zsenialitásait egyesíti. Képei, metaforái gazdagok, eszméi magasztosak, nyelvezete irodalmilag tökéletes, magyarsága a beszédben tiszta, formaképzése a lehető legszebb, hangja zengzetes. Beszédeinek magas szinvonalusága nyerte meg az irodalmi körök nagyrabecsülését, melyei irodalmi ismeretei és kritikai képessége még fokozott. A Kisfaludy Társaság összejövetelein kitüntető örömmel vették az ő részvételét. 1 Magasra jutását annak köszönheti, hogy Tisza István őt" felismerte. Tisza az ő nagy emberismeretéi, nagv koncepcióját és eszmegazdagságát látta meg és csodálta meg benne, hogy bonyolult kérdésekben eszméivel nem lépett a fórumra, hogy népszerűséget keressen, hanem gondolataival, tanácsaival azokat kereste fel, kik annak hasznát vehették a köz javára. A megyei életben főispánok, alispánok szívesen vették tanácsait, országos ügyekben a legmagasabb körök mindig kikérték és meghallgatták véleményét. Ezért ritkán szólalt fel a Házban, gondolatainak kifejtését sokszor bizta másra. A minisztériumban hivataltársai nagyon szerették, mindenkihez jó volt. Befolyását sokszor érvényesítette oly egyénekért, kik a birói státusban érdemesek voltak, de akiket mások nem láttak meg. De szerették mindenütt, ahol megfordult. Máramarosszigeten, hol képviselőnek választották meg, rajongó szeretetlel vették körül. Élete legszebb időszakának tartotta a szigeti szereplését, azért a szeretetért és melegségért, mellyel övezték. Mikor az államtitkári kinevezést megköszöni, királyi audiencián jelentkezett, meghagyatott neki. hogy az audiencia tartama kél perc- Milyen meglepetés volt a várakozókra, hogy a kihallgatás lizenke» percig lartoti. Vadász magyarul mutatkozott be, csak az első sablonos kérdésre adott szellemes válasza miatt tartotta még ott a király, kivel a beszélgetés németre fordult. Itt történt meg, hogy beszél getés közben a klasszikus németseggel beszélő Vadásznak hirtelenében nem jutott eszébe az esküdtszék német kifejezése és die Eskiidtszék» kifejezést használta. Az ősz király lapintatára jellemző, hogy ő is a die Esküdtszék kifejezéssel élt a discursus folyamán. Amikor periig rendjelét köszönte meg (1916-ban) kérdezte a Király: Isi das Volk nicht Kriegsmüdo? azt felelte: Xein, es ist Friedenshungrigü Es mikor bámulta a király, hogy a magyar parasztság mily szorgalommal dolgozik, azt felelte, igen, a magyar paraszt még öregkorában is dolgozik, de felséges példát Iát maga előtt. Államtitkárságában nagy gondolatokat óhajtott megvalósítani. Talán nem érdketelen, hogy mily fontosságot tulajdonított az ügyészi intézménynek. Tervbe vette, hogy egy magasabb fórumot, egy ügyészségi vezérkart fog teremteni. Nyolc-tiz ügyészt akart a minisztériumban VI. fizetési osztállyal alkalmazni, kiket államérdekü ügyek számára kivánt specializálni. Ezektől azt kívánta volna, hogy minden adininistraeionális teendőktől mentesen, a hivatás elméletével és a speciális ügyek magasabb elméleti és gyakorlati oldalainak tanulmányozásával foglalkozzanak. Ilyen ügyeknek tartotta a sajtópereket politikai vonatkozásokban, nemzetiségi és szocialista kérdésekben az igazgatási ügyeket stb. Az ily irányokban szakképzett ügyészek küldettek volna te a nagyobbszabásu polilikaí ügyek tárgyalására, ami, a tárgya]ások nívójának, a bíróságok, sőt az ügyvédek tevékenységének emelésével járt volna és fokozta voln

n az ügyészi kar ambícióját. Belügyi, pénzügyi és igazságügyi részről volt az eszmének ellenzője, de ez az ellenzés egyenként lett legyőzve, azonban a háború tette a megvalósítást lehetetlenné. Az ő alkotása volt a moratóriumi rendelkezés, melyet a német állam is magáévá tett és átvett. Az ő alkotása volt a csődönkívüli egyezségi eljárás. Az országgyűlésen az ellenzéki körök is nagyon szívesen keresték társaságát és nagyon sok elmérgesedett helyzetet segített nyugvópontra juttatni, nem ritkán egy-egy szatirikus vagy élces megjegyzéséver Humora ellenállhatatlan, társalgása »1 Városi Színház Szeptember 3-án és 4-én, szerdán és csütörtökön Ut a liliiii! mi Vígjáték 5 felvonásban. A főszerepben: Mabel Nopntand és Burleszk 5 felvonásban. A Városi Színház Mozgó humoros, kacagó estéi mindig telt házat vonzanak, amin nem i* lehet csodálkozni, — mert ezeknek az •stéknek a műsora a legjobb ízléssel van összeválogatva. A közönség majd halálra kacagja magát a városi mozi humoros estéin, ami. nem is lehet utolsó szórakozásnak nevezni a mai szomorú világban. Előadások kezdete: hétköznap 7 és 9, vasárnap 5, 7 és 9 órakor. Helyárak: Földszinti páholyülés 15.000. Emeleti páholyülés 15.000. Zsöllye IX-XVIII. sor 13.000. Támlásszék I-VIII. sor 11.000. Erkély I. sor 13.000. Erkély II-III. sor 11.000. II. emeleti ülőhely 8.000. Diákálló 8 000 korona. Nappali jegypénztár hétköznap Jakabovics Fannyka dohánytőzsdéjében, vasárnap a színháznál délelőtt 10 órától 12 óráig.