Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-02 / 176. szám

i w—II Mii JhtmüíW£K 19S4 augusztus 2 A háztulajdonosok ajánlata. Annak a nagy harcnak, amely a lakók és a háztulajdonosok között dult, végre egy olyan momentuma akadt, amely közmegelégedést fog keltem. A Háztulajdonosok Országos Szövetsé­gének küldöttsége megjelent a népjóléti minisz­ter előtt, aki jelenleg a miniszterelnököt is he­lyettesíti és felajánlotta, hogy százmilliárd ko­ronát, mint minimális összeget fog fordítani egyedül Budapest területén megindítandó tata rozási munkálatokra. Vidéken szintén hasonló keretekben hajlandók megindítani a házak kar­bantartásának munkáját. Ami ennek a tervnek a technikai kivitelét illeti, a Háztulajdonosok Szövetsége ezt autonom hatáskörébe akarja vonni, még pedig olyképpen, hogy a szóban­forgó összeget az összes háztulajdonosok kö­zött a teherbiróképesség arányában akarja fel­osztani, természetesen elsősorban a háztulaj donosok önkéntes felajánlása alapján. A kül­döttság szónokai arra kérték a miniszterelnök­helyettest, hogy a miniszter tegyen ígéretet a kirótt tatarozási munkálatok elvégzésének kény­szerére vonatkozólag, vagyis a vonakodó ház­tulajdonosokat kormányrendelet kötelezze a vállalt kötelezettségek teljesítésére Ezzel az ajánlattal szemben a küldöttség kérése az volt, hogy a kormány garantálja a szanálási törvény­ben foglalt lakásügyi rendelkezések változatlan végrehajtását, biztosítsa a községi pótlék meg­felelő megállapítását és az albérleti részesedést. A háztulajdonosok részéről ez az ajánlat azért fog megelégedést kelteni, mert a munka­nélküliség jelenlegi krízisében átmenetileg a megindítandó tatarozási munkálatok nagy eny­hülést fognak hozni. Hogy a házak javitására égetően szükség van, arról mindenki meggyő­zödhetik, aki akár Budapesten, akár a vidéken sétát tesz a városban. Némely helyiség való­sággal összedűlő félben van s a házak nagy­mérvű tönkremenetele óriási módon csökkenti a nemzeti vagyon értékét, amelynek jelentékeny hányadát teszi az ország különböző városaiban fekvő háztömeg. A tatarozási munkálatoknak kettős hasznát fogja látni az ország: egyrészt a munkanélküliség már említett enyhítését, más­részt a házak jókarbahelyezésével a nemzeti vagyon jelentékeny mérvű gyarapodását. Nem állítjuk, hogy a háztulajdonosok általában véve fényes helyzetbea vannak, kiváltképen azok, akiknek egyetlen vagyonuk a házuk, de minden esetre be kellett már látniok, hogy a javítási munkálatok további halasztása lehetetlen és nagyon helyes szociális érzékkel éppen egy olyan időpontban akarják megkezdeni, amikor egyben az ország közvéleményét élénken fog­lalkoztató munkanélküliség enyhítését is ered­ményezni ez az akció. A Sóstófürdő­vendéglőben folyó évi augusztus hó 2-töl szombattól kezdve napon­ként herceg Winüischgriitz volt kedvenc udvari prímása Jónás Jancsi teljes zenekarával hangversenye z! Emlékezzünk régiekről — Uj könyvek. — Henri De Régnier: „A szerelem iskolája". Torday: „Afrikai emlé­kek.* Mereskovizky: „Első Sándor." Maurice Leblanc : „A Diadém-ügy." Howard Carter és A. C. Mace : „Tut-Ankh-Amen sirja." Kaphatók az Ujságboltban. Történelmi lapok a nyíregyházi gör. kath. egyház múltjába!. irta: Álmos Zoltán. III. 8. egyházközség meg voi­a Alighogy beiktatták, az kis töretléke küldöttséget meneszt ellene l {iigvárra, hogy az ó-szláv nyelvet arról a csekély területről is kiszorítsa, ahol eddig otthonos volt. Fültanuja lam annak a válasznak, amit ebben kérdésben Firczák püspöknek adoll. — Kegyelmes Uram!! Kegyelmes ura­mat illeti meg fölöttem a parancsolás jo­ga s ha Kegyelmes uram azt parancsolja, hogy menjek vissza Szincvérre, akkor én visszamegyek s ha visszamentem, tudni i'ogom a kötelességemet, hogy a szinevéri oroszoknak milyen nyelven misézzek. Ad­dig azonban, mig nyíregyházi pap leszek, én csak magyarul misézek. S amikor Firczák bizonyos, a római Curia részéről feiiálló aggályokra és tiltó szabályokra hivta fel a figyelmét, rövi­den még csak azt tette hozzá: Vállaltom érte lelkiekben, Isten és ember előtt a tel­jes felelősséget. Ez Ruttkav Gyula, a magyar nemes. Egy másik eset. "Éppen arról folyt a szó. hogy csinálni kellene valamit a pa­rochiális lakkal, mert már világ szégye­ne. Kovács György indítványát, hogy a parochiális lakot tetemes költséggel rész­ben átépítik, részben renoválják, az egy­háztanács egyhangúlag elfogadta- 'Mielőtt azonban ez a határozat kijelenthető lett volná, az egyháztanácsról felvett jegyző­könyv tanúsága szerint a következő kije­lentés hangzik el: »Az egyháztanács egy­házi elnöke kijelenti, hogy legnagyobb saj­nálatára nincsen abban a helyzetben, hogy az egyháztanács határozatát