Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-02 / 176. szám

4 JSftiMIDÉK 1924. augusztus 2. A szabolcsi föld szegényeinek munkaalkalom kell. Miről beszélgetnek a tiszamenti magyarok? — Igazat adnak Kállay Andrásnak. — Épülnek a falvak. — Szabolcs községgel igazságtalanság történt. — A vitézségi érmes panasza. — A háború emléke Nyíregyháza, augusztus 1. A Nyirvidék tudósítójától. A Kisvasutak reggeli vonala sziláló ; Mftben fut Nyíregyháza felé a távoli Tisza, partról. A vonat megtelik utasokkal, különösen a 111. osztályú kocsik, ahol a falvak népe helyezkedik el, hogy a mindig előadódó ügyes-bajos dolgát elintézze a megye székvárosában.-"Mert ennek a forgalmas, virágzó metropolisnak élénken érezhető a vonzóereje a legtávolabbi szabolcsi községekben is. A pipafüstös kocsiban csakhamar élénk beszélgetés indul meg. Itt közvetlenebbek az emberek, mint az urak kocsiosztályában. És amit beszélnek abban a mindennapi Ulet, a szomorú, elárvult, idegesen nyugtalan magyar élet sirja el panaszát. Hallgatom, miről beszélnek a szabolcsiak? Egy tarisznyás, szép szál kenézlői magyar most szól bele azok szavába, akik a földbirtokreform ügyét tárgyalják. Megtudjuk, hogy az egyik község igénylői küldöttségben jártak az uraságnál, hogy vegye vissza a nekik odaitélt föltlel. "Nem kell a földbirtokreformmal biztosilotl kis földecske. — Nekik munkaalkalom kell. Az egyik beszélő Kállay András cikkének ad igazat. Bizonyítgatja, hogy csakugyan jobb volna, ha olcsóbb bérletet kapna a szegény földnélküli ember. Miből fizesse ki a neki juttatott kis földel? Mégis megnyugodva állapítják meg, hogy az eleinte lassúnak indult reformmunkálat Itt is, ott is mutat fel eredménryekel. Különösen a házhelyek tekintetében mutat fel egy-két község szép eredményt. Már felsorakoznak az uj házak is. Csinosodnak, növekednek a szabolcsi falvak. És milyen intenáldása a szegénynek, hogy hajlékhoz jutott. Hiszen igaz, nincs egyebe, de a maga portájáról szivesebben indul a részes munkára. — Vegyül a beszélgetésbe sok-sok keserűség is. Meri hál igazságtalanság itt is, ott is megesik. Megbeszélni való pl. az a sok fájdalmat okozó esel, ami Szabolcs község lakosaival történt. Ennek a községnek igen kicsiny a határa- Lakós

ai bizony szűkösen vannak földbirtok dolgában. A szomszéd Balsa szerencsésebb földművelői lassankint nagy területet vásároltak a szabolcsi határból. Megállapították Szabolcsban is annak rendje-módja szerint az igényjogosultakat. A jómódú Balsa községben már meg is jött az ítélet s ott a gényebb Szabolcs még most sem jutott nyebb Szabolcs még most sem jutott földhöz valamiféle legelőügy miatt. — Hát bizony ez nagyon szomorú, mondják az emberek, akik sehogy sem értik meg, miért késik az a sok írás annyit. Az igényjogosultság megállapításához is hozzászólnak az ad hoc összeverődő tanácskozás részesei. Egy iparosjember is van közöttük, akik elmondja, hogy negyvennyolc hónapig volt a fronton. Már 1915-ben meg volt a kisezüslje, meg a ' nagy ezüst vitézségi érme. Most is őrzi a két fényes medáliái, de a hozzávaló írást nem tudja megszerezni. Szegény ember miből is költene arra, hogy iratok után utazgasson. Eddig itt volt a népgondozó hivatal, most ezt is beszüntették. Nincs aki hozzájuttassa a szükséges igazolványokhoz, igy nem is érvényesítheti jól megérdemelt'kivállságát, véren szerzett jogait . A háborúval kapcsolatos téma mindjárt odatereli a beszélgetést a tíz év előtti nagy drámához és megindulnak az emlékezés szavai a csillagfényes téli éjsza- j kákról, amikor hóban heverve, térde- , pelve leste a szabolcsi magyar az ellensé- . get s azt hitte, hogy sohasem jön el a reggel. Aztán az orosz fogság, az olasz kavernák pokla, a hazatérés zivataros ideje. Mikor erről beszélnek, megenyhülnek a szivek. Még is csak jobb itthon. Akárhogy is van, ha esőstől jönnek is a mindennapi élet gyötrő gondjai, mégis jó az akáclombos áldott kis faluban, otthon, a Tisza pariján. És a vonal .halad szorgalmasan. Itt-ott még fel-fel zug egy cséplőgép, de mellette már az ekék , hosszú sora mélyed a drága verejtékkel öntözött földre s a velőmag is készen áll a szép sorjába rakott zsákokban. Vájjon mikor ezekből a buzaszemekből aranyos kalász zsendül, miről fognak beszélni a Tisza-pariról utazgató szabolcsi magyarok? Talán egy jobb éleiről, több derűről, ke. vesebb gondról. — UTAZÁS A MARSBA — APOLLÓ Szombattól Hétfőig Werne Gyula fantasztikus filmregénye Gunnar Tolnas parádés szerepélben Utazás a Marsba fantasztikus filmregény 6 felvonásban. Ezenkívül Charlie Chaplin a burleszk királlyal Az akasztófavirág a % Apollóban Előadások kezdete: hétköznap Va8 és V2IO, vasárnap 1/

24, V26, V08 és V

210 órakor. Vadász-jegy kiállítása céljából való Bejelentő-lap kapható a Jóba-nyomdában, Nyíregyháza, Széchenyi-ut 9. JöNJ! UTAZÁS A MARSBA!! Mennyi lakáspénzt kapnak a nyíregyházi tisztviselők augusztusban cimü tegnapi cikkünk helyreigazításra szőrül. — Az 1921. évi 5(500 M. E. számú pénzzügyminiszleri rendelet szerint ugyanis az 1924. évi augusztusi bérévnegyedre a nyíregyházi állami szolgálatban levő tisztviselőket aranykoronákban számítva a következő lakáspénz illeti meg: Az állami rendszerű II. fizetési osztályban legfeljebb két családtagnál 71 korona, három vagy háromnál több családtagnál 81 korona. A III. fizetési osztályában két családtagnál 05 korona, több családtagnál 71 korona. A IV. fizetési osztályban 60—65 korona. Az V. fizetési oslályban 52—57 korona. A VI. fizetési osztályban 46—52 korona. A VII. fizetési osztályban 38—4:> korona. A VIII. fizetési osztályban 30—35 korona. A IX'. fizetési osztályban 22—27 korona. A X<. fizetési osztályban 19—25 korona. A X'I. fizetési osztályban 16—22 korona. Kezelőknél: 14— 16 korona. Altiszteknél és hivatalszolgáknál 10—11 korona. Az aranykorona augusz tusi szorzószáma 17.UÍK). Tegnapi cikkünk a III. lakáspénzosztályba tartozó állomáshelyeken működő állami tisztviselők lakáspénzét közölte, — míg Nyíregyháza a lakáspénzek szempontpontjából a IV. osztálvyba tartozik, ahol a fent részletezett lakáspénzeivel fizetik. A rablólovag. Vidám játék az aranykedélyü vaskorszakból 5 fejezetben — A Városi Színház Mozgó kacagó estje Az égben játszadozó angyalkák közül az egyik azt olvassa a krónikában, hogy Richárd lovag leánya, a szépséges és bűbájos Veronika az eladó lányok sorában van már. Elkflldi tehát a kis Ámort, hogy boronálja össze az ifjú hajadont egy olyan lovaggal, aki szépségének ős bájának méltó osztályosa lenne. A kis Ámor a havas utakon kalmárokkal találkozik, akik fázva, dideregve IV. Percyhez, a vár urához igyekeznek. Ámor a kalmárok kocsiján egy kia cipellőben bújik meg b ugy folytatja útját Veronikához. Henrik lovag, a daliás legény, nem riad vissza a rablástól. Egy ily kiruccanása alkalmával megismerkedik Veronikával, akinek fenséges lénye elbűvöli a rablólovagot. A rablólovag csapatával portyázva a kalmárokra csap s a nagy összekoccanásra a kocsiban nceghuzódó Ámor a nála levő cipellőket a kocsiból kiejti. Henrik, a rablólovag, észrevevé ezeket, megajándékozá cipőkkel szerelmesét, Veronikát. IV. Percy, a vár ura, országszerte hires kegyetlenségéről, azonban most erős ellenfélre talált, amennyiben makacs fogfájással küzködik Az aznap délután megtartott lovtgok tanácsülésén ia betegen elnökölt, azonban a régi erővel hirdette ki határozatát, hogy szigorúan megbüatet mindönkit, ha más is rabolni mer. Az ülés folyamán berohannak a kalmárok és előadják, hogy Henrik a rablólovag kifosztotta őket. IV. Percy acélt ragad, lovára kap s hóban, vasban előrehaladva, elfogja Henriket, Veronika rémülten hallja, hogy szivének lovagja, Henrik, IV. Percy ítélőszéke előtt áll. Henrik csapatát fellármázza és páncél alá rejtőzve, berohan a várba s kimenti Hebriket IV, Percy és udvarmestere, Richárd lovag, ijedtükben 0 pincébe bújtak és midőn onnan előmásztak, IV. Percynek a szeme Veronika egyik elejtett cipellőjén megakad. IV. Percy a cipőt nézegetve, szerelemre gyullad az ismeretlen leány iránt és elindul, hogy az apró cipő tulajdonosát országában megtalálja. Veronika apja, Richárd lovag, a várúr udvarmestere, nehezen sikerül tehát Veronikának, hogy a várúr ne találjon benne a cipő tntajdonosára.