magáévá le­hesse, mindadig. mig az egyháztanács egy a kor viszonyainak megfelelő, teljesen uj s legalább négy osztálya iskolái nem épil. Kéri, tekintsenek el a meghozott határozat tói s a megajánlod összegei csatolják és. fordítsák az iskolaépítés céljaira. Ez Ruttkav Gyula, a pap. Egy harmadik esel. Méltányolni akar­ván liivei azokat az érdemekel, amiket egyháza anyagi és erkölcsi talpraállilása és fejlesztése körül szerzett, titokban meg­megfestletlek arcképet s e sorolk íróját föl­kérték, puhatolja ki. mikor és hogyan vol­na annak ünnepélyes leleplezése eszkö­zölhető? Amikor aztán nagy nehezen meg­tud la, miről van szó. csöndes val csak annyit mondóit: — Mig én élek, ebből nem lesz semmi* Hollam után aztán csináljanak azt, amit akarnak. j És a nagy olajkép ma is ott poroso­dik volt főgondnoka: Kaszás György bir­tokában. Ez Ruttkav Gyula, az ember. A többi gyorsasággal Még közismert, pergeti le tőségét. — 1907. március. Gondterhes napok'. Rómta betiltja a magyar oltári nyelvet, Máriapócsi értekezlet. Csöndes ellenál­lás. — 1907 julius. Harmadik ungvári ut. < Győzelem az egész vonalon. Firczák püs­| pök elveli az ügyészi és káptalani véle­ményt s teljes egészében magáévá teszi a nyíregyháziak elaborátumát. — 1907 auguszlus 1. A lázas készülő­dés éve. A parochia a Szamueli (mai Lipthay Jenő-féle) telekre költözik. Alapkő letétel. Decemberre tető aMt az uj pa­lota. Akadályok a kölcsön további folyó­sítása körül (81 sz. döntvény). Pesti ut. — 1908 tavasza. Jogi ragaszkodások. Az építkezés megindul. — 1908 május. A bérpalota kész. A hí­vek hálájuk és elismerésük jeléül egy-egy emlék aranyórával lepik meg papjukat és e sorok íróját. Ruttkay megyebizottsági Szinte filmszerű szemeink előtt. 1905-ben Szabolcs és Hajdú vármegyék főespercse. — 190(5 auguszlus 1-én épülni kezd az uj gör. kath. népiskola. ( — 1907 az ungvári utazgatások éve. — Fiihrer Miklós megteszi ismert ajánlatát, hogy egy nagyszabású emeletes bérpalo­tát épil a parochiális és kántori telken, ha egy kávéházat helyezhet el a földszin­ten s ha az épület bériele ötven évig az övé. Csak Firczák püspök és Pap Antal püspöki titkár értik meg az ajánlat jelen­tag. egyház 1909. Fizelési zavarok. Az elveszi Führer Miklóstól a -bérpalotát. A' Fiihrer állal előre felszedett bérösszegek nagy zavart váltanak ki. Álmatlan éjsza­kák. A Népibank perel, de pört vészit. (81. sz. döntvény.) — 1911. Szabó Jenő a gör. kath. ma­gyarok országos bizottságának elnöke a püspökség érdekében l'eiszólal a főrendi­házban. Zichy János kultuszminiszter kedvező választ ad. Ilajdudorog értekezlet­re hívja meg a dorogi vikáriátusság alá tartozó egyházközségeket s határozatba puccsszerűleg (tárgysorozaton kívül) mint székhelvt, becsempészik Ilajdudorog ne­vét. — 1911 október. Elvi megbeszélések Májerszky Béla Nyíregyháza város volt polgármesterével és Trák Géza knltur­tanácsossal. 1912 február 20. Pap János volt debreceni, jelenleg böszörményi lelkész, Melles Emil budapesti apátplébános meg­bízásából Nyíregyháza érkezik s kijelenti, hogy Debrecen az adott viszonyokra te­kintettel nem reflektál a püspökségre. Erő­teljes megmozdulást kér Nyíregyháza ér­dekében. A képviselőtestület megbízza Má­jerszky Béla polgármestert, Trak Géza kulturtanáesftst s az egyház lelkészét, menjenek tájékozódni Budapestre, mily feltételek mellett lehetne Nyíregyházára hozni a püspökséget. Zichy János kutlusz­miniszter kijelenti, hogy a dolog elkésett. Hogy Dorog már ki van jelölve. Azonban, "ha igaz az, amil az egyház lelkésze állit, hogy a gör. kath. magyarság többsége Nyíregyháza mellett van, hajlandó állás­pontját revideálni s állításának igazolá­sára az egyház lelkészének kél heti időha­ladékot ad. — 1912 február vége. E sorok iróját Nyíregyházára sürgönyözik. Tiltakozó irat és elaborátum az összes gör. kath. egyház­községekhez: Dorogot akarják-e székhely­nek, vagy Nyíregyházát? A túlnyomó több­ség Nyíregyháza mellett dönt. Nyíregyhá­za városa és a nyíregyházi gör. kath. egy­házközség megteszik közismert ajánlatu­kat. Az ajánlatok és a sz uvzás eredménye a kultuszminisztériumhoz terjesztetnek. — Éles harc Dorog és Nyíregyháza között. Leverő "hírek. Jaczkovics Mihály vikáriust a nuuciatura Bécsbe hi­dorogi Három sláger szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétfőn 7 és 9 órakor rr J! II mint kisgazda. Burleszk 1 felvonásban. ^Sszerepbe^JHaPol^Ljoyd. Maciste, a 28-as kalandor vígjáték 5 felvonásban. wr » (( a költő és a sorsharag. Burleszk 2 felvonásban. Főszerepben: Harold Lloyd. A Diadalban! szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétfőn 7 és 9 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